Több budapesti iskola egyhetes munkabeszüntetést hirdetett
További Belföld cikkek
- Székely János püspök: Az ünnep az egy kincs, és ezt mindenki érzi
- A Madách Imre Gimnázium leváltott igazgatója szerint az iskolai mobiltörvény abszolút hungarikum
- Felsővezetéki hiba és több járműhiba is volt a MÁV-nál vasárnap reggel
- 300 milliárd forintért takaríthatja a kórházakat egy cég a következő négy évben
- Készüljön fel, érkezik a havazás Magyarországra!
A Karinthy Frigyes Gimnázium 34 tanára, valamint a Brassó Utcai Általános Iskola 26 tanára november 14–18. között személyenként változó időtartamú, de összességében egyhetes munkabeszüntetésbe kezd – tudatta Facebook-oldalán a Karinthy Frigyes Gimnázium pedagógusa, Berta Beáta.
Közös nyilatkozatukban arra is kitértek, hogy a tiltakozással milyen változásokat szeretnének elérni a jövőben, követeléseik a következők:
- kölcsönös kommunikáción alapuló együttműködés a felülről jövő, személytelen utasítások helyett;
- megfélemlítés és félelemben tartás helyett párbeszéd az oktatás problémáiról, hiszen közös a cél: a diákok korszerű oktatást kapjanak, a tanárok pedig szabadon használhassák azt a tudást és tapasztalatot, amelynek a birtokában vannak;
- a tanári autonómia visszaállítása: legyen beleszólásunk a tankönyvválasztásba és a tananyag kiválasztásába;
- a kölcseys tanárok visszahelyezése az állásukba: az engedetlenkedést követő tankerületi reakciók teljes mértékben nélkülözik a következetességet, így semmiféle okát nem látjuk annak, ők miért veszítették el az állásukat, míg más tanárok hasonló munkabeszüntetése jóval enyhébb következményekkel járt vagy következmények nélkül maradt;
- érdekérvényesítő sztrájkjog: a sztrájk jelenleg érvényes feltételei kiüresítették a méltatlan körülmények elleni tiltakozásnak ezt a formáját;
- bérrendezés: a nagyon alacsony fizetések miatt alig jönnek be új, pályakezdő tanárok a rendszerbe, a régiek pedig a megélhetés érdekében annyi pluszmunkát/másodállást vállalnak, amennyi már testi-lelki elhasználódáshoz, kiégéshez, illetve pályaelhagyáshoz vezet;
- a személyközpontúságot és a készségfejlesztést célzó napi pedagógiai munka előtérbe helyezése, a túlszabályozottságból fakadó adminisztrációs terhek csökkentése;
- a diákok és a pedagógusok terheinek csökkentése, a kötelező óraszámok normalizálása.
„Úgy gondoljuk, kötelességünk szót emelni a fenti problémák megoldása érdekében, mert nem szeretnénk és nem is tudunk egy olyan rendszerben dolgozni, ahol a leginkább érintett szereplők (tanárok-diákok-szülők) véleményét nem hallgatják meg. Nem akarunk csendben maradni, és még évekig, évtizedekig úgy tenni, mintha jól működne az oktatás! A csend nem rend!” – írta a gimnázium tanára.
Mint ismert, a Karinthy Frigyes Gimnázium tanárai is hetek óta tiltakoznak, sok más intézményhez hasonlóan ugyanis az itt tanító pedagógusok is fenyegető levelet kaptak a tankerülettől azt követően, hogy polgári engedetlenségi akcióban vettek részt.
A pedagógusok október 7-én a huszonnégy, névre szóló levélért személyesen mentek el a Külső-Pesti Tankerületi Központhoz, ahova viszont nem egyedül érkeztek, az akcióhoz szülők és diákok is csatlakoztak, korábbi riportunkat ide kattintva érheti el.
Tovább tárgyalnak a pedagógus-szakszervezetek a kormánnyal
Mint arról korábban beszámoltunk, hétfő délután újra egy asztalhoz ültek a pedagógus-szakszervezetek képviselői és Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár. A Belügyminisztériumban tartott mintegy két és fél órás egyeztetésről vegyes érzelmekkel távoztak az érdekvédők. Annak nem örülnek, hogy az azonnali segítségre esély sincs, ahogy annak sem, hogy januártól – a legjobb esetben is – csak 20 százalékos béremelés várható.
A kormány hosszabb távú terveit ugyanakkor pozitívan értékelték, eszerint a tanári fizetések ugyanis már 2025-re elérnék a diplomás átlagbér 80 százalékát.
A hétfői egyeztetésen tett ígéret szerint a felzárkóztatás az alábbi ütemben történne:
- 2023-ra a diplomás átlagbér 65 százalékát,
- 2024-re a 72 százalékát,
- 2025-re pedig a 80 százalékát tennék ki a tanári fizetések.
Az érdekvédők az egyeztetés végén csalódottságukat fejezték ki amiatt, hogy a béremelésen kívül az egyéb követeléseikre egyelőre nem tett javaslatot Maruzsa Zoltán, ezért is érzik úgy, hogy folytatni kell a tiltakozási akciókat. Ehhez álláspontjuk szerint épp jó időpontban vannak, úgy vélik ugyanis, hogy „a kormány kezd meghajlani”.
November 18-án ismét központi sztrájk lesz, november 22-ére demokráciaórákat szerveznek, míg november 26-ra ismét nagyszabású tüntetéssel készülnek, melynek keretein belül „nemzeti konzultációt” tartanak az oktatás ügyéről. A következő egyeztetés pedig várhatóan november végén, december elején lehet.
Ha fenyegetéssel reagál a tankerület...
A Tanárok a Tanárokért csoport is támogatja a Karinthy Frigyes Gimnázium és a Brassó Utcai Általános Iskola egyhetes sztrájkra vonatkozó kezdeményezését – derült ki a szerkesztőségünkbe eljuttatott közleményükből.
Amennyiben őket aránytalan mértékű retorzió éri, úgy több százan kezdünk az övékhez hasonló, de határozatlan idejű munkabeszüntetésbe országszerte
– tájékoztatott a közelmúltban alakult csoport, amely egyúttal felhívta Rábel Krisztina külső-pesti és más tankerületi vezetők figyelmét arra, hogy az általuk foglalkoztatott pedagógusok tiltakozása figyelemfelhívó, szimbolikus cselekedet, „munkabeszüntetésük nem hanyagság”, hanem olyan, évek óta „megoldatlan problémák nyomatékos jelzése”, amelyek orvoslása közös, össztársadalmi érdek.
Közleményük végén kiemelték: bíznak abban, hogy az egyhetes sztrájkba kezdő pedagógusok akcióját a tankerület nem munkaügyi-fegyelmi kérdésként fogja kezelni.
(Borítókép: Szollár Zsófi / Index)