Alkotmánybíróság: Nem sérti az ügyészségi vádmonopóliumot a korrupcióellenes törvény
További Belföld cikkek
- Botrányt kiáltott a Fidesz Erzsébetvárosban: Önkormányzati lakást adott saját jegyzőjének a polgármester
- Nemi erőszak miatt elfogatóparancsot adtak ki a TV2 sztárjával szemben
- Emberölés miatt köröz a rendőrség egy 16 éves lányt
- Több autópályán balesetek okoztak torlódást, Budapesten felborult egy autó
- A Bimbó utcai anyagyilkos azt állítja, hogy muszáj volt elkövetnie a gyilkosságot
Mint arról korábban beszámoltunk, az Országgyűlés kormánypárti többsége a zárószavazás előtt előzetes normakontrollra küldte az Alkotmánybírósághoz azt a korrupcióellenes törvényt, amelyet a kormány terjesztett be, miután megállapodott a szabályozás főbb kérdéseiben az Európai Bizottsággal.
Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az Országgyűlés 2022. október 3-i ülésnapján elfogadott, a büntetőeljárásról szóló 2017-es törvényt módosító, még ki nem hirdetett törvény nem sérti az ügyészséget megillető vádmonopólium elvét, tehát nem Alaptörvény-ellenes – derült ki az alkotmánybírósági határozatból, amelyet most a Magyar Közlönyben is közzétettek.
Eszerint az új eljárásrend első része egyfajta vádkikényszerítési eljárást takar, amelynek célja, hogy első körben a közhatalom gyakorlásával vagy a közvagyon kezelésével kapcsolatos kiemelt bűncselekmény alapján indult büntetőeljárás lefolytatását elutasító vagy megszüntető nyomozó hatósági vagy ügyészségi döntés bírósági korrekciója elérhető legyen eljárási eszközökkel annak érdekében, hogy a nyomozás a megfelelő irányban tudjon tovább folytatódni.
Ilyen felülvizsgálati indítványt bármely természetes vagy nem természetes személy benyújthat.
A szabályozás másik része ezen túlmenően – megfelelő garanciális keretek között – azt is biztosítja, hogy végső soron, amennyiben az állami bűnüldöző szervek ezt nem látják megalapozottnak, biztosítsa a korábban felülbírálati indítványt előterjesztő személynek azt a lehetőséget, hogy a közösséget érintő kiemelt bűncselekményekre vonatkozó vádindítványával bírósághoz forduljon, és ezzel elérje, hogy a szerinte megvalósult bűncselekmény miatt a bíróság a büntetőjogi felelősség kérdésében állást foglaljon.
Az Alkotmánybíróság a határozatában kifejtette, hogy a törvénnyel a jogalkotó egy sajátos, a magyar jogrendszerben eddig nem ismert eljárásjogi lehetőséget teremt a közpénzek védelme érdekében fellépő jogalanyok számára, hogy a felülbírálati indítvány, illetve a vádindítvány benyújtásával büntetőigény érvényesítőjeként léphessenek fel, és a bíróság eljárását kezdeményezhessék.