Új országos ideggyógyászati kutatócentrum nyílt az Alzheimer-kór megelőzésére
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!További Belföld cikkek
- Hatalmas torlódásra kell számítani, akár két órával is nőhet a menetidő az M1-es, M3-as és az M5-ös autópályákon
- Orbán Viktor: Sosem szerettem azokat a politikusokat, akik elhárították a felelősséget
- Súlyos baleset történt Debrecenben, a buszmegállóba hajtott egy autó
- Orbán Viktor: Brüsszel Magdeburgot akar csinálni Magyarországból
- Bombariadó miatt megszakadt egy buli Budapesten, több ezren maradhattak hoppon
A neurokognitív betegségek olyan idegrendszeri betegségek, amelyek során az érintett betegnél demencia alakulhat ki, és a páciens idővel elveszíti öngondoskodási és szociális képességeit. Leggyakoribb formájában, az Alzheimer-kórban érintettek száma várhatóan háromszorosára emelkedhet a következő évtizedben.
Jelen ismereteink szerint a betegség nem gyógyítható, ugyanakkor az új tudományos eredmények rámutattak, hogy a betegségre jellemző kóroki eltérések akár már az első tünetek megjelenése előtt évtizedekkel korábban kimutathatók. Ez amiatt kiemelten fontos, mert úgy tűnik, hogy ezen korai stádiumban a betegség megjelenése jelentősen késleltethető tervezett és egyénre szabott életmódbeli és gyógyszeres terápiával. Egyes becslések szerint a korai diagnosztikával a betegség megelőzhető lenne a betegek mintegy harmadánál.
Összefüggés az epilepszia, az Alzheimer-kór és az alvászavarok között
„Intézetünk Alzheimer-kór irányú kutatásai az elmúlt évtizedben elsődlegesen az Alzheimer-kór és az epilepszia közti kapcsolat feltárását célozták, számos fontos közleményhez és felfedezéshez vezetve. Az új kutatóközpont munkatársai a korai felismerést segítő diagnosztikus markereket kutatják, illetve azon idegélettani tényezők pontosabb megismerésén dolgoznak, amelyek részt vehetnek a betegség kialakulásában” – ismerteti a fő célokat Kamondi Anita, az OMIII neurológiai szakmai igazgatója. A központ létrehozása így segítheti a tudományos kutatás palettájának szélesítését, egyúttal támogatja a klinikai döntéshozatalt és a megfelelő terápiás megoldások alkalmazását. A központot Horváth András Attila Junior Prima díjas klinikai agykutató irányítja. Az új egység működését számos kutató, összesen 5 PhD-fokozattal rendelkező szakember, 6 PhD-hallgató és 15 graduális hallgató segíti.
„Számos klinikai és kutatási módszert alkalmazunk, így szerkezeti és funkcionális képalkotást, hálózatelemzést, elektroenkefalográfiát, neuropszichológiát, pszichometriát, labordiagnosztikát és epidemiológiai kutatásokat. A csoport számos nemzetközi partnerrel együttműködik, így például a világ legnagyobb demenciakutató konzorciumának, a World-Wide FINGERS kezdeményezésnek is része” – magyarázza Horváth András Attila.
A központ működése több fontos kutatási irány köré összpontosul. Foglalkoznak az epilepsziás működészavar és a kognitív hanyatlás kapcsolatával, az autonóm idegrendszeri zavarok alkalmazásával az Alzheimer-kór korai diagnosztikájában és az alvás szerkezetének elemzésével mint diagnosztikus lehetőséggel. A kutató lapunknak úgy fogalmazott, hogy az időskori alvászavarok megjelenése akár a demencia előjele is lehet, csakúgy, mint a már kialakult betegség egyik jellegzetes tünete.
Az írásból is lehet következtetni rá
Ezek mellett a kutatások fókuszában áll a betegség korai állapotában olyan biomarkerek keresése, amelyek alkalmasak lehetnek a későbbi rizikó becslésére, továbbá olyan képalkotó kutatásokat is végeznek, amelyekkel lehetővé válhat az Alzheimer-kór korábbi felismerése.
A csoport foglalkozik továbbá a tudatzavarok élettani hátterével és a mozgás mintázatának elemzésével is különböző idegrendszeri kórképekben, valamint a Nemzeti Agykutatási Program 3.0-ban a finommozgások (például írás, rajzolás) szerepét vizsgálja az Alzheimer-kór korai kimutatásában nagy precizitású szenzorokkal és mesterséges intelligencia alkalmazásával.
A tabletalapú írásvizsgálat több szempontot is figyelembe vesz, mint a gyorsaságot, a nyomás mélységét, amivel hamarabb felfedezhetőek a betegségre utaló jelek, még azelőtt, mielőtt az látványos tüneteket okozna
– mondta el az Indexnek a technológiát kifejlesztő Cursor Insight cég értékesítési igazgatója, Palicz Máté. Kamondi Anita lapunknak kifejtette: ugyan hosszú évekbe telhet, mire a módszer bekerülhet az általános diagnosztikába, de ha egy ilyen pár másodperces folyamattal mondjuk a háziorvos idejekorán fel tudja mérni az idős páciens érintettségét, különböző életmódbeli tanácsokkal késleltethető a kognitív funkciók hanyatlása. A sajtóeseményen bemutatott 3D-s mozgásmonitorozó is hasonlóan innovatív diagnosztikai eljárás, segítségével a csak az egyénre jellemző mozgásmintázat felvételével lekövethető lesz a motorikus funkciók szabad szemmel még észre nem vehető romlása, ami szintén a demencia előjele lehet.
A kutatói utánpótlás-nevelés is fókuszban van
„Új központunk fő célja az Alzheimer-kórra irányuló modern kutatások támogatása és fejlesztése, a klinikai idegtudományok területén a kutatói utánpótlás biztosítása, a tudományos munka népszerűsítése a fiatalabb generációknál, továbbá a modern tudományos eredmények és megelőzési lehetőségek kommunikációja a társadalom széles rétegei számára” – foglalja össze Erőss Loránd, az OMIII főigazgató főorvosa, hozzátette: hosszú távú céljaik között szerepel a WHO stratégiájának megfelelően hazánkban is nemzeti demenciaregiszter létrehozása, amivel nemcsak becsült adataink lennének, hanem a betegek pontos számával meghatározható lenne az esetszámok alakulása.
(Borítókép: Szollár Zsófi/Index)
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
