Alkotmányos lépés volt-e leválasztani az Akadémiáról a kutatóhálózatát?
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!További Belföld cikkek
-
Átkot és rontást is levesznek, de füvesasszony is lesz a Miniszterelnökség által támogatott sámánfesztiválon - A Hős utcai gettónak már a megépítése sem volt jó ötlet, most felszámolják
- „Ennek k..va nagy következményei lesznek, ebből elég volt” – újabb hangfelvétel került ki Magyar Péterről
- Csaknem húsz éve az Alkotmánybíróság dobta le a „választási atombombát”
- Rogán Antal: Megpróbálunk rendet vágni, de teljes felelősséget nem vállalunk
Az Alkotmánybíróság utoljára három és fél évvel ezelőtt, 2019. április 9-én hirdetett közönség előtt határozatot. Akkor az alkotmánybírák úgy döntöttek, hogy nem állapítható meg közjogi érvénytelenség a Munka törvénykönyvének módosítása és a közigazgatási bíróságokról szóló törvény kapcsán. Az indítványozó ellenzéki képviselők többek között arra hivatkoztak, hogy a 2018. december 12-i ülésnapon a házelnök és a levezető elnök sem a pulpitusról vezette az ülést, a szolgálatban lévő jegyzők közül egyik sem tartozott ellenzéki képviselőcsoporthoz, valamint a szavazási rendszer kártya nélküli üzemmódban működött. Az elutasító határozat indoklása szerint valójában az ellenzék maga idézte elő a helyzetet, amit aztán kifogásolt.
Az alkotmánybírák több mint ezerháromszáz nap után veszik majd elő a szekrényből talárjaikat. Az Alkotmánybíróság ugyanis november 15-én nyilvános teljes ülésen hirdeti ki határozatát a kutatás, fejlesztés és innovációs rendszer intézményrendszerének és finanszírozásának átalakításához szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2019. évi LXVIII. törvény több rendelkezését is megtámadó ellenzéki képviselői indítványról.
Az elfogadott törvény nyomán a Magyar Tudományos Akadémia kutatóintézet-hálózatának működtetése átkerült az újonnan létrejött Eötvös Loránd Kutatási Hálózathoz.
A kormány azzal indokolta lépését, hogy az átszervezés a kutatóintézeti hálózat alapkutatási eredményeinek nagyobb arányú és hatékonyabb hasznosulásához vezet majd. A magyar tudományos közösség ugyanakkor elutasította az átszervezést, mondván, az új intézményi és finanszírozási struktúra ellentétes a kutatásfinanszírozás európai elveivel, és veszélyezteti a tudományos szabadságot.
Az ügyben 2019 júliusában hatvanegy ellenzéki képviselő fordult az Alkotmánybírósághoz. Érvelésük szerint a támadott törvény rendelkezései Alaptörvény-ellenesek, mert sértik az Akadémia tulajdonhoz való jogát (XIII. cikk), az MTA Alaptörvényben foglalt biztosítékait (X. cikk (3) bekezdése), és a tudomány autonómiáját (X. cikk (1) és (3) bekezdése).
Az ügy további érdekessége, hogy a törvényjavaslatot annak idején előterjesztő Palkovics László éppen a héten mondott le technológiai és ipari miniszteri posztjáról.
(Borítókép: Határozathirdetés az Alkotmánybíróság székházában 2014. március 17-én. Fotó: Szigetváry Zsolt)
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
