Pontosan mit vállalt a magyar kormány az uniós pénzekért?

November 15-én hatályba lépett a büntetőeljárási törvény módosítása, amely lehetőséget ad arra, hogy a vádhatóság által „ejtett”, súlyos korrupciós jellegű ügyekben bárki felülbírálati indítvánnyal, kiegészítő pótmagánváddal élhessen. Az Európai Bizottsággal is egyeztetett új szabályozásra már az Alkotmánybíróság is rábólintott – írtuk délelőtti cikkünkben.

Polt Péter elmagyarázta

„Az új, különleges eljárás lényege, hogy a magán- és jogi személyek széles körben közvetlenül a bíróságnál indítványozhassák az általuk megjelölt személy bűnösségének megállapítását. Ezt lehet kiegészítő pótmagánvádnak nevezni, ami nem vádkikényszerítés, mert az állam büntetőigényét továbbra is kizárólag az ügyészség érvényesíti, a bíróság pedig változatlanul nem utasíthatja vádemelésre az ügyészséget” – kezdte Polt Péter a Magyarország Ügyészsége Facebook-oldalra feltöltött videóban.

A legfőbb ügyész azzal folytatta, hogy az új szabályozás a már létező pótmagánvád kiterjesztése, a pótmagánvád alapján a sértett eddig is vádlóként léphetett fel, ha az ügyészség vagy a nyomozó hatóság a feljelentést elutasította, az eljárást megszüntette vagy az ügyészség a vádat ejtette.

A videóban elhangzik az is, hogy Polt Péter már egy 2019-es tanulmányban javasolta az Európai Ügyészség lehetséges alternatívájaként a pótmagánvád kiterjesztését és új szabályozását az uniós költségvetést érintő vagy azzal kapcsolatos bűncselekmények területére.

Az új eljárás első szakaszában a közhatalom gyakorlásával és a közvagyon kezelésével összefüggő kiemelt bűncselekmények esetében, ha a nyomozó hatóság vagy az ügyészség a feljelentést elutasította vagy az eljárást megszüntette, felülbírálati indítvány benyújtására van lehetőség. Az eljárásban kötelező a jogi képviselet.

A videóban felsorolják ezeket a kiemelt ügyeket is:

• korrupciós bűncselekmények,
• hivatali visszaélés,
• nemzeti vagyonban kárt okozó vagyon elleni bűncselekmények súlyosabb esetei,
• költségvetési csalás súlyosabb esetei,
• közbeszerzési vagy koncessziós eljárásban elkövetett bűncselekmények,
• ezekhez kapcsolódó bűnszervezetben való részvétel,
• pénzmosás.

Polt Péter kifejtette, hogy első körben a sértett, valamint a feljelentő nyújthat be felülbírálati indítványt a határozat kézhezvételétől számított egy hónapon belül. Ha nem nyújtanak be, akkor a nyomozó hatóság vagy az ügyészség egy hónapra anonimizált formában a hivatalos honlapján közzéteszi a saját határozatát és az ügyiratjegyzéket.

Ügyészségi határozat esetén a felülbírálati indítványt a határozatot hozó ügyészségnél kell előterjeszteni. Ha az ügyészség egyetért az indítványban foglaltakkal, saját maga elrendeli vagy folytatja a nyomozást, ha nem látja alaposnak az indítványt, továbbküldi az iratokat a felettes ügyészségnek, ami elrendeli vagy folytatja a nyomozást, vagy továbbküldi a Budai Központi Kerületi Bíróságnak. A döntésre egy, kivételes esetben maximum három hónap van.

A bíróság a megtámadott határozatot bírálja felül, ennek érdekében az ügyiratokat és az indítványozó által csatolt adatokat, iratokat, nyilatkozatokat megvizsgálja. Ha az indítvány elbírálásának nincs akadálya, akkor a bíróság az indítványt vagy elutasítja, vagy hatályon kívül helyezi a határozatot. Utóbbi esetben a nyomozás a bíróság döntésével megindul vagy folytatódik.

Abban az esetben, ha a bíróság az ügyészség vagy a nyomozó hatóság határozatát hatályon kívül helyezi, a további nyomozást a bíróság döntésében meghatározottak szerint kell folytatni. Ezt követően, ha az ügyészség vagy a nyomozó hatóság az eljárást ismételten megszünteti, a korábban felülbírálati indítványt előterjesztők vádindítványt nyújthatnak be az illetékes bíróságon. Ennek benyújtója „mintegy laikus vádlóként” fogja képviselni a vádat a bíróság előtt. A jogi képviselet ekkor is kötelező.

Polt Péter úgy összegzett, hogy

A videó végén elmondják azt is, hogy az új szabályozás hatékonyságát bizonyos idő elteltével, megfelelő gyakorlati tapasztalat ismeretében lehet értékelni. A rendelkezésre álló adatok alapján megállapítható, hogy a jelenleg létező pótmagánvád eredményessége 6 százalék, míg az ügyészség váderedményessége 98,8 százalék. Hozzátették: a kiegészítő pótmagánvádnak a jogintézmény jövőbeni sikerétől függetlenül fontos szerepe lesz, mindenképpen erősíti a magyar igazságszolgáltatásba és az ügyészségbe vetett bizalmat.

Az Európai Bizottsággal történő megállapodás érdekében vállalt tizenhét magyar intézkedésről itt számoltunk be.

(Borítókép: Polt Péter. Fotó: Nagy Szabolcs / Index)