Az orvosi kamara jelenlegi formájában nem támogatja az egészségügy átalakítását

„A MOK elnöksége a magyar orvostársadalom széles körének bevonása, a vélemények összegzése után nem támogatja az egészségügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvénytervezet jelen formájának parlament elé terjesztését, annak egyes, az ellátásbiztonságot és az orvoskollégák közellátásban maradását veszélyeztető rendelkezései miatt” – jelentette be a kamara közleményben.

A MOK hangsúlyozta:

Fontosnak tartjuk, hogy a kormányzat belekezdjen az egészségügy átalakításába, külön kiemelendő és örömteli a szakdolgozók bérrendezésének ígérete. Ugyanakkor a tervezett, hatástanulmányokat nem ismertető, erőltetett ütemű átalakítás jelentős kockázatokat rejt.

Kifejtették, hogy az ellátórendszer szerkezeti korszerűsítése elkerülhetetlen, de úgy látják, hogy a működésben a túlzott centralizáció elveszi a helyi kezdeményezések és kreatív megoldások erejét, a hosszú döntési láncok működési zavarhoz és pazarláshoz vezethetnek.

A háziorvosi rendszer átalakításáról kiemelték, hogy azt a magas korátlagú kollégák szempontjainak figyelembevételével, szélesebb előkészítéssel lehet megkezdeni, a folyamat nem járhat a szerzett vagyoni jogok sérelmével. Leszögezték, hogy a gyógyítás alapja, a betegek elemi érdeke, hogy elegendő orvos és szakdolgozó legyen az állami rendszerben.

A MOK szerint minden tervnek szem előtt kell tartania azt a célt, hogy a magasan képzett, a magánszektorban és külföldön is keresett szakemberek számára olyan feltételeket kell nyújtani, amelyek stabilan versenyképesek a más munkakörökben elérhető terheléssel, valamint az anyagi megbecsülés kiállja a jelenlegi infláció próbáját is.

Mindezekkel a benyújtandó törvénytervezet több ponton szembemegy, a meglévő bizonytalanságot fokozza. Nem alkalmas az egészségügyi pálya vonzóvá tételére az a javaslat, ahol egy orvos/szakdolgozó napi 3 órás munkába járásra kényszeríthető, nyugdíjaskorú kollégák éjszakai munkára kötelezhetőek, a bérek pedig – a miniszterelnökkel kötött megállapodást semmisnek tekintve – 20 százalékkal csökkenthetők

– húzta alá az orvosi kamara, hozzátéve: határozottan javasolják az egészségügyi átalakításra vonatkozó hosszú távú koncepció, tervek és tanulmányok publikussá tételét.

A Magyar Orvosi Kamara kéri a törvényjavaslat részletszabályainak és hatástanulmányainak, a modellkísérlet eredményeinek közzétételét, mindezek társadalmi és szakmai vitára bocsátását, jelentősen több mint ötnapos határidővel.

A rezidensek javaslatai

„Azzal a kéréssel fordult a Magyar Rezidens Szövetség Dr. Takács Péter egészségügyért felelős államtitkár felé, hogy a szakképzésüket előírt ütemben teljesítő rezidensek bérét semmiképp se lehessen csökkenteni ezután sem. A fiatal orvosok érdekképviseleti szervezete egyetért azzal, hogy az egészségügy fejlesztése szükséges, mindazonáltal a kormány-előterjesztés kizárólag rezidenseket érintő részei kapcsán is több észrevételt tett” – olvasható a szövetség közleményében.

Az MRSz kifejezetten üdvözölte, hogy a jól teljesítő orvosok bérét ezután akár 40 százalékkal is lehessen növelni, ugyanakkor a tervezet azt is lehetővé tenné, hogy azt akár 20 százalékkal csökkentsék, melyet több szakmai szervezet már kifogásolt.

A rezidensszövetség kifejtette, hogy egy rezidens sok esetben tölt rövidebb, akár pár hetes időszakot külső képzőhelyen, „mely azon túl, hogy jelentős kiszolgáltatottságot jelent, ez idő alatt az ő teljesítménye nyilvánvalóan nem értékelhető ugyanúgy, mint az ott dolgozó szakorvosoké”.

A szervezet úgy látja, a rezidens orvos munkavégzésének legnagyobb mércéje, hogy hogy halad a szakképzésével, így javasolja, hogy a szakképzési tervben előírt ütemben teljesítő rezidensek bérét ne lehessen csökkenteni, akkor sem, ha végül bevezetésre kerülne a csökkentési lehetőség.

A tervezet úgy rendelkezik továbbá, hogy a rezidens orvos munkavégzésének helyeként bármelyik, az adott megyében lévő városi kórház kijelölhető. Ez nem pusztán az utazás tekintetében jelenthet problémát, hanem azt is lehetővé teszi, hogy a rezidens olyan intézményhez legyen beosztva, mely nem rendelkezik megfelelő akkreditációval az ő képzéséhez. Így a fiatal orvosok önhibájukon kívül szenvedhetnek késedelmet az előírt gyakorlatokkal és a szakvizsgával. Ennek elkerülése érdekében az MRSZ szükségesnek tartja rögzíteni, hogy a munkavégzés helyét a jóváhagyott szakképzési tervvel összhangban kell kijelölni.

Üdvözlendőnek nevezik, hogy szeptemberben az új szakképzési rendszer bevezette a részvizsgákat, ezzel többek között azt is biztosítva, hogy adott beavatkozásokat a szükséges kompetenciák birtokában a rezidens orvos is elvégezhet. Hozzátették: „mindazonáltal fontos, hogy a betegek is biztosak lehessenek abban, hogy az adott beavatkozást az arra feljogosított orvos végzi, így a transzparencia biztosítása érdekében javasoljuk, hogy a működési nyilvántartás tartalmazza ezen adatokat is, hasonlóan a szakvizsgák érvényességéhez, melyet nyilvános adatbázisban már most is bárki ellenőrizhet”.

(Borítókép:  Balogh Zoltán / MTI)