Döntött az Alkotmánybíróság az MTA átszervezésének ügyében

További Belföld cikkek

Az Alkotmánybíróság kedden kihirdetett határozata szerint önmagában az a körülmény, hogy egy közfeladatot az állam más szerven keresztül kíván ellátni, még nem Alaptörvény-ellenes. A kutatóhálózat leválasztása a Magyar Tudományos Akadémiáról pedig a kisajátítás szintjét el nem érő tulajdoni korlátozásnak minősül. Az alkotmánybírák emellett mulasztásban megnyilvánuló Alaptörvény-ellenességet is megállapítottak, mert a jogalkotó nem szabályozta a jogbiztonság és a tulajdonhoz való jog érvényesülésének megfelelően az új kutatóhálózat és a korábbi működtető közötti vagyoni viszonyokat.

Kedd délelőtt az alkotmánybírák több mint ezerháromszáz nap után elővették a szekrényből talárjaikat, hiszen az Alkotmánybíróság nyilvános teljes ülésen hirdette ki határozatát a kutatás, fejlesztés és innovációs rendszer intézményrendszerének és finanszírozásának átalakításához szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2019. évi LXVIII. törvény több rendelkezését is megtámadó ellenzéki képviselői indítványról, valamint a Magyar Tudományos Akadémia elnöke által benyújtott alkotmányjogi panaszról.

Elutasították az átszervezést

Az Országgyűlés 2019. július 2-án fogadta el a törvényt, amellyel a Magyar Tudományos Akadémia kutatóintézet-hálózatának működtetése átkerült az újonnan létrejött Eötvös Loránd Kutatási Hálózathoz. A kormány azzal indokolta lépését, hogy az átszervezés a kutatóintézeti hálózat alapkutatási eredményeinek nagyobb arányú és hatékonyabb hasznosulásához vezet majd. A magyar tudományos közösség ugyanakkor

elutasította az átszervezést, mondván, az új intézményi és finanszírozási struktúra ellentétes a kutatásfinanszírozás európai elveivel, és veszélyezteti a tudományos szabadságot.

Az ügyben 2019 júliusában hatvanegy ellenzéki képviselő fordult az Alkotmánybírósághoz. Érvelésük szerint a támadott törvény rendelkezései Alaptörvény-ellenesek, mert sértik az Akadémia tulajdonhoz való jogát (XIII. cikk), az MTA Alaptörvényben foglalt biztosítékait (X. cikk [3] bekezdése), és a tudomány autonómiáját (X. cikk [1] és [3] bekezdései).

Az ügy további érdekessége, hogy a törvényjavaslatot annak idején előterjesztő Palkovics László éppen a minap mondott le technológiai és ipari miniszteri posztjáról.

Rendezetlen vagyoni viszonyok

Az Alkotmánybíróság nyilvános teljesen ülésén Sulyok Tamás, a testület elnöke, az ügy előadó alkotmánybírója ismertette az ügyben hozott határozatot. Az Alkotmánybíróság megállapította:

Az Országgyűlés mulasztásban megnyilvánuló Alaptörvény-ellenességet idézett elő a törvénymódosítással azzal, hogy nem szabályozta a jogbiztonság és a tulajdonhoz való jog érvényesülésének megfelelően az Eötvös Loránd Kutatóhálózat és a kutatóintézeti hálózat korábbi működtetője, a Magyar Tudományos Akadémia közötti vagyoni viszonyokat. Ezért felhívta az Országgyűlést, hogy jogalkotói feladatának 2023. június 30-ig tegyen eleget.
A tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló 2014. évi LXXVI. törvény 42/C. § (3) bekezdésének alkalmazásával összefüggésben az Alaptörvény X. cikk (1)–(2) bekezdéséből fakadó alkotmányos követelmény az, hogy a tudományos kérdéseket illető döntések meghozatalakor a tudomány szabadsága érvényesüljön, és a döntéshozatal módja, szabályozása megfeleljen a tudományos szabadság alkotmányos értékének.
A törvény további rendelkezéseit támadó indítványokat elutasította, illetve visszautasította.

A határozathoz Salamon László, Schanda Balázs és Szabó Marcel párhuzamos indokolást csatolt.

Ki jogosult alkotmányos védelemre?

Az Alkotmánybíróság a határozat indokolásában több fontos megjegyzést is tett:

A Magyar Tudományos Akadémia alkotmányosan védett köztestület, amelynek intézményi felépítésében és közfeladatainak ellátásában a tudomány szabadsága érvényesül, amelyet az államnak biztosítania kell. Az Alaptörvény mint ilyen intézményt részesíti védelemben a Magyar Tudományos Akadémiát, és ha ezen tudományos szabadságába beavatkozás történik,

az MTA alkotmányos védelemre jogosult.
A Magyar Tudományos Akadémiát szervezeti felépítésében és a jogalkotó által meghatározott közfeladatainak ellátásában illeti meg alkotmányos védelem. Mindez azt jelenti, hogy a Magyar Tudományos Akadémiát mint intézményt védi az Alaptörvény, és a tárgyi ügy vonatkozásában a kutatóközpontok és intézetek (önálló) működtetése mint megszűnt vagy átalakult, más szervhez átkerült közfeladat nem sérti az Alaptörvény X. cikk (3) bekezdését. Önmagában az a körülmény, hogy

egy közfeladatot az állam más szerven keresztül kíván a továbbiakban ellátni, még nem Alaptörvény-ellenes.
A Magyar Tudományos Akadémiát mint köztestületet megilleti az Alaptörvény XIII. cikk (1) bekezdés szerinti tulajdonhoz való jog. A támadott szabályozás azonban

a kisajátítás szintjét el nem érő tulajdoni korlátozásnak minősül,

ezért arra a vizsgált esetben – a tulajdoni korlátozás sajátos közjogi kötöttségére tekintettel – a „közérdekűség-arányosság” tesztjét kell alkalmazni.
A közfeladatok ellátásához kapcsolódó alanyváltozás eredményeképpen

a tulajdonjog alkotmányosan korlátozható,

ha a tárgya az állam által a közfeladat ellátásához célvagyonként juttatott tulajdon, és a korlátozás igazolható közérdekből történik, valamint az anyagi (a közfeladat ellátásához szükséges mértékű a korlátozás, a felek jogai és kötelezettségei határozott időre rögzítettek) és az eljárási garanciák (közvetlen bírói jogvédelem) biztosítottak.
Az Országgyűlés nem szabályozta az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdésében foglalt jogbiztonságból fakadó következményeknek és az Alaptörvény XIII. cikk (1) bekezdésének megfelelően a korábban az MTA közfeladatként működtetett és irányított kutatóközpont és kutatóintézetek új irányítási struktúrába szervezésekor a fennálló és jövőbeni vagyonjogi viszonyokat. Az MTA vagyona célhoz (közfeladatok ellátásához) kötött nem állami vagyon, melyen belül az MTA által megszerzett tulajdon az Alaptörvény XIII. cikk (1) bekezdés szerinti tulajdonvédelem tárgya.

Az államnak olyan szabályozást kell teremtenie, amely biztosítja a közfeladatok ellátásához szükséges feltéteket és garanciákat.

Három és fél éve hirdettek nyilvánosan határozatot

Az Alkotmánybíróság utoljára három és fél évvel ezelőtt, 2019. április 9-én hirdetett közönség előtt határozatot. Akkor az alkotmánybírák úgy döntöttek, hogy nem állapítható meg közjogi érvénytelenség a Munka törvénykönyvének módosítása és a közigazgatási bíróságokról szóló törvény kapcsán. Az indítványozó ellenzéki képviselők többek között arra hivatkoztak, hogy a 2018. december 12-i ülésnapon a házelnök és a levezető elnök sem a pulpitusról vezette az ülést, a szolgálatban lévő jegyzők közül egyik sem tartozott ellenzéki képviselőcsoporthoz, valamint a szavazási rendszer kártya nélküli üzemmódban működött. Az elutasító határozat indoklása szerint valójában az ellenzék maga idézte elő a helyzetet, amit aztán kifogásolt.

(Borítókép: Róka László / MTI )