Beláthatatlan ellátásbiztonsági következményekre figyelmeztet az orvosi kamara

„A háziorvosok 25 százaléka nyugdíjkorhatáron túl teljesít szolgálatot. Ha ügyeleti kötelezettséget is előírnak velük szemben, annak beláthatatlan ellátásbiztonsági következménye lehet” – jelentette ki az Indexnek a Magyar Orvosi Kamara (MOK) Háziorvosi Csoportjának vezetője nem sokkal azután, hogy a kormány benyújtotta az egészségügyi átalakításáról szóló törvényjavaslatot.

Soós Zoltán hangsúlyozta: a dokumentum megegyezik azzal a tervezettel, melyet a Belügyminisztériummal folytatott egyeztetések során megismertek, és amelyet számos kritikával illettek.

Átalakítás előtt áll az egészségügy

Mint ismert, a kormány az egészségügyi ellátórendszer szinte valamennyi szegmensébe belenyúl, a tervezett módosítások sarkalatos eleme az ügyeleti rendszer átalakítása.

A változás értelmében a háziorvosi és házi gyermekorvosi ügyelet biztosítása vidéken az állami mentőszolgálat hatáskörébe tartozna, Takács Péter egészségügyi államtitkár a MOK-kal való egyeztetések egyikén azt mondta: „A koncepció az, hogy kevesebb számú ügyeleti pont lesz az országban.”

Arról, hogy pontosan hány ügyeleti központ szűnne meg, a kormány egyelőre hivatalos adatot nem közölt, Soós Zoltán jelzése szerint a tervezett ellátási pontokról az orvosi kamarának sincs információja.

Még tárgyalnának

Takács Péter az elmúlt hetekben azt ugyanakkor egyértelművé tette, hogy a háziorvosok havi két ügyeletre kötelezhetők lennének. Ez az egyik, amit a MOK erősen kifogásol.

Az elöregedett háziorvosi rendszernek a kötelező részvételt az ügyeleti ellátásban nem célszerű megjelölni, mert komoly veszélynek látjuk, hogy amennyiben a nyugdíj mellett tovább szolgáló háziorvosoknak ügyeleti kötelezettséget írnak elő, úgy sem azt, sem a nappali ellátást nem vállalják tovább

– mondta lapunknak a szakember, hozzátéve, hogy ezért a jövőben egy olyan szakmai javaslattal szeretnék segíteni a folyamatok átalakítását, amely az új körzethatárokon belül teret biztosít a járási kollegiális praxisközösségeknek, az önkormányzati társulásoknak az ügyeleti ellátás megszervezésére, és ahol a háziorvosnak van egyfajta felelőssége, szervezési funkciója, de az ellátás semmiképp sincs kötelező feladatként megjelölve.

Az Index a legutóbbi Kormányinfón Gulyás Gergelynél érdeklődött arról, hogy a Belügyminisztérium nyitott-e még az egyeztetésekre. A Miniszterelnökséget vezető miniszter kérdésünkre úgy felelt, hogy „ha van értelme, a kormány nyitott a további tárgyalásokra, de a mostani javaslatok is a kamarával lettek egyeztetve”.

Vegyes megítélése van a pilotnak

Gulyás Gergely szintén a Kormányinfón kérdésre válaszolva a Hajdú-Bihar megyei pilot program jelentőségére is emlékeztetett, mint ismert, az új ügyeleti rendszert a térségben már kipróbálták.

Soós Zoltán ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy a program eredményei egyelőre nem ismertek, igaz, ez hamarosan változhat, a Miniszterelnökséget vezető miniszter a csütörtöki tájékoztatón ugyanis arra kérte a Belügyminisztériumot, hogy a tapasztalatokat hozzák nyilvánosságra.

A MOK Háziorvosi Csoportjának vezetője – több kollégájával egyetértve – úgy ítéli meg, hogy az eddig rendelkezésre álló információk alapján a pilot csupán azzal kapcsolatban adott jó tapasztalatokat, hogy az egyéb kompetenciával rendelkező szakemberek (APN-nővérek, mentőtisztek) a jelenleginél jóval aktívabban vegyenek részt az ügyeleti ellátásban.

„És ne feledjük: a pilotban a Hajdú-Bihar megyei háziorvosok kötelező orvosi ügyeleti részvétele sem valósult meg, ami döntő különbség attól a koncepciótól, amit az OMSZ szakmai javaslataiból eddig megismertünk” – mutatott rá a szakember.

Hogy nézne ki az új rendszer?

A MOK által folytatott tárgyalások, illetve a törvényjavaslat alapján a legfontosabb tudnivalók a következők:

• Vidéken a jelenleginél kevesebb számú ügyeleti pont 16.00–22.00 óráig adna ügyeletet, és amennyiben ez idő alatt ki kell vonulni, abban az esetben az OMSZ koordinálja a kivonulást és biztosítja az orvos szállítását.
• Az ügyeleti ellátásra vállalkozói vagy megbízási szerződést az OMSZ-szel fognak kötni az orvosok, az óradíj 8500 forint plusz szociális hozzájárulás nagyságrendben várható.
• 22.00-től 8.00-ig az OMSZ a saját állományával vagy szerződött orvosaival látja el az ügyeletet. Amennyiben a háziorvos anyagi és szakmai érdeke úgy kívánja, ebben részt vehet, de erre már nem kötelezhető.
• Az ügyeleti ellátás biztosítása ténylegesen 2023. július 1-jétől válik az állami mentőszolgálat feladatává. Ettől az időponttól írja elő a törvény, hogy a települési önkormányzat nem köthet ezekre az ellátásokra új megállapodást, a korábbi megállapodások pedig 2024. január 1-jétől hatályukat vesztik.
• Szintén fontos változás, hogy az egészségügyi alapellátási körzetek kialakítása önkormányzati feladat helyett állami feladattá válik, amelyet a praxiskezelő végez.

A MOK azzal egyetért, hogy az ügyeleti körzetek határának kijelölése ezentúl az Országos Kórházi-főigazgatóság (OKFŐ) hatáskörébe tartozzon, így garantálható az egységes módszertan.

Soós Zoltán megjegyezte: bizonyosan nincs szükség egy megyében például 20 ügyeleti pontra, a racionalizáció tehát indokolt.

„A csökkenő számú ügyeleti pont persze a lakosság hozzáférését valamelyest csökkenteni fogja, azonban hasonlóan a kórházi rendszer szükséges racionalizálásához, itt is elsősorban beteg- és ellátásbiztonsági érdek, hogy jól felszerelt, megfelelő szakmai állományú ügyeleti ponton kapjon minőségi és nem pedig esetleges ellátást a páciens, az oda történő eljutásban működjön közre szükség szerint az OMSZ” – fejtette ki a háziorvos.

Ami a törvényjavaslatból még hiányzik

A MOK Háziorvosi Csoportjának vezetője kitért arra is, hogy mely pontokon tartják hiányosnak a benyújtott törvényjavaslatot.

Mint mondta: a praxisközösségi rendeletben nevesített Járási Alapellátási Központok helye a rendszerben sem irányítás, sem ellátásszervezés, sem szolgáltatásnyújtás szempontjából nem szerepel.

Ezt azért is hiányolják, mert a korábbi elképzelések szerint a Járási Alapellátási Központok feladatai közé tartozna adott területen az egységes ügyeleti rend megvalósítása és a praxisközösségek működésébe bevont szakemberek (védőnők, gyógytornászok, dietetikusok, egészségpszichológusok) foglalkoztatása, munkavégzésük koordinálása.

„A tervezetben megjelenő módosítások a Járási Alapellátási Központ koncepció kiüresítéséhez vezethetnek” – figyelmeztetett Soós Zoltán.

(Borítókép:  Vajda János/MTI)