Már az ÁSZ is vizsgálja az MMM-pénzek elköltésének részleteit

Nem csupán egyedi szervezeteket, hanem rendszereket is vizsgál majd az Állami Számvevőszék. A Mandinernek adott interjújában Windisch László, az ÁSZ elnöke szándékairól szólva úgy fogalmazott, céljuk, hogy feltárják a költségvetésen belüli úgynevezett belső adósságokat, azaz a rövid időn belül pénzügyileg is kezelendő területeket. Ezt követően azt javasolják, hogy a kezelésükre transzparens stratégia szülessen.

Példaként a vízközművek gyenge infrastrukturális helyzetére utalt. Mint jelezte, évek óta alig költenek erre a területre, a tisztított ivóvíz harminc százaléka elfolyik a csővezeték rossz állapota miatt. Hiányként nem jelenik meg a költségvetésben, de attól még létező probléma, amit egyre nehezebb és drágább lesz kijavítani.

A pedagógusok béremelése is ilyen, tulajdonképpen a múlt század közepe, a kommunista bérstruktúra felállítása óta fennálló és az elmúlt harminc évben sem kezelt belső adóssága a költségvetésnek.

A szervezet elnöke azonban ehhez azt is hozzátette, hogy nem a kikényszerítés a cél, mivel az ÁSZ az Országgyűlés ellen­őrző szerve, de tanácsokat azért megfogalmaznak. Kiemelt feladatnak nevezte emellett a közpénzfelhasználás átláthatóságának javítását. Ez ugyanis a felelős gazdálkodás egyik garanciája, az elszámoltathatóság alapja.

Közös pénzünket költik az állami szervek, de egyáltalán nem annyira rossz a helyzet ezen a téren, mint ahogy azt egyesek – alighanem politikai okokból – próbálják bemutatni. Ettől még van min javítani, ezért a számvevőszék külön vizsgálni fogja, s ha lesz javaslatunk, széles körben megosztjuk majd. 

A pártfinanszírozás kapcsán a Márki-Zay Péter nevével fémjelzett Mindenki Magyar­országa Mozgalomnak juttatott többmilliárdos amerikai támogatással is van dolguk. Jelenleg is zajlik a kampány­pénzek elköltésének ellenőrzése.

Ebben a konkrét esetben azt nézik, hogy a Márki-Zay Péter és szervezete által a választást megelőzően folytatott tevékenység mennyiben tekinthető a hatpárti együttműködésnek juttatott kvázi támogatásnak, hiszen nekik, sőt velük közösen kampányoltak.

Azt is tisztázni kell, pusztán egy elismerő nyilatkozat elmulasztása mint esetleges jogi trükk jogi értelemben elegendő-e ahhoz, hogy ne pártként tekintsünk az egyébként minden más vonatkozásban pártnak tűnő, pártként cselekvő, frakció­alakítást belengető, képviselőjelöltek mellett agitáló mozgalomra. Ha nem, úgy a pártokra és a kampányfinanszírozásra vonatkozó szabályozást, illetve korlátozásokat Márki-Zayék szervezetére is érvényesnek kell tekinteni. Meg fogják vizsgálni, hogy tevékenységük mennyiben tekinthető a hatpárti együttműködésnek juttatott kvázi támogatásnak, erről pedig nyilvános jelentést készítenek.

A mi procedúránk független a büntetőeljárástól. Közben kötelező módon továbbra is rendszeresen vizsgáljuk a pártok gazdálkodását, ezen a téren azonban most nem tudok különösebb izgalomról beszámolni.

Az ÁSZ elnökét a lap a brüsszeli forrásokért zajló tárgyalások nyomán létrejövő Integritás Hatóság vezetőségének kiválasztásáról is kérdezte. Windisch László erről azt mondta, a jelölteknél először a törvényi feltételek fennállását vizsgálta egy független bizottság. Hiába próbált a sajtó politikai megfontolásokat belemagyarázni, a részt vevő rangos egyetemi tanszék­vezetők és szakértők szakmai alapon hoztak döntéseket. Az alkalmasnak bizonyuló tizennyolc – végül egy vissza­lépés miatt tizenhét – pályázat közül

a nyilvánosságra hozott szempontrendszer nyomán választottam ki a vezetőség tagjait. Mindegyik aspiráns meghallgatására több mint egy órát szántam, ezekről videófelvétel is készült.

„Teljes mértékben megalapozott és szakmai döntés született” – tette hozzá az ÁSZ-elnök.

Az Integritás Hatóság (IH) és az ÁSZ feladatkörének különbözőségéről szólva hangsúlyozta, hogy az IH kifejezetten erős jogkörökkel bír konkrét közbeszerzések kapcsán is, felfüggesztheti például az eljárást, vagy ajánlást adhat állami szerveknek, hogy milyen eljárástípust alkalmazzanak, vagy éppen milyet ne a beszerzéseik során. A számvevőszék hatósági eljárást nem folytat.

A közvetlen uniós forrásból megvalósuló beruházásokat nem vizsgálja, a központi költségvetésen átfolyó EU-s támogatások minősülnek költségvetési támogatásnak. Ezek felhasználását, az ezekkel való gazdálkodást az ÁSZ is – nagyobb hangsúllyal, mint eddig – vizsgálni fogja.

(Borítókép: Windisch László 2016. november 17-én. Fotó: Szigetváry Zsolt / MTI)