Félsikert ért el a magyar kormány az Európai Bizottsággal folytatott tárgyalásokon

Félsikert ért el a magyar kormány az Európai Bizottsággal folytatott tárgyalásokon, az Index értesülése szerint Brüsszelben jóváhagyják a kabinet által benyújtott helyreállítási tervet és az operatív programokat; elfogadják a vállalt és teljesített tizenhét korrekciós intézkedést, de uniós pénzt csak akkor folyósítanak, ha Budapest további igazságügyi reformokat is végrehajt. Információink szerint a magyar kormány vállalta, hogy március 31-ig a kért, az igazságszolgáltatással összefüggő korrekciókat is végrehajtja. Ezután nincs akadálya, hogy megérkezzen a várt uniós forrás. 

Azt nem tudjuk pontosan, hogy melyik az az igazságügyi kérdés, amelyik nyitva maradt a tárgyalásokon, de Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a november 9-i Kormányinfón elárulta, hogy az Európai Bizottság által kért igazságügyi változtatások része az Országos Bírói Tanács (OBT) jogköreinek megerősítése.

A kormány azt is garantálta, hogy tiszteletben tartja az OBT függetlenségét, megnöveli a költségvetését, kikéri a véleményét minden olyan törvényi átalakításnál, amely a bíróságokat érinti. Továbbá az OBT-nek jogköre lesz arra is, hogy törvénymódosításokat javasoljon a kormánynak.

Nagy változások várhatóak a legfelsőbb bíróságnál, vagyis a Kúriánál is. Az OBT arra is jogkört kap, hogy azoknak a személyeknek az alkalmasságát is véleményezze, akiket a kormány a Kúria tagjaivá jelöl. Budapest ígéretet tett arra is, hogy tiszteletben tartja a Kúria függetlenségét, valamint a bíráknak lehetőséget ad arra, hogy hivatalos úton az Európai Unió Bíróságához forduljanak bizonyos, az európai jogot érintő kérdésekben.

Végezetül a kormány még azt is vállalta, hogy minden kormányszervet megfoszt attól a jogkörtől, hogy megtámadják az Alkotmánybíróság jogerős ítéleteit. A kormány vállalta, hogy az ügyben illetékes civil szervezetekkel is tárgyal ezekről a változtatásokról, és azt ígérték, hogy 2023. március 31-ig mindez törvényerőre emelkedik.

A korábban vállalt tizenhét korrekciós intézkedés:

• Az uniós források végrehajtásával kapcsolatos jogsértések és szabálytalanságok megelőzésének, feltárásának és kijavításának megerősítése az újonnan létrehozott Integritás Hatóság révén.
• A Korrupcióellenes Munkacsoport létrehozása.
• A korrupcióellenes keret erősítése.
• Az uniós támogatás közérdekű vagyonkezelő alapítványok általi felhasználása átláthatóságának biztosítása.
• A közhatalom gyakorlásával vagy a közvagyon kezelésével kapcsolatos kiemelt bűncselekmények esetén alkalmazandó külön eljárás bevezetése.
• Az audit- és ellenőrzési mechanizmusok megerősítése az uniós támogatás megfelelő felhasználásának biztosítása érdekében.
• Az uniós forrásokból finanszírozott egyajánlatos közbeszerzési eljárások arányának csökkentése.
• A nemzeti költségvetésből finanszírozott egyajánlatos közbeszerzési eljárások arányának csökkentése.
• Jelentéstételi eszköz kialakítása az egyetlen ajánlattal lezárt közbeszerzési eljárások ellenőrzésére és bejelentésére.
• Az Elektronikus Közbeszerzési Rendszer (EKR) fejlesztése az átláthatóság fokozásáért.
• A közbeszerzések hatékonyságát és költséghatékonyságát értékelő teljesítménymérési keretrendszer kidolgozása.
• Cselekvési terv elfogadása a közbeszerzési verseny szintjének fokozása érdekében.
• A mikro-, kis- és középvállalkozásoknak nyújtandó, a közbeszerzési gyakorlatokról szóló képzés.
• Támogatási rendszer kialakítása a mikro-, kis- és középvállalkozások közbeszerzésben való részvétele költségeinek megtérítésére.
• Az Arachne alkalmazása.
• Az OLAF-fal való együttműködés megerősítése.
• Jogszabály elfogadása a közkiadások fokozott átláthatóságának biztosítása érdekében.

December 6-án dönthetnek

Korábban a Frankfurter Allgemeine Zeitung arról írt, a magyar kormánynak arra kell számítania, hogy belátható időn belül milliárdokat vonnak meg az uniós költségvetésből.

A lap szerint a bizottság arra a következtetésre jutott, hogy Magyarország nem teljesítette kellőképpen a korrupció elleni küzdelemben tett reformígéreteit. A bizottság ezért a jövő hét szerdai ülésén azt fogja javasolni a tagállamoknak, hogy fagyasszanak be 7,5 milliárd eurót három kohéziós programból. Ezenkívül az újjáépítési alapból történő 5,8 milliárd euró folyósítását is ezekhez a pontokhoz és további igazságügyi reformokhoz kötik.

Ez azt jelentheti, állítja a német lap, hogy december 6-án az EU pénzügyminiszterei döntenek a 7,5 milliárd euró befagyasztására vonatkozó ajánlásról a rendes költségvetésből, valamint a jogállamisági reform mérföldköveit tartalmazó újjáépítési terv elfogadásáról – mindkét esetben minősített többséggel – írja a FAZ. Így megmarad a befolyásuk, hogy lebeszéljék Budapestet arról, hogy megvétózza a multinacionális vállalatokra kivetett minimumadó bevezetését – véli a lap.

A FAZ információi szerint Ursula von der Leyen bizottsági elnök kedden tájékoztatta erről az Európai Parlament frakcióvezetőit, a parlament túlnyomó többsége ragaszkodott a keményvonalas politikához.

(Borítókép: Index)