Az baj, ha rossz a tejfog

A Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat országos fogászati szűrőprogramja 1995-ben kezdődött, azóta minden évben járják az országot az OTP Bank által adományozott autóbuszból kialakított rendelővel. Idén Budapest mellett Jászberényre, Gyulára, Balatonfenyvesre, Biharnagybajomra, Bábolnára, Telkibe, Hencidára, Fótra, Szentpéterszegre és Makóra is ellátogattak. A projektben részt vevő önkéntes fogorvosoknak évek óta rossz tapasztalataik vannak a gyermekek fogainak állapotáról. Az idei szűréseken megjelent általános iskolás gyerekek több mint a felének volt szuvas foga. A lyukas tej- és maradó fogak, fogkövek és foghiányok nagy számban fordultak elő már az elsős korosztálytól kezdve nyolcadik osztályig. Teljesen ép fogazatot nagyon kevés gyereknél találtak. 

Az egészségtelen étkezés a fogakat is károsítja

A fogorvosok ennek egyik okát abban látják, hogy a gyerekek nagy része egészségtelenül étkezik: mértéktelenül fogyasztanak magas cukor- és sótartalmú ételeket, szénsavas üdítőket, kevés vizet isznak, alig esznek gyümölcsöt, zöldséget. „A szénsavas üdítőitalok gyakori fogyasztása, kortyolgatása egy másik, egyre gyakoribb problémát okoz, a fogak savas erózióját, ami a fogzománc elvékonyodásával jár, és ami már a kisgyermekek tejfogazatában is előfordul” – fejtette ki az Indexnek a guruló szűrésekben évek óta közreműködő fogorvos, Tóth Zsuzsanna, aki szerint az is nagy gondot jelent, hogy sok gyermek nincs tisztában a helyes fogápolási szokásokkal. 

A szűrések tapasztalatai szerint vannak, akik fogmosás helyett csak szájvizet használnak. „A szájöblítők nem helyettesítik a fogkefehasználatot, mert a fogra rakódott plakk csak mechanikusan távolítható el, amit a rágógumi rágás közben is csak bizonyos helyekről dörzsöl le. Ez felelős az ínygyulladásért, a fogkövesedésért, ami később a fogat magában foglaló fogágy megbetegedéséhez, sorvadásához, a fogak meglazulásához vezethet. Már az első fogacskák kibújásakor érdemes felszínükről a plakkot puha kefével ledörzsölni, és ahogy képes a gyerek magától öblögetni, fogkrémes fogmosás javasolt, hatéves korig szülői felügyelettel” – tanácsolta a fogorvos.

Sokan nem tudják, hogy kell fogat mosni

Tapasztalatai szerint elsősorban azok a szülők viszik gyerekeiket rendszeres fogászati szűrésre, akik megtanították őket a fogkefe használatának fontosságára, a helyes fogmosás módjára, időtartamára. A dentálhigiénés szakember hozzáfűzte: a hátrányos szociális helyzetben élőknél sokkal rosszabbak a mutatók. „Nyilván kevesebb pénz jut szájhigiénés szerre, aminek elsősorban fogkefének és fogkrémnek kellene lennie” – mondta. A fogászati roadshow során ezért is osztanak ki a részt vevő gyerekek között fogkefét, fogkrémet, szájvizet és fogmosó poharat, a Belügyminisztérium Egészségügyi Államtitkárságának támogatásával pedig elindítottak egy edukációs programot többek között a szájhigiéniáról.

Ennek keretében a leghátrányosabb helyzetben lévő gyermekek és fiatalok fogápolási oktatást, illetve táplálkozási tanácsokat kapnak 45 percben. Az ideális fogtisztítási művelet ismertetése mellett táplálkozási tanácsokat is adnak arról, hogy milyen ételek tesznek jót a fogaknak, illetve mi az, amit ajánlott kerülni. „A tejtermékek kalciumtartalmuk miatt egész csontozatunk, fogaink számára is előnyösek, a teljes kiőrlésű kenyerek héját is érdemes elfogyasztani, a nem túl puhára főzött falatokat pedig jól megrágni, szomjunkat vízzel oltani, a nassolások helyett pedig öt étkezést tartani, amit fogmosás követ” – javasolja a fogász.

Miért baj, ha rossz a tejfog?

A fogorvosok arra hívják fel a figyelmet, hogy ha már a tejfogak nagyon rosszak, akkor a maradandó fog is károsodhat. „Ha a kisgyermek tejfoga elromlik, igen hamar elérheti a szuvas folyamat a fogbelet, ami nagy fájdalomhoz vezet, akár meg is dagadhat az arc. Ha menthetetlen a fog, és ki kell húzni, a foghúzás helye beszűkül, és a maradó fog nem fér majd el” – magyarázta Tóth Zsuzsanna. A doktornő úgy véli, hogy a tejfogak szuvasodása azt is mutatja, hogy gond van a szájápolással, hiányoznak a táplálkozással kapcsolatos tudnivalók, a megelőzés módszerei nem érvényesültek.

Az Európai Fogorvosok Tanácsának 2018-as adatai szerint a magyar gyerekek foga volt a legrosszabb állapotban a kontinensen, akkor csak minden 8. gyereknek volt teljesen ép a fogazata, 10 éves korukra már több mint 3 foguk lyukas. A Magyar Orvosi Kamara fogorvosi tagozatának akkori adatai szerint 29 éves korukra a magyarok többségének már több mint 5 foga nincs meg, 45 éves korukra ez a szám megkétszereződik, a 65 évesek 30 százaléka már az összes fogát elveszti.

A dentálhigiénés szakember erre úgy reflektált, hogy a tapasztalatok szerint a négy évvel korábbi adatokhoz képest nincs érzékelhető javulás. A romló szájüregi állapot a rágási nehézségek, a fájdalom vagy a fogak elvesztése mellett számos más egészségügyi kockázatot hordoz. „A gócos fogak miatt komoly következményként kialakulhatnak szívet, ízületeket, vesét érintő betegségek, de akár koraszülés vagy foltos hajhullás is. Tudományosan is igazolt az infektív endocarditis, azaz a fertőzés következtében létrejött szívbelhártya-gyulladás és a fogágy gyulladása közti összefüggés. A szájüregi gócból a baktériumok a véráramon keresztül eljutnak a szívhez (vagy akár más szervekhez), ahol nagyon súlyos állapotot okozhatnak, melyből nem vagy csak nagyon hosszú kezelés eredményeképpen lehet felépülni” – emelte ki Tóth Zsuzsanna. 

Nem okolható a genetikánk

A szakorvos arról is beszélt, hogy a tévhittel ellentétben a fogak és a fogíny jó állapota elsősorban nem öröklött tulajdonság, az életmódbeli, táplálkozási szokásainktól, a helyes szájhigiéniétől függ. „A genetika meghatározza a koponyánk, álcsontjaink, fogaink alakját, nagyságát, színét, esetleg a megbetegedésre való hajlamot, de a szájüreg tekintetében a kedvezőtlenebb adottságok nagyon jól karbantarthatóak. A fogászati problémák megelőzése érdekében az egészséges táplálkozás, az étkezések utáni fluoros szájápolás, fogmosás mellett nem szabad elfeledkezni a rendszeres féléves fogorvosi kontrollról sem” – hangsúlyozta.

Tóth Zsuzsanna azt tanácsolja, hogy erre a vizitre a panaszmentes gyermeket is vigyük magunkkal, aki így természetesnek fogja venni a rendszeres fogászati szűrést, és ha pozitív élményei vannak, később sem fog félni a fogorvostól. Elmondása szerint sokszor az ismeretlentől ijednek meg a gyerekek, a rendelő speciális illatától, a fehér köpeny látványától, a fogfájás miatt pedig eleve frusztráltan érkeznek. A gyermekkori benyomások pedig meghatározzák felnőttkori szokásainkat, ezért ha nem negatív az első tapasztalatunk a fogorvosnál, nagyobb valószínűséggel fogunk majd rendszeresen szűrésre járni, amivel tovább épségben megőrizhetőek lesznek fogaink. 

(Borítókép: Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat Magyar Egyesület)