Orbán Viktor: Ez fake news

Magyarország helyreállítási alapjának jóváhagyásáról, a jogállamisági eljárás lezárásáról, a 7,5 milliárd euró befagyasztásáról, az Ukrajnának szánt uniós hitelről és a globális minimumadóról sem születik ma döntés az uniós pénzügyminiszteri tanácson – írja az Eurologus. Tudósításuk szerint Zbynek Stanjura cseh pénzügyminiszter az EU soros elnöksége nevében már a tárgyalás előtt jelezte, hogy valamennyi téma egy csomagot alkot.

Végül már az ülés kezdetén úgy döntöttek, hogy a globális minimumadót leveszik a napirendről, hasonló döntés született az 5,8 milliárd eurós helyreállítási alappal összefüggésben is. A jogállamisági eljárás ügyében abban maradtak, hogy felkérik az Európai Bizottságot egy új javaslat elkészítésére.

Az Eurologus arról ír: abban nincs vita, hogy az EU pénzügyi érdekei veszélyben vannak Magyarországon, de a 7,5 milliárd eurós pénzbefagyasztást sokallják. Amikor a magyar kormány vállalta 17 feltétel teljesítését, ugyanez az összeg szerepelt a bizottsági javaslatban, ezért néhány kormány szerint ha az értékelés alapján csak részben is teljesítette ígéreteit Budapest, ennek jelentkeznie kellene a befagyasztani szánt pénz nagyságában is.

Ukrajna támogatásának kérdéséről Orbán Viktor is beszélt pénteken a Kossuth rádióban. A magyar kormány kétoldalú alapon támogatja a szomszédos országot.

Pénzügyminisztérium: Álhír

Cikkünk megjelenése után a Pénzügyminisztériumtól az alábbi közleményt kaptuk:

A sajtóban ma tévesen megjelent hírekkel ellentétben az Ecofin 2022.12.06-án tartott ülésén nem szerepelt napirenden Ukrajna 18 milliárd eurós támogatása. Minden ilyen állítás álhír.

Orbán Viktor is reagált

Orbán Viktor miniszterelnök Twitteren reagált az elhangzottakra:

A mai hírek arról szóltak, hogy Magyarország megvétózta az Ukrajnának nyújtott pénzügyi támogatást. Ez fake news. Magyarország kész pénzügyi segítséget nyújtani Ukrajnának, kétoldalú alapon. Nincs vetó, nincs zsarolás

– fejtette ki.

Hozzátette: „Meg akarjuk azonban győzni az EU-tagállamokat arról, hogy a közös uniós adósság nem megoldás. Ha tovább megyünk az adósságközösség felé vezető úton, akkor már nem tudunk visszafordulni. Más jövőt képzelünk el Európa számára. Egy olyan jövőképet, amely a hatalmas közös adóssághalmok helyett az erős tagállamokra épül.”

Az állam- és kormányfők elé kerül a csomag?

Zbynek Stanjura levezető elnök azt kérte Johannes Hahn költségvetési biztostól, hogy dolgozzanak ki alternatív megoldásokat, amelyek nem járnak az egyhangúságot megkövetelő szavazással. Stanjura azt is világossá tette, hogy az ambíciójuk megmarad, január elején el szeretnék kezdeni Ukrajna támogatását, amihez olyan döntésre van szükség, amelyet 26 tagállam jóvá tud hagyni.

Az Eurologus egyre valószínűbbnek nevezi, hogy az egész csomag az állam- és kormányfők jövő heti ülése elé kerül. A pénzügyminisztereknek erre az évre már nincs tervezett találkozójuk, de rendkívüli ülést összehívhatnak.

Varga Mihály pénzügyminiszter az ülésről így számolt be Facebook-oldalán: „A magyar helyreállítási terv (RRP) tartalmát minden tagország támogatta, így jó esély van a program év végéig [történő] elfogadására.” A legutóbbi Kormányinfón Navracsics Tibor uniós forrásokért és területfejlesztésért felelős miniszter, valamint Gulyás Gergely, a Miniszterelnökség vezetője számolt be a legfrissebb fejleményekről.

Varga Mihály: Ez nem korrekt magatartás

Magyarország veszélyes precedensnek tartja, hogy a hazánknak járó uniós források kifizetését azoktól teljesen független ügyekhez rendeljék, de több uniós tagállam a magyar helyreállítási terv jóváhagyását ahhoz kötné, hogy a magyar kormány különböző más kérdésekben változtassa meg az álláspontját – jelentette ki Varga Mihály pénzügyminiszter az MTI-nek kedden Brüsszelben.

A miniszter az uniós tagállamok pénzügyi és gazdasági minisztereinek tanácskozását (Ecofin) követő sajtótájékoztatón hangsúlyozta: ez nem korrekt magatartás, mert a globális minimumadó és az Ukrajna támogatását szolgáló közös 18 milliárd eurós uniós hitelfelvétel nem függ össze az uniós források kifizetésével.

A magyar helyreállítási tervvel kapcsolatban Varga Mihály jelentős előrelépésnek nevezte, hogy az Európai Bizottság másfél év után nemcsak pozitívan értékelte azt, hanem lényegében jeles osztályzattal is látta el, vannak olyan kategóriák, amelyekben a legjobb öt között vannak a magyar programok. Elmondta: a terv tartalmát minden tagország támogatja, így az év végéig megtörténhet a hivatalos jóváhagyás.

Sajnálatosnak nevezte ugyanakkor, hogy három operatív programnál a bizottság fenntartja a kifizetés felfüggesztésére vonatkozó szeptemberi javaslatát, annak ellenére, hogy a kormány a testület által kért 17 kérdésben maradéktalanul teljesítette a novemberig vállalt kötelezettségvállalásait. Hozzátette: több uniós tagállam is azon a véleményen van, hogy a jogállamisági mechanizmus keretében első alkalommal kerül sor eljárásra, ezért a bizottságnak „igazságosnak, arányosnak és objektívnek kell maradnia, a tényekre alapozva kell rögzítenie álláspontját”.

Több tagország jelezte, hogy szükség lenne egy objektív értékelésre, amelyek figyelembe veszik a magyar kormány által november 19. után tett lépéseket. Például Franciaország és Németország is úgy véli, hogy a bizottság értékelésében van egyfajta aránytalanság

– mondta Varga Mihály, kifejezve reményét, hogy az uniós végrehajtó testület tárgyilagosabb minősítéssel zárja majd le a folyamatot.

A miniszter az Ukrajna támogatását szolgáló közös 18 milliárd eurós uniós hitelfelvétellel kapcsolatban leszögezte, hogy Magyarország ehhez nem hajlandó hozzájárulni.

Rossz tapasztalataink vannak a közös hitelfelvétellel, például a koronavírus-járvány alatt hozott ilyen típusú uniós döntés nem segített Magyarországnak, hogy hozzájusson a forrásokhoz.

Kiemelte, hogy Magyarország készen áll Ukrajna további megsegítésére, de kizárólag kétoldalú megállapodás keretében ad hitelt, saját erőből, az Ukrajnával közösen meghatározandó konkrét célokért. Az ehhez szükséges forrás rendelkezésre áll a magyar költségvetésben – szögezte le a pénzügyminiszter.

Varga Mihály emlékeztetett: Magyarország már több mint egymillió ukrajnai menekültet fogadott, és 31 milliárd forintot fordított a háború sújtotta ország támogatására.

A pénzügyminiszter a globális minimumadóról szólva hangsúlyozta: Magyarországon az egyik legalacsonyabb, 9 százalékos a társasági adó kulcsa, amelyet a globális minimumadóra vonatkozó nemzetközi törekvések szerint 15 százalékra kellene emelni. Az adóemelés magyar munkahelyek megszűnésével és a versenyképesség romlásával is járna, ezért Magyarország nem támogatja a globális minimumadó emelését – jelentette ki a tárcavezető.

Magyarország elutasítja, hogy az e két kérdésben képviselt magyar álláspont megváltoztatásához kössék a nekünk járó uniós források ügyét 

– mondta Varga Mihály.

(Borítókép: Varga Mihály pénzügyminiszter [k] beszélget Magdalena Rzeczkowska lengyel [b] és Bruno Le Maire francia hivatali partnerével az EU-tagországok gazdasági és pénzügyminisztereit tömörítő tanács, az Ecofin ülésének kezdetén Brüsszelben 2022. december 6-án. Fotó: Yves Herman / Reuters)