4500 orvos lenne hajlandó letétbe helyezni a felmondását

Jövő év elejére összehívja a rendkívüli országos küldöttgyűlését a Magyar Orvosi Kamara (MOK), ahol döntés születhet arról, miként tiltakozzon az orvostársadalom válaszul arra, hogy az egészségügy átalakításáról szóló törvénycsomag elfogadása előtt a kormányzat nem vette figyelembe észrevételeiket. Erről Álmos Péter, a köztestület alelnöke beszélt a Népszavának.

Elmondta azt is, 4500 orvos nyilatkozott úgy, hogy hajlandó letétbe helyezni a felmondását, 6800-an pedig az önként vállalt túlmunkaszerződéseikről állították ugyanezt. A válaszolók mintegy harmada az alapellátásban, a többség szakrendelőben, illetve kórházban dolgozik.

A MOK egyelőre még nem gyűjti a felmondásokat, a cél pusztán a szándék felmérése volt.

A kamara alelnöke jelezte:

arra fogjuk kérni a köztársasági elnököt, küldje vissza megfontolásra a jogalkotóknak, hogy egy olyan törvény születhessen, amely mögött van szakmai konszenzus.

Ahol lehetett, megpróbálták véleménynyilvánítással, tárgyalással elérni azt, hogy egy olyan javaslat menjen át, amit a szakma, az orvostársadalom is tud támogatni, életképesnek tart. Hozzátette: „A legnagyobb probléma, hogy az orvostársadalom megkerülésével a gyógyítókra hárítanak olyan problémákat, amelyek veszélyeztetik a betegbiztonságot.” Például 

A kamara szerint ez nem oldja meg a szakemberhiányt, hiszen mára szinte minden szakma hiányszakmává vált. Azt is javasolják, hogy ahol nem biztosítható a minőségi ellátás, azokat a szolgáltatási helyeket ne tartsa fent tovább az állam. Rendszerproblémát vetít előre, hogy úgy vezetnék be az orvosi munka minőségértékelését, hogy az ahhoz kötődő premizálásra nincs a rendszerben pluszforrás.

Álmos Péter úgy látja, az egészségügy bajait a forrás- és a szakember hiány okozza, ezeket a problémákat pedig az új törvénycsomag az orvosok felé tereli, így rajtuk csapódik le, ezért szeretnének még idejében tenni ellene - fogalmazott a MOK alelnöke.

A Takács Péter egészségügyért felelős államtitkár nevével fémjelzett törvény rendelkezései között – egyebek mellett az is – szerepel, hogy bevezetnék a teljesítményarányos bérezést, ami akár 20 százalékkal is csökkentheti az orvosok és a szakdolgozók alapilletményét. Erről a Napi.hu-nak Nagy Ákos, a MOK másik alelnöke úgy vélekedett, hogy a büntetés nem lehet minőségi ellátás ösztönzője.

A praxisalap hiánya mellett ellehetetlenül az 1200 fő alatti körzetek eladása is – véli a szakember.

(Borítókép: Jens Schlueter / Getty Images)