Itt vannak a részletek Pintér Sándor beszédéből, a miniszter gyökeresen átalakítaná a pedagógusi bérrendszert

A délutáni program Hajnal Gabriella felszólalásával folytatódott. Nagy Erzsébet lapunknak adott beszámolója szerint a Klebelsberg Központ elnöke elsősorban infrastrukturális kérdésekről beszélt, kiemelte, hogy az elmúlt években számos vidéki, már-már szinte romokban álló iskola megújult.

Ezután Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár következett, aki elmondta, hogy az oktatás helyzete „egyáltalán nem olyan rossz”, a nemzetközi felmérések és a statisztikai adatok legalábbis ezt mutatják.

„Az államtitkár hangsúlyozta, hogy a pedagógushiány sem olyan mértékű, mint állítjuk” – mondta lapunknak Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) országos választmányi tagja, aki szerint az összes beszéd közül Pintér Sándoré volt a legérdekesebb.

Mint ismert, az érdekvédelmi csoportok a választások óta több alkalommal is hangot adtak annak, hogy nem értik, miért „egy rendőr vezeti az oktatási területet”.

A tárcavezető beszédében elsőként erre reagált. Példaként említette, hogy Klebelsberg Kunó is belügyminiszterből lett közoktatásügyi miniszter, így ezt a kritikát nem érzi jogosnak.

Azt ugyanakkor bevallotta, hogy ő elsősorban nem az oktatáshoz, hanem sokkal inkább a vezetéshez, az irányításhoz ért, de ehhez szüksége van információkra, amelyeket részben már be is gyűjtött. Itt egyértelműen az általuk kiküldött kérdőívekre utalt

– mondta lapunknak Nagy Erzsébet.

Információink szerint Pintér Sándor prezentációjában a Belügyminisztérium elvárásait is megfogalmazta, ezek között olyanok szerepeltek, mint hogy „első a gyermek”, „a gyermekek tudásszintjének tanévenkénti mérése”, „a pedagógusok tevékenységének mérése és kontrollja”, „a tanítás ellenőrzése, az oktatás felügyelete”.

A tárcavezető előadásából kiderült az is, hogy konkrét elképzelései vannak a bérrendezés átalakítására, jelenleg ugyanis 114 bérkategória létezik, ami álláspontja szerint túl sok.

• A jövőben ehelyett a teljesítmény kapna nagyobb szerepet, és csak öt bérsáv lenne, az egyes kategóriákon belül pedig akár 150 ezer forint különbség is lehetne.
• A rugalmasság érdekében az óraadói megbízások terén is változások lennének, lehetséges arányuk egy-egy intézményben harmincról ötven százalékra emelkedne, de többek között a pótlékrendszert is átalakítaná, leegyszerűsítené.

„Prezentációjában több példát hozott arra vonatkozóan, hogy a rendőrségen milyen bevált módszerek vannak. Kétlem, hogy ez lenne a jó irány – jelentette ki Nagy Erzsébet. Hozzátette: – Pintér Sándor beszéde végén azt is megjegyezte, hogy fontos lenne a jövőben több ehhez hasonló eseményt szervezni, félévente javasolt ilyen típusú egyeztetést, bár szerintünk ez nem nevezhető annak.”

A döntéshozók szerint az esemény miniparlamentnek tekinthető

Mint korábban írtuk: a délelőtti program részeként az Oktatási Hivatal képviselője mondott egy beszédet, amelynek az volt a lényege, hogy az elmúlt időszakban a hazai iskolák komoly fejlődést mutattak a digitalizáció terén, egyre modernebb a hazai oktatás.

„Rétvári Bence pedig kiemelte, hogy kiváló eredményeket értünk el több nemzetközi felmérésen, azt mondta, hogy nincs okunk szégyenkezni” – idézte a miniszterhelyettes szavait Nagy Erzsébet, aki azt is elárulta, hogy a döntéshozók a rendezvényen úgy fogalmaztak: 

Délelőtt az intézmények háromperces felszólalásaira is lehetőség nyílt. Nagy Erzsébet szerint a beszédeket alapvetően két nagy csoportra lehet bontani: az iskolák egy része éles kritikát fogalmazott meg, ide sorolta például a Kölcsey Ferenc Gimnázium, a Madách Imre Gimnázium és az Eötvös József Gimnázium felszólalóit.

Ezzel szemben több kisebb településen működő iskola képviselője arról beszélt, hogy a tankerületi rendszer valójában kifejezetten bevált, azóta ugyanis lehetőségük nyílt épületeik korszerűsítésére, fejlesztésére, míg korábban, az önkormányzat égisze alatt ezekre nem volt lehetőség.

„Volt, aki azt mondta, hogy szerinte nem kellene a diákokat eszközként használni a tüntetésekhez. Nos, ez a kijelentés nem nyerte el a teremben ülők többségének tetszését” – emelte ki az érdekvédő, aki szerint a dramaturgiát „előre kitalálták”, vagyis a beszédek pró és kontra jöttek egymás után.

A felszólalásoknál a háromperces időkeretet egyébként szorosan betartották, csengővel jelezték, ha lejárt az idő.

Mint arról korábban szintén írtuk, a belügyminiszternek reggel, még érkezéskor az Egységes Diákfront képviselője megpróbált átadni egy nyílt levelet, de nem járt sikerrel. 

„A levelet – amit a diákok jobb híján nekem adtak oda – végül két felszólalás között sikerült letennem Pintér Sándor asztalára” – mondta lapunknak Nagy Erzsébet.

Csak az intézmények egy része kapott felszólalási lehetőséget

A Vörösmarty Mihály Gimnáziumból három fő, az intézményvezető és a két helyi sztrájkbizottsági vezető kapott meghívást a Belügyminisztérium oktatási eseményére. Takács Gergely a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Magyary Zoltán terméből bejelentkezve lapunknak elmondta: ők összesen háromperces felszólalási lehetőséget kaptak, ez idő alatt kell összefoglalniuk a tapasztalataikat.

„Nem tudom, mit várjak, várjak-e egyáltalán valamit, a követeléseink eddig is nyilvánosak voltak” – mondta az Indexnek Takács Gergely, utalva arra a kilenc pontra, amelyet ebben a cikkben elemeztünk ki részletesen.

Mezei Mónika, a Berzsenyi Dániel Gimnázium pedagógusa is a helyszínen volt, az iskola sztrájkbizottsági szervezője lapunknak arról beszélt: ők a tankerülettől értesültek a rendezvényről, név szerint őt és egy kollégáját hívták meg az igazgató mellett.

Nem lepődtem meg, hogy kifejezetten az én nevemet adták le, én eddig sem rejtettem véka alá a véleményem, a kollégámmal mi ketten szervezzük általában a tiltakozásokat az intézményben

– mondta az Indexnek Mezei Mónika, aki arról viszont nem kapott tájékoztatást, hogy lesz-e felszólalási lehetőségük a konzultáció keretében.

„Lehet, hogy nekünk nem is osztottak lapot” – jegyezte meg a pedagógus.

A PDSZ élő videójából kiderült: Berta Beáta, a Karinthy Frigyes Gimnázium ismert pedagógusa is a helyszínen volt, felszólalási lehetőséget ugyanakkor nem kapott. 

Horváth Péter, a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke, a győri Révai Miklós Gimnázium intézményvezetője a szakszervezet élő közvetítésében azt mondta: úgy véli, szükség van az ehhez hasonló egyeztetésekre, és nemcsak a maira, kell hogy legyen folytatás is, hiszen egy alkalom nem fogja megoldani a problémákat. 

A meghívott pedagógusoktól előzetesen azt kérték, hogy 45 perccel hamarabb érkezzenek meg a 10 órakor kezdődő rendezvényre. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem környékét már nem sokkal 9 óra után ellepték a rendőrök.

Az érkezőket tüntetők, szimpatizánsok is várták a helyszínen, a tiltakozók többek között azt kiabálták: „Nincs tanár, nincs jövő!”

Az intézményvezetőkön, tanárokon túl végül az érdekvédelmi csoportok képviselői is meghívást kaptak a fórumra, de nekik a tárca már rögtön az elején kikötötte, hogy bár ott lehetnek, felszólalási lehetőségük nem lesz. Szabó Zsuzsa, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke és Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének országos választmányi tagja ezt tudomásul véve jelezte részvételi szándékát az eseményen. 

A helyszínről Nagy Erzsébet már reggel is bejelentkezett lapunknak, akkor elmondta: Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár személyesen jelezte, hogy a felszólalás ezúttal valóban csak az igazgatókat illeti meg, ez ugyanis egy intézményvezetői fórum.

Azt mondta, hogy nekünk máshol van felszólalási lehetőségünk

– idézte Maruzsa Zoltán szavait Nagy Erzsébet. A köznevelési államtitkár minden bizonnyal a sztrájkbizottsági tárgyalásokra utalt.

Mint arról szintén beszámoltunk, az elmúlt napokban több találgatás is megjelent azzal kapcsolatban, hogy Pintér Sándor belügyminiszter ott lesz-e az eseményen. A Civil Közoktatási Platform úgy tudta, hogy az igazgatók csak Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkárnak mondhatják el a véleményüket, ezért levelet írtak a tárcavezetőnek, azt kérve, hogy ezúttal ő is vegyen részt a beszélgetésen. Nem sokkal később a Belügyminisztérium cáfolta a CKP értesülését, és a Magyar Hangnak azt írta: „A találkozót a belügyminiszter hívta életre, így természetes, hogy azon részt vesz.” A konzultáción emellett Rétvári Bence miniszterhelyettes is jelen volt.

Pintér Sándor a tanárkirúgásokról: Nem tehettem mást

Időközben kiderült, pontosan mit mondott Pintér Sándor. A Telex azt írja, beszélt a tanárok sztrájkjogáról is, mondván az Egyesült Államok 35 tagállamában nincs sztrájkjoga a tanároknak, Németországban sincs, míg az Alkotmánybíróság megállapította, hogy Magyarországon lehet sztrájkolni.

Ugyanakkor a Belügyminisztérium feladata, hogy a rendet fenntartsa, így azokat, akik megsértik a törvényt, szankcionálni kell.

Mit tegyek? Esküszegő legyek, nézzem el?

– mondta Pintér Sándor, hozzátéve, hogy letette az esküt, amelyben az szerepel, hogy az Alaptörvényt betartja, másokkal pedig betartatja. Arra a kérdésre, hogy miért rúgtak ki 13 tanárt, azt felelte:

Nem tehettem mást.

Az Index korábban levélben kereste a minisztériumot az ügyben, hogy a sajtó is ott lehet-e az eseményen, de válaszukban azt írták, hogy „a rendezvény nem nyilvános”. Kérdést küldtünk arra vonatkozóan is, hogy mi lesz a konzultáció témája, mi a célja, de ez ügyben semmilyen tájékoztatást nem kaptunk.

(Borítókép: Tüntetés a Közszolgálati Egyetem előtt 2022. december 16-án. Fotó: Németh Kata / Index)