Még a fideszes szavazók sem értenek egyet a tanárok kirúgásával

A Publicus Intézet felmérése szerint a teljes felnőtt lakosságot nézve 84 százalék „inkább nem” értett egyet a tanárok menesztésével, velük szemben csak 9 százalék mondta azt, hogy inkább egyetért a döntéssel.

Nem meglepő módon az ellenzéki szavazók szinte kivétel nélkül az előbbi álláspontot képviselték: köztük 99 százalékos volt az egyet nem értők aránya, és csak 1 százalék támogatta a lépést. A pártpreferencia szempontjából bizonytalan szavazóknál 87 százalék nem értett egyet, 5 százalék viszont igen. 

Közülük 54 százalék mondta azt, hogy nem tartja jogosnak a tanárok kirúgását, amivel szemben 29 százalék foglalt állást amellett, hogy jogos volt a menesztésük.

A tekintetben viszont, hogy mennyire tartják támogathatónak a pedagógusdemonstrációkat, már valamelyest más számokat produkált a felmérés. Az ellenzéki oldalon 99 százalék foglalt állást amellett, hogy a tanárok, diákok akciói jogosak, 

Azt azonban mindkét tábor elismerte, hogy béremelésre lenne szükség: az ellenzékiek 100 százaléka, a kormánypártiak 78 százaléka szerint a jelenleginél magasabb fizetést érdemelnének a tanárok – ismertette a Népszava a Publicus Intézet kutatását. 

Béremelés, na de mennyi az annyi? 

A kormány a minap jelentette be, hogy a Magyarországnak járó uniós források megérkezéséig mindössze 10 százalékos béremelést tudnak garantálni jövőre. Ha megjönnek a források, akkor viszont jövőre 21 százalékos, 2024-ben 25 százalékos, 2025-ben pedig 29-30 százalékos lehet a pedagógusbér-emelés mértéke. 

Ezzel párhuzamosan pénteken meg is jelent egy rendelet, amelyben – a fentieknek megfelelően – megemelték a pedagógusok szakmai bérpótlékát. A pedagógusok szakszervezetei ezzel kapcsolatban azt kifogásolták, hogy a bérpótlék nem jár minden esetben a pedagógusoknak, ezért nem tekinthető általános béremelésnek sem.