Rendeletekkel, félévenkénti változtatásokkal alakítaná át az egészségügyet a kormány
További Belföld cikkek
- Gázolt a vonat Velencén, Törökszentmiklósnál pedig kamionnak ütközött egy autó
- Megszólalt az ügyészség K. Endre nyomozásának ügyében
- Nehezen tart lépést az orvosbéremeléssel a magánegészségügy
- Nem akármilyen interjú ment az ATV-n: Magyar Péter ismét leült Rónai Egonnal
- „Még a szirénahangra is ugranak” – elképesztő kihívás elé állítják az ukrán menekült gyerekek az iskolákat
Félévenkénti változtatásokkal, rendeleti úton akarja véghez vinni az egészségügy permanens átalakítását Takács Péter államtitkár – többek között ez derült ki azon a többórás, online is közvetített egyeztetésen, mely a Magyar Orvosi Kamara kezdeményezésére jött létre.
Az egyeztetésen az első kérdés az volt, hogy miért nem nyilvános a Belügyminisztérium felkéréséből született, Boston Consulting Group által készített, az egészségügy átalakítását célzó javaslatcsomag. Takács Péter államtitkár erre úgy felelt, hogy azért nem nyilvános, mert ebben a dokumentumban vannak olyan tanácsok, amelyeket Magyarországon nem lehet megvalósítani szociokulturális okok miatt. Ilyen volt például, hogy a BCG szakértői azt javasolták, hogy 100 magyar kórház helyett 60 kórház maradjon idehaza.
Ezt azonban nyilvánvalóan nem fogjuk megvalósítani, mert a mostani magyar egészségkulturális szemlélet mellett nem lehet megtenni. A lakosság közelében kell lennie kórházszerű intézménynek
– mondta a Portfolio tudósítása szerint Takács Péter.
Több területet érint a változás, de nem világos, hogyan
Az egyeztetésen a MOK képviselői megismételték azt a már korábban felrótt kritikát, miszerint a jogszabályok általánosságban nem egyértelműek. Takács Péter ezzel nem értett egyet, és egyébként is úgy véli, a hagyományok szerinti működés is relevánsnak tekinthető.
A tárgyaláson szóba került a finanszírozási rendszer átalakítása is, melynek részletei már hétfőn kiderültek a Belügyminisztérium rendelettervezetéből. Az államtitkár kijelentései alapján az új korszakban a rendszer „a jó minőségben elvégzett, sok munkát honorálná”, ez lenne a fő irány.
Nagy híve vagyok a direkt finanszírozásnak, hogy a kollégák esetszám után kapjanak finanszírozást, és a minőségi mutatókban tükröződjön a finanszírozás egy eleme
– fejtette ki a politikus.
Az egyeztetésen kitértek továbbá az elfogadott egészségügyi törvénymódosításra is, mely keretet adna a jövőbeli terveknek.
Az államtitkár visszautasította azt az állítást, hogy a kormány forrásbevonás nélkül hajtja végre az egészségügy átalakítását. Kiemelte azt is, hogy jelenleg három minisztérium dolgozik azon, hogy mentőövet dobjanak azoknak, akiket az energiaszámla rendkívüli mértékben sújt.
Rendezni kell a szűrési rendszer, valamint a köz- és a magánellátás viszonyát
Az eseményen az is kiderült, hogy az államtitkár a következő időszakban gyökeresen átalakítaná a magyar szűrési rendszert, de arról a rendelettervezetről is tárgyaltak, mely állami ellátásban töltött munkát rendelne el a magánellátásban dolgozók részére.
Elhangzott, hogy a cél a tudásamortizáció elkerülése,
az előzetes 10 és 20 órás előírást ugyanakkor a beérkezett javaslatok alapján 8 és 16 órás keretekre szabják.
A választható intézményeket az Országos Kórházi Főigazgatóság jelölné ki, és a számítások szerint a magánorvosoknak 5 év alatt 3,3 hónapot kellene eltölteni az állami ellátásban.
Takács Péter kijelentette továbbá: a következő fél év legfontosabb feladata számára, hogy a köz- és magánellátás viszonya rendeződjön.
Azt teljesen szétválasztani nem lehet
– nyomatékosította, majd a zárógondolatoknál azt is kijelentette, hogy az egészségügyi rendszer átalakítása érzékeny kérdés, ezért a ciklus elején kell az átalakításokat levezényelni.
„Ha az első két évben nem lépjük meg, amit szükséges, akkor elveszítjük az esélyt, hogy bármi változzon a következő négy évben az egészségügyben” – mutatott rá.
(Borítókép: Takács Péter 2022. november 23-án. Fotó: Illyés Tibor / MTI)