Hajthatatlanok az autósok, csaknem felük 850 forintos benzinár felett közlekedne máshogy
További Belföld cikkek
- Figyelmeztet a katasztrófavédelem, a tűzijáték nem játék
- Az idei karácsony sem múlt el tragédiák nélkül
- Csizmadia Ervin: A Nyugat bizonyos erői birodalomépítőként tekintenek Orbán Viktorra
- Szép csendben eltűnt Pesty László korrupciós ügyekkel foglalkozó weboldala
- Egy volt londoni nagykövet kerülhet a Magyar Máltai Szeretetszolgálat élére
A Publicus Intézet december 12–16. között végzett a magyar lakosság körében reprezentatív, 1002 fő bevonásával végzett kérdőíves, telefonos felmérést.
Az esetleges drágulásnál a megkérdezettek 46 százaléka továbbra is autóval közlekedne, 11 százalékuk literenként 700 forintos árnál, 13 százalékuk 750–850 forintnál, 17 százalékuk csak 850 forint mellett utazna máshogy. A legelkötelezettebb sofőrök a 18–29 és a 60 feletti korcsoportba tartoznak, ők az ársapka feloldása után sem módosítottak autóhasználatukon. A válaszadók 13 százaléka a mindennapokban nem autóval közlekedik – derült ki a Népszava számára végzett közvélemény-kutatásból.
Voltak olyanok is, akik csak 1500 forintos literenkénti benzinár felett hagynának fel az autózással, a felmérésben az átlagos lélektani határt a 887 forint jelentette. A hajthatatlanok a nem dolgozó, tanuló vagy nyugdíjas réteg. A megkérdezettek 18 százaléka az autóhasználat visszafogását tervezi, 13 százalék tesz ezért lépéseket, 16 százalék felelt úgy, hogy nem teheti meg.
A Publikus arról is kikérte a véleményüket, hogy szerintük mi vezetett a hatósági ár december 6-ai eltörléséhez vezető üzemanyaghiányhoz, politikai nézetek szerint másban látták az okokat: az ellenzékiek 65 százaléka, a bizonytalanok 49 százaléka szerint ez a hatósági ár miatt történhetett meg, a kormánypártiak csak 13 százaléka szerint játszott ebben közre az ársapka. Az összes válaszadó 19 százaléka szerint semmi köze nem volt ennek a hatósági árszabályozáshoz, 24 százalék szerint ennek lehetett szerepe az átmeneti hiány kialakulásában.
A Fidesz-szavazók 49 százaléka egyetértett a kormány álláspontjával, miszerint ez a brüsszeli szankciók egyik következménye volt, érdekes, hogy 3 százalék az ellenzékiek közül is látott ebben rációt, ahogy a bizonytalanok 17 százaléka is. Az ellenzékiek 74 százaléka szerint semmi köze az uniós szankcióknak a benzinkutakon kialakult hosszú sorokhoz. A válaszadók 26 százaléka fogadta el ennek magyarázataként a százhalombattai finomító technikai problémáit – írja a lap.
A korábban a tankolást kihagyók 52 százaléka a tumultus miatt, 43 százalék pedig azért távozott a benzinkútról, mert csak piaci árat talált feltüntetve. 65 százalék inkább teli tankkal közlekedett, 44 százalék az útvonalától távolabbi helyen, 24 százalék órákig tartó várakozás után tudott tankolni, 23 százalék pedig egyáltalán nem, ezért kénytelen volt mellőzni az autózást. Ebben az időszakban a válaszadók 5 százaléka elárulta, hogy egyéb trükkökkel, gallonokban próbált tartalékolni. A benzinárstop idején átlagosan 30 ezer forintot költöttek üzemanyagra az emberek, a 11–30 ezer forint közötti összeget erre költők aránya 20 százalékra, a havi pár ezer forintot erre fordítók aránya 10 százalékról 1-2 százalékra csökkent.
Mint megírtuk, jó hírt kaptak karácsonyra az autósok: december 23-ától, péntektől a benzin nagykereskedelmi ára literenként bruttó 3, míg a gázolajé bruttó 5 forinttal csökken.
(Borítókép: Akos Stiller / Bloomberg / Getty Images)