Nézőpont Intézet: A Fidesz óriási győzelmet aratna az EP-választáson

A Nézőpont Intézet január 2–4. között ezer fő telefonos megkérdezésével készített közvélemény-kutatást.

A kutatás szerint a Kutyapárt 4, az LMP 3, az MSZP 2, a Jobbik 2, a Párbeszéd 1 százalékra lenne képes.

Ez a DK-nak 3, a Momentumnak és a Mi Hazánknak 1-1 mandátumot jelentene a kiosztható 21-ből. A kormánypártok akár 16 mandátumot is elvihetnének, ami hárommal jobb a 2019-es eredményüknél.

A Nézőpont arra számít, hogy a 2024-es EP- és önkormányzati választásokig tartó időszak „sok fordulatot tartogat még a baloldali pártok versenyében és megállapodásaiban. Ehhez képest 2023 elején az országos pártpreferencia-adatok kevesebb dinamikát mutatnak.”

Több párt is kiesne a parlamentből

Az intézet minden esetben a magyarok preferenciáit vizsgálja egy feltételezett most vasárnapi választáson, tehát az országgyűlési választási részvételüket biztosra ígérők (az összes válaszadó több mint héttizede) körében kutatja a pártpreferenciákat.

Ezek alapján is stabilan vezet a Fidesz (48 százalék), a Demokratikus Koalíció (7 százalék) pedig őrzi vezető helyét a korábbi hatpárti összefogás résztvevői között. A két párt az augusztusi szinten áll, októberi erősödésüket nem tudták megismételni. A harmadik 5 százalékkal a Mi Hazánk Mozgalom. A Momentumot és a Jobbikot 3-3 százalékra mérték, az MSZP-t és az LMP-t 1-1 százalékra, ahogy a Jakab Péter-féle Nép Pártjánt is.

Megjegyezték: „Érthetővé teszi Karácsony Gergely »pártok fölé« emelkedési kommunikációs kísérletét, hogy a főpolgármester egykori pártja, a Párbeszéd támogatottsága továbbra sem kimutatható.” A 2022. áprilisi, hatpárti közös lista 36 százalékot kapna, a Kétfarkú Kutya Párt 4 százalékot.

A Medián decemberi számai alapján visszaesett a Fidesz–KDNP támogatottsága, de így sem tudtak növekedni az ellenzéki pártok. Decemberben évértékelő páros interjút készítettünk Mráz Ágoston Sámuellel, a Nézőpont Intézet vezetőjével, valamint Horn Gáborral, a Republikon Intézet vezetőjével, akiket arról is kérdeztünk, hogy mire számíthatunk 2023-ban a magyar közéletben.

(Borítókép:  Papajcsik Péter / Index)