Itt az ellenzéki vezetők válasza Orbán Viktor stratégiájára

A Mandiner hetilapban megjelent cikkében Orbán Balázs kifejtette: Magyarországnak nem érdeke, hogy visszaálljon a hidegháború korának blokkokon alapuló nemzetközi rendje, alternatív globalizációs modellre és stratégiára van szüksége. Egy összekapcsolt gazdaságra épülő modell mellett érvelt, vagyis Magyarország a Kelet és a Nyugat közötti békés kereskedelemre építi stratégiáját. Az országra váró legnagyobb kihívásnak nevezte, hogy kikerüljön a közepes fejlettségű országok köréből, és felzárkózzon a fejlett államokhoz, Közép-Európán belül pedig regionális középhatalmi státuszt érjen el.

A kritikákra válaszul, illetve többségüket megelőzve Orbán Balázs a Facebook-oldalán azt írta: „Nem szabad a külföldről finanszírozott baloldalra bízni az országot, akik – ahogy az írásra adott reakciókból is a napnál világosabban látszik – idegen érdekek mentén akarnák hazánk stratégiáját megalkotni.”

Az Indexnek Arató Gergely, a Demokratikus Koalíció árnyékminisztere, Gelencsér Ferenc, a Momentum elnöke, Gyöngyösi Márton, a Jobbik elnöke, Kunhalmi Ágnes, az MSZP társelnöke és Tordai Bence, a Párbeszéd társelnöke fejtették ki, hogy mit gondolnak a miniszterelnök politikai igazgatójának elemzéséről, illetve pártjuk milyen magyar stratégiát lát célszerűnek.

Senki földjére löknék az országot

Lapunk kérdéseire reagálva Arató Gergely, a Demokratikus Koalíció elnökségi tagja és frakcióvezető-helyettese, a párt árnyékkormányának programjáért felelős minisztere úgy fogalmazott:

Magyarország ezer éve, Szent István uralkodása óta a Nyugathoz tartozik. Magyarország mindig akkor került válságba, ha aktuális vezetője ki akarta szakítani a Nyugatból. Orbán Viktor pedig most ismét a Kelet és a Nyugat közötti senki földjére akarja lökni Magyarországot.

Arató Gergely szerint Orbán Viktor „tét nélküli mellébeszélése” a középhatalmi státuszról és a gazdasági felzárkózásról csak azt fedi el, hogy „nem tud és nem akar” európai életet biztosítani a magyaroknak. „És mivel Európában nem tűrik el a korrupciót, nem tűrik a jogállam és a demokrácia megcsúfolását, ezért Orbán nem Nyugaton, hanem Keleten keres szövetségeseket. Ez különösen veszélyes a magyar nemzeti érdekekre abban a helyzetben, amikor Orbán szövetségese, Vlagyimir Putyin orosz elnök nyílt háborút folytat Magyarország egyik szomszédja ellen” – tette hozzá a politikus.

A DK árnyékminisztere szerint Orbán Viktor szavai arra utalnak, hogy komolyan fontolóra vette Magyarország kiléptetését az Európai Unióból és a NATO-ból, ami ha megvalósul, nemzeti katasztrófával érne fel. „Ezért az árnyékkormány Magyarország egyetlen reménye és garanciája arra, hogy az Európai Unió és a NATO tagja maradjon, és továbbra is ahhoz a Nyugathoz tartozzon, ahová már ezer éve tartozik” – fogalmazott Arató Gergely.

Orbán Viktor a Keletet választotta

„Lehet, hogy az olaj Keletről jön, de a szabadság mindig Nyugatról érkezik” – idézte Gelencsér Ferenc az Indexnek küldött válaszában Orbán Viktor 2007-es kijelentését. A Momentum elnöke és frakcióvezetője szerint ezzel a mondattal ma is sokan egyetértenének, „mára azonban ez is csak a múlt”. A politikus állítása szerint némi megdöbbenéssel olvasta „azt az inkoherens, keleti diktatúra párti fejtegetést”, amellyel a kormány megalapozná Magyarország felemelkedését a középhatalmak közé.

„Nem mintha ne tudnék egyetérteni azzal a felvetéssel, hogy Magyarországnak ki kellene kerülnie a közepes fejlettségű országok köréből, és felzárkóznia a fejlett államokhoz. De öntsünk tiszta vizet a pohárba: a magyar gazdasági növekedést, amely közel sem hozta el a várt életszínvonal-növekedést, az EU-s tagságunkkal járó előnyöknek köszönhetjük, az idetelepülő nyugati, multinacionális cégeknek, a tőke szabad áramlásának” – fogalmazott a momentumos politikus, majd hozzátette: az igazság az, hogy a kormány minden magyar ember érdekével szembemenve alacsonyan tartotta az élőmunka költségét, lazán a munkavédelmi és természetvédelmi szabályokat, valamint busásan fizetett a multiknak minden egyes létrehozott, de közel sem jól fizető munkahelyért.

A multinacionális cégek szinte alig fizetnek adót, a profitot kiviszik az országból, Magyarország összeszerelő üzem lett, nem gyártunk hozzáadott értékkel rendelkező termékeket – állapította meg Gelencsér Ferenc.

A pártelnök úgy véli: Magyarország a Fidesz rossz kormányzása miatt kihagyta a történelmi lehetőséget, hogy az Európai Unió segítségével zárkózzon fel a Nyugathoz. „A kormány tizenkét év alatt inkább propagandára és a miniszterelnök köreinek gazdagodására költötte a pénzt. Ezzel egy időben a régió országai és a 2004-ben velünk együtt, majd a 2007-ben és 2013-ban csatlakozó országok szépen sorban lehagynak minket” – fogalmazott az Indexnek.

Hiába próbál meg a kormány „valamiféle koherens mítoszt kovácsolni”, Gelencsér Ferenc szerint az elvtelenség, a kapkodás, a káoszkormányzás és a totális diplomáciai csőd nem vezet majd Magyarország középhatalommá válásához.

Nemzetet az még nem tett naggyá, hogy a szövetségeseit elárulja, oktatását és egészségügyét leépíti, és a jövő helyett a múltba, az emberek helyett épületekbe fekteti a nemzeti vagyont. Magyarország azért sem válik a vezetésével kompországgá Kelet és Nyugat között, mert Orbán Viktor már választott, a Keletet választotta. Az Európai Unió pedig visszatartja a hazánknak járó források jelentős részét

– közölte a politikus.

A Momentum álláspontja szerint Magyarországnak Európában, a demokráciák között van a helye, és sosem fog Keleten partot érni egy „imbolygó, vissza-visszaforduló ladikkal, amit ide-oda fújnak a szelek”. Földrajzilag kis ország vagyunk, de Gelencsér Ferenc szerint lehetne ezer dolog, ami naggyá teszi a magyarokat a világban: a kiművelt emberfők, a jólétben élő családok, a gyarapodó hazai vállalkozások, a hazaszeretet, a demokratikus szabályok betartása, a konstruktív vitakultúra vagy a segítségnyújtás a megtámadott Ukrajnának.

Nem használjuk ki a lehetőségeket

Gyöngyösi Márton európai parlamenti képviselő, a Jobbik elnöke szerint a harmadik világbeli diktatúrák egyik „mulatságos tulajdonsága”, hogy a fizetőeszközüknél már csak a kiváltságosaik címei és rangjai inflálódnak jobban. „Őszintén érdekelne, hogy ha egy Orbán Balázs-kaliberű táskahordó négyszáz forintos eurónál politikai igazgató lehet, és a nemzetközi kapcsolatok alapszakon is gyenge kettest érő firkálmányait elemzésnek nevezik, ötszáz forintnál vajon elérné-e majd a nádori méltóságot, miközben minden háromsoros jegyzetét doktori disszertációnak kellene minősíteni” – tette fel a kérdést az ellenzéki politikus.

A Jobbik elnöke szerint Orbán Viktor kinyilatkoztatásai már jó ideje egy kaptafára készülnek. „Ezt nagyjából úgy lehet jellemezni, hogy hamarosan felzárkózunk ahhoz a Nyugathoz, ami egyébként a Fidesz szerint igazából már le is hanyatlott, miközben aktív mediátori szerepet töltünk be a világ nagyhatalmai között, csak sajnos igazából senki sem ért meg bennünket. De nyilván ez is csak azért van, mert irigylik az olyan fantasztikus innovációinkat, mint a dolgozók kizsákmányolása meg az összeszerelő üzemekre adott adókedvezmények. Minden nehézség, az áruhiány és az elértéktelenedő forint pedig Soros György és a szabotőrök miatt van, sőt igazából nincs is, és álhír az egész” – fogalmazott Gyöngyösi Márton.

Azt örvendetesnek nevezte, hogy a kormányt foglalkoztatja, hogy Magyarország presztízsét és nemzetközi érdekérvényesítő képességét növelje. Azt sem tartja ördögtől valónak, hogy hosszú távon Magyarország megpróbálja megelőzni a térség országait, mert „valójában egy kormánynak ez is kell hogy legyen az egyik célja”. Azt azonban kevésbé látja, hogy ennek milyen reális alapja van akkor, amikor az ország uniós források híján „az államcsőd szélén tántorog”.

Arra a kérdésre, hogy milyen magyar stratégiát látna célszerűnek a Jobbik, a pártelnök kifejtette: Magyarország jelenleg a világ legerősebb és leggazdagabb országaival ül egy asztalnál az Európai Unióban és a NATO-ban, mégsem használja ki a lehetőségeket.

Valódi tekintélyt pontosan az tudna adni az országnak, ha partnereink azt látnák, hogy konstruktívak vagyunk, a kritikáink építő jellegűek, és akkor is lehet velünk tárgyalni, ha valamivel történetesen nem értünk egyet. Ha valakinek kétségei vannak, csak hasonlítsa össze Ausztria és a mai Magyarország nemzetközi tekintélyét. Az egyik megbecsült tagja Európának, a másik egy pária. Az egyik úgy folytat aktív keleti politikát hagyományos érdekszférájában, hogy Brüsszelből még meg is dicsérik érte, a másik meg lassan addig nyit Keletre, hogy kiesik Nyugatról

– fejtette ki Gyöngyösi Márton.

Orbán Viktor koherens, de régi illúziókat kerget

Kunhalmi Ágnesnek, az MSZP társelnökének nem okozott meglepetést, hogy Orbán Viktor regionális középhatalmi státuszt igényel Magyarországnak.

„Ezt az elmúlt évekbeli nyilatkozatai elég világosan jelezték, bár ezt a kifejezést közvetlenül nem használta. Ebben az esetben is a történelmi múlthoz való kapcsolódás érhető tetten a miniszterelnöknél, akárcsak a Nagy-Magyarország-sáljával, régi illúziókat kerget és árul a saját szavazóbázisának. Arról azonban Orbán nem nyilatkozott, hogy miként kívánja elérni a regionális középhatalmi státuszt, és hogyan viszonyulnak ehhez a környező államok” – válaszolta a politikus az Indexnek.

Véleménye szerint az, hogy ilyen koncepciót fogalmazott meg a kormányfő, szorosan összefügg azzal, amit többször is hangoztatott, hogy politikusi pályafutása alatt olyan jelentős változásokat élt meg, mint a Szovjetunió, Jugoszlávia vagy Csehszlovákia felbomlása, ezért úgy véli, bekövetkezhet az is, amit ma még mások elképzelhetetlennek tartanak.

Orbán Viktor ezt a változást attól várja, hogy Magyarország – főleg a gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok terén – meghatározó jelentőségű közvetítő szerepet játszik a Nyugat és a Kelet között. Nem akar egyetlen blokkhoz sem tartozni, miközben Magyarország az EU, illetve a NATO tagja, és nyilvánvaló, hogy egyik szervezetből sem kíván kilépni. A globalizált, modern világban a közvetítő kereskedelem azonban önmagában nem vezet kiemelkedő politikai státuszhoz. A jelenlegi világgazdaságban ugyanis a rendkívül magas technikai fejlettség, a kutatás és az innováció terén való meghatározó szerep alapozza meg egy ország pozícióját. Elképzelése ezért megalapozatlan, amelynek teljesítéséhez a reális feltételek most teljes mértékben hiányoznak

– fejtette ki lapunknak Kunhalmi Ágnes.

Orbán Viktor azon szándékával egyetért, hogy az ország emelkedjen ki a közepes fejlettségi körből, váljon fejlett gazdasággá és társadalommá, politikája azonban éppen ezt akadályozza meg.

„Ma már az alacsony hozzáadott értéket eredményező munkaalapú gazdaság ugyanis ezt nem teszi lehetővé, hanem csak a tudásalapú gazdaság, amely kiemelten kezeli a köz- és felsőoktatást, valamint a magas színvonalú és minőségű szakképzést. Emellett olyan gazdaságpolitikát is feltételez, amely nem összeszerelő üzemeket és akkumulátorgyárakat telepít az országba, hanem high techet alkalmazó gyárakat és üzemeket, illetve kutatóközpontokat. Ennek lényege, hogy a profitot és a tudást ne csak kivigyék, hanem az adott országba áramoljanak, és ott is hasznosuljanak” – fogalmazott az MSZP társelnöke, aki szerint az olyan félperifériás országnak, mint Magyarország, ez a felzárkózás egyetlen útja.

Teljes mértékben elutasítja a kormányoldalnak azt az álláspontját, hogy a magyar baloldal soha többé nem kerülhet kormányra, „mert idegen érdekeket képvisel”. Kunhalmi Ágnes hozzátette: ezzel kizárják a politikai váltógazdaságot, a demokrácia egyik legfontosabb alapelemét, egyúttal elismerik a rendszer autoriter jellegét, azt, hogy Magyarország választási autokrácia.

Azt is megjegyezte az MSZP társelnöke, hogy miközben a kormányoldal idegen érdekek képviseletével vádolja az ellenzéket, Orbán Viktor egy évtizeden át igazodott Angela Merkel politikájához, kormánya pedig a rabszolgatörvénnyel (vagyis a 2018 végén elfogadott túlóratörvénnyel – szerk.), illetve fegyvervásárlással szolgálta ki a német nagytőkét.

A kompszerep nem realitás

Tordai Bence, a Párbeszéd társelnöke szerint Orbán Viktor megint a nagy geopolitikai gondolkodó és stratéga szerepében tetszeleg. „Mi pedig a Párbeszéd részéről eközben csak csodálkozunk, és őszintén reméljük, hogy legbelül azért sem ő maga, sem a köre nem hiszi el ezt a sok zagyvaságot” – tette hozzá a politikus az Indexnek.

„Országspecifikus globalizációs stratégiáról, hálózatelméletről, regionális középhatalmi státuszról hadovál, miközben 12 év kétharmados Fidesz-kormányzás után Magyarország – történelme során először – a volt keleti blokk országait is hátulról nézi, a felzárkózásunkhoz nélkülözhetetlen EU-s forrásokat éppen elzárják előlünk, a közoktatás és az egészségügy romokban, a kormányzásunk klímavédelmi és klímaadaptációt még nyomokban sem tartalmaz, és a második világháborút követő legszörnyűbb európai konfliktusban a magyar kormány minden látszat szerint az agresszor érdekei szerint cselekszik. A miniszterelnök helyzetértékelése és arra épülő stratégiája tudálékoskodó mellébeszélés” – fogalmazott Tordai Bence.

A Párbeszéd társelnöke szerint Orbán Viktor rendszerint akkor fogalmaz meg ilyen „nagyívűnek látszó, de komolyan vehetetlen víziókat”, amikor valamivel el kell terelni a figyelmet a gazdasági és a politikai realitásokról. „Minden bizonnyal most is erről van szó” – jegyezte meg.

Ugyanakkor a Párbeszéd egyet tud érteni a „neoliberális gazdasági rendszer” kritikájával, de nem ugyanazt értik ez alatt, mint a kormányfő. A párt álláspontja ugyanis az, hogy a tizenkét éve tartó Fidesz-kormányzás éppen a neoliberális logikát, az egyenlőtlenségek növelését, a környezetpusztító, laissez faire kapitalista termelést támogatta.

Az ellenzéki párt azzal is egyet tud érteni, hogy Magyarországnak nem érdeke a hidegháborús szembenálláson, nagyhatalmi befolyási övezeteken alapuló világrend újbóli megjelenése. A problémát azonban abban látják, hogy ezt a világrendet

éppen az Orbán által nyíltan vagy burkoltan támogatott háborús bűnös, Putyin igyekszik visszaállítani.

Az Orbán Viktor által ajánlott stratégiai irányt garantáltan tévútnak tartja a Párbeszéd. Úgy vélik, hogy Magyarország rendszerváltás utáni történetében még soha nem volt ennyire kiszolgáltatott és marginális helyzetben, mint most, miközben gazdaságilag is egyre mélyebbre zuhan az ország.

Tordai Bence a problémák közé sorolta, hogy alacsonyak a bérek, lefaragták a munkajogokat, továbbá nem működik, hogy a humán infrastruktúrából történő tőkekivonással próbálnak versenyképességet kreálni. A társelnök a magyar gazdaság legnagyobb versenyhátrányának tartja a képzett munkaerő hiányát, ami annak következménye, hogy a bérükkel elégedetlen dolgozók külföldre vándorolnak, illetve egyre gyengébb színvonalú az oktatás.

A Párbeszéd nem ért egyet a kívülállással, Tordai Bence ezzel kapcsolatban kifejtette: a világ valóban tömbösödik körülöttünk, de ilyen időszakokban nem a tömbön kívüliség, hanem a megfelelő oldal választása a gyümölcsöző. Csak remélhető szerinte, hogy Orbán Viktor is tudja: a magyar kül- és biztonságpolitika stratégiai keretei adottak, ezeket a népszavazásokon megerősített EU- és NATO-tagságunk jelöli ki.

Az Orbán által megidézett és a magyar történelemben újra és újra felbukkanó kompszerep, a harmadik utas – ahogyan régen sem – most sem realitás, és Magyarország számára semmiféle kézzelfogható előnnyel nem jár. Élünk egyúttal a gyanúval, hogy ebben a sajátos és tragikus történelmi helyzetben Orbán csupán Putyin-pártiságát és a keleti autokráciák iránti vonzalmát és együttműködését igyekszik harmadik utasságként csomagolni

– közölte a Párbeszéd társelnöke lapunkkal.

Elfelejtették a természeti világot

A következő évtized kormányzati stratégiájának víziójára hét pontban reagált Facebook-oldalán Ungár Péter, az LMP társelnöke is. Többek között azt írta: zöldszempontból a legszomorúbb, hogy Orbán Balázs elemzése kihagyja azt, hogy a geopolitikai játszmák alatt egy természeti világ van. „Az egész geopolitikai fejtegetést a »tömbösödésről« meg »felzárkózási modellekről« zárójelbe teszi, hogy egy egyre súlyosbodó klíma- és ökológiai válságban vagyunk, aminek a kezelése és a felkészülés volna az első számú feladat” – fogalmazott az ellenzéki politikus.

A regionális középhatalmi státuszról szóló gondolatokról kifejtette, hogy nagyzolók, méretidegenek, de nem újak a magyar politikatörténetben. „Nem derül ki pontosan, hogyan definiálja Orbán Balázs a régiónkat. Mi alapján fogunk ehhez a vezető státuszhoz eljutni: gazdasági erő, népességszám?” – tette fel a kérdést Ungár Péter.

(Borítókép: Orbán Viktor 2022. július 28-án. Fotó: Michael Gruber / Getty Images)