Ez lesz az ellenzék csodafegyvere?

PAP 5619
2023.01.18. 07:23
Jászberényben pártlogók nélkül, de ellenzéki támogatással 2019 óta harmadszor nyert Budai Lóránt, és a közgyűlési többség is mögötte lesz. Elemzőket kérdeztünk arról, hogy a Jászság fővárosában látott ellenzéki konstrukcióból lehet-e 2024-es sikerrecept.

A vasárnapi, jászberényi időközi önkormányzati választáson az ellenzéki támogatást élvező, de a Közösen Jászberényért Egyesület színeiben induló Budai Lórántot újra a város polgármesterévé választották. A politikus magabiztos fölénnyel, a szavazatok 67,24 százalékát megszerezve nyert, ráadásul a korábbi patthelyzetet borítva mögötte lesz a közgyűlési többség is.

Horn Gábor lapunk kérdésére kifejtette, vigyázni kell az időközi, különösen az időközi önkormányzati választások értékelésével, mert bár a nagypolitika szereti ezeket országos tendenciaként felmutatni, de ezek a helyi, speciális viszonyoktól, a helyi ügyektől, botrányoktól, személyektől függenek, így nehéz belőlük általános, országos szintű politikai következtetéseket levonni.

A Republikon Intézet vezetője úgy gondolja, azt megmutatta a jászberényi eredmény, hogy a nem kormánypárti szavazói oldalon továbbra is létezik az az elvárás, hogy legyen valamilyen együttműködés az ellenzéki pártok között.

Horn Gábortól megkérdeztük azt is, hogy a Jászberényben látott konstrukció lehet-e az ellenzéki recept alapja a 2024-es önkormányzati választásokon is.

Ezen a választáson egy közepes város speciális helyzetét láttuk, ennek vannak érvényességi korlátai. Az ernyőszervezetszerű közös indulás, amiben megőrzik a pártok az autonómiájukat, és az egyéni mandátumok a pártokhoz kötődnek, lehet megoldás, de országos szinten nem ilyen egyszerű a történet az érintett pártok ellenérdekei miatt

– fogalmazott Horn Gábor.

Hol érdemes felcsavarni a pártmolinókat?

Kovács János, Az elemző szemével szerzője úgy látja, hogy „egy időközi választási eredmény önmagában nem lakmuszpapír, és ahogy azt már többször láthattuk, nem ad egyértelmű sikerreceptet sem a következő általános választásra. Azok a pártpolitikai szereplők és véleményformálók, akik éppen érdekeltek az eredmény kommentálásában, természetesen igyekeznek szélesebb összefüggésbe helyezni a sikert.”

Az elmúlt időszak időközi önkormányzati választási eredményei azonban nem mutatnak olyan trendet, mintázatot, ami alapján azt mondhatnánk, hogy a válságkormányzás passzátszele az ellenzék vitorláit dagasztja. Tény, hogy a gazdasági nehézségek nem kedveznek a kormánypártok támogatottságának, ám az ellenzéki pártok nem feltétlenül tudnak profitálni ebből

– fejtette ki a politikai elemző, hozzátéve: ha a közvélemény-kutatások, az ellenzéki belharcok, a Gyurcsány Ferenc által meghirdetett „teljesítményverseny”, valamint az átigazolások tükrében vizsgáljuk a kérdést, hasonló következtetésre juthatunk.

Hiába a problémák, a Fidesz stabilan vezet, az ellenzék nem tud erősödni című cikkünkben három közvélemény-kutató intézet adatait összegyűjtve mutattuk be a 2022. végi, 2023. eleji pártpolitikai erőviszonyokat.

Kovács János a jászberényi választásról úgy vélekedik, hogy némileg befolyásolhatta az országos közhangulat, „de az jóval inkább a helyi közügyekről és helyi (személyi) preferencianyilvánításról szólt. Ezt támasztja alá az is, hogy az ellenzéki oldalon elmaradtak a pártlogók, az országos politikai üzenetek és endorsement a kampány során.”

Az elemző különbséget tett az önkormányzati politika és az országos választások között:

Bár a helyi önkormányzati politika lehet a magukat pártfüggetlennek vagy „civilnek” tituláló, esetleg „omnibusz”, vagyis a legtöbb ellenzéki formáció háttértámogatását élvező jelöltek terepe is, az országos választások során leginkább a pártpolitika vezérlő logikája érvényesül.

A 2024-es önkormányzati választásra vonatkozó, az ellenzéki összefogás lehetséges konstrukcióját firtató kérdésünkre leszögezte, hogy nincs általános recept, „választási matematikai kérdés, hogy hol milyen széles összefogással lehet esélyes egy, a kormánypártok jelöltjével szemben induló politikus”.

Azt pedig – folytatta Kovács János –, hogy hol érdemes pártjelöltet, valamint hol civilnek/lokálpatriótának nevezett jelöltet indítani, „felcsavarni a pártmolinókat”, helyi közvélemény-kutatások dönthetik el, a helyi pártszervezetek együttműködési képessége mellett.

Eddig is gyakorlat volt, hogy azokon a településeken, azokban a választókerületekben, ahol a jelölt személye népszerűbb volt, mint a jelölőszervezeteké, ott más arculattal, üzenetekkel kampányoltak a pártaktivisták. Ha abból indulunk ki, hogy a legutóbbi, 2019-es általános önkormányzati választás relatíve sikeres volt az ellenzék számára, akkor leginkább az akkori megoldásokat lehetne receptként elővenni

– részletezte az elemző, ugyanakkor arra is felhívva a figyelmet, hogy a politika nem statikus, „ugyanannak az alkalmazott stratégiának más időben, más körülmények és erőviszonyok között a kimenetele is más lesz”.

Kovács János végezetül még egy szempontot rögzített: „Ráadásul láthattuk azt is, hogy az ellenzék számára több esetben könnyebb volt megnyerni, mint megtartani a közgyűlési, képviselő-testületi többséget, hiszen a helyi koalíciós viták sorra szétforgácsolták ezeket. Jászberény is jó példa erre, ahol a helyi DK akasztott lécet a küllők közé. Érdemes még egy illúzióval leszámolni: attól még, hogy egyes jelöltek képesek pártlogók nélkül is győzni, az önkormányzatok testületi működését, adott esetben a polgármester mögött álló többség meglétét erőteljesen befolyásolják a helyi és az országos pártdöntések.”

Szervezetépítés, helyi beágyazottság, közvetlen kapcsolattartás

A Választási földrajz szerzői a jászberényi eredményekről szóló egyik értékelésükben minden ellenzéki érzelmű szavazót és kommentátort óva intettek attól, hogy „a kormánypártok megtorpanását, bukását vagy gyengeségét vizionálja”. A 2022-es országgyűlési választások területi mintázatát vizsgálva arra jutottak, hogy „egy sokkal polarizáltabb, 20-40 százalékponttal alacsonyabb eredmény rajzolódik ki”. Úgy látják, hogy Budai Lóránt és csapata nagyon jól tette, hogy az ellenzéki pártokat és azok logóit messzire elkerülte a kampány alatt, mivel ezzel a lövészárkokon túlnyúlóan is tudtak szavazókat szerezni”.

Ebből a választásból is kiválóan látszik – amit nagyon régóta szajkózunk –, hogy a szervezetépítés, a helyi beágyazottság és a szavazókkal való közvetlen kapcsolattartás, a helyi jelenlét mennyit tud számítani. A nem Fidesz-jelszavakkal operáló pártlogókra való szavazás üvegplafonját áprilisban megtapasztalhattuk

– emlékeztettek posztjukban.

A Vox Populi választási kalauz oldalon a jövőre nézve így összegezték a jászberényi eredményt és az ellenzéki konstrukciót:

Szóval itt lenne akkor a recept 2024-re: nem kell zseninek lenni, csak egy viszonylag épeszű és emberarcú kormányzásra való képességet demonstrálni, és persze egy név alatt kell indulni. Amíg nem indít ellenjelöltet, az se baj, ha egyik-másik ellenzéki párt kimarad a buliból, akkor sem, ha pont a DK az. Talán az se árt, ha nem pártnevekkel próbálkoznak.

Budai Lóránt, Jászberény újraválasztott polgármestere lapunk kérdésére elmondta: „Egyszerű a dolog: van itt egy hiteles, civil, lokálpatrióta csapat, amelynek most nagyarányú bizalmat szavaztak, engem pedig három év alatt harmadjára is megválasztottak Jászberény polgármesterének. Ez óriási megtiszteltetés, de ehhez kellett egy nagyon jó csapat, amely be tudta bizonyítani, hogy mindentől függetlenül szeretne tenni a városért, valamiért harcolni, és nem valami ellen.”

(Borítókép: Papajcsik Péter / Index)



  • Hírek
  • Hírek