Stratégiai fontosságú objektumokat véd a láthatatlan légió, a fegyveres biztonsági őrség

Az elmúlt hetekben két cikkben is foglalkoztunk azzal, ki és mikor igazoltathat, és ki használhat lőfegyvert. Kiderült, hogy a rendőrökön kívül – illetékességi területükön – a pénzügyőröknek, a közterület-felügyelőknek és a vagyonőröknek is van intézkedési jogkörük. De jogosultak intézkedni azok a rendészeti feladatokat ellátó személyek (köztük a természetvédelmi őr, az erdészeti hatóság illetékes tagja, az állami halőr és a mezőőr), akik akár bilincset, vegyi eszközt és testi kényszert is alkalmazhatnak. A mezőőr, a hegyőr, az állami halőr és a hivatásos halőr szolgálati feladata ellátása során sörétes lőfegyvert, míg a természetvédelmi őr és az erdészeti hatóság rendészeti feladatokat ellátó tagja önvédelmi célból maroklőfegyvert is tarthat magánál.

Se nem rendőrök, se nem vagyonőrök

Sorozatunk végén bemutatjuk a közfeladatot ellátó fegyveres biztonsági őröket, akik szolgálati lőfegyvert is tarthatnak maguknál. Szigeti Lajos, a Magyarországi Fegyveres Biztonsági Őrök Szakmai Egyesületének elnöke az Index kérdésére elmondta, hogy

Kevesen tudnak róluk, és általában össze is mossák őket a magánbiztonsági ágazatban dolgozó vagyonőrökkel.

Pedig jelentős a különbség. Míg a magánbiztonsági ágazatban a vagyonőrök a fegyverüket csak szűk keretek közt, jogos védelem és végszükség esetén használhatják, a fegyveres biztonsági őrök szolgálatban jogosultak és egyben kötelesek is az állam működése vagy a lakosság ellátása szempontjából kiemelkedően fontos tevékenység, létesítmény, szállítmány ellen fegyveresen vagy felfegyverkezve intézett támadás elhárítására lőfegyvert alkalmazni, illetve használni.

A fegyveres biztonsági őrök – törvényi felhatalmazás alapján – ugyanazokkal a fegyverekkel és eszközökkel rendelkezhetnek, mint a rendőrök, és a rendőrökhöz hasonlóan nemcsak a támadás elhárítására jogosultak használni és alkalmazni őket, hanem intézkedés kikényszerítésére is. Vagyis ha valaki az éj leple alatt megpróbál bemászni egy védett objektumba (például a Paksi Atomerőmű vagy a Fővárosi Vízművek területére), akkor az azt védő fegyveres biztonsági őrök – a behatoló magatartásától, tevékenységétől függően – akár a fegyverüket is használhatják, hogy megakadályozzák ebben.

A Rákosi-korszaktól a rendszerváltozásig

A fegyveres biztonsági őrséget kezdetben iparőrségnek hívták, amelyeket a Rákosi-korszakban, 1953-ban hozták létre a gyárak, vasutak és a legfontosabb közszolgáltatások védelmére. A nehézipar erőltetett fejlesztésének időszakában, a „vas és acél országában” meg kellett oldani az ipari létesítmények védelmét.

Az iparőrségeket a Belügyminisztérium irányította, képezte, ellenőrizte, részt vett a toborzásukban, sőt az iparőrségben egy ideig, akárcsak a rendőrségnél, rendfokozatok is voltak. A felszerelésük szegényes volt, egyenruha híján pedig a honvédségtől kapott uniformist festették feketére.

Aztán 1964-től az iparőrséget átkeresztelték polgári fegyveres őrségre. A tevékenységük ekkor már magában foglalta az állam működése és a lakosság ellátása szempontjából kiemelten fontos létesítmények őrzését is, egyenruhájuk és felszerelésük változott, illetve bővült.

A rendszerváltozás után megint névcsere következett: a polgári fegyveres őrség elnevezés fegyveres biztonsági őrségre változott. Megszüntették a Központi Irányító Parancsnokságokat. Nem beszélve arról, hogy számos korábbi stratégiai jelentőségű nagyvállalat magánkézbe került, és ezekben megszűnt, illetve magántulajdonú vagyonvédelmi cégekre bízták az őrizetet is.

A kritikus infrastruktúra

A jelenlegi szabályozás szerint a fegyveres biztonsági őrök az állam működése és a lakosság ellátása szempontjából kiemelten fontos létesítmények, az úgynevezett kritikus infrastruktúra egy részét őrzik. Ezeket egy 1997-es belügyminisztériumi rendelet sorolja fel. Ugyanakkor a fegyveres biztonsági őrség tevékenységéről és feladatáról az 1997. CLIX. törvény rendelkezik.

Az állam működése szempontjából kiemelten fontos létesítmények:

• az Országház és az Országgyűlés Irodaháza;
• a köztársasági elnök és a Köztársasági Elnöki Hivatal elhelyezésére szolgáló budavári Sándor-palota;
• az Alkotmánybíróság épülete;
• az Állami Számvevőszék épülete;
• a Miniszterelnöki Hivatal és a minisztériumok épületei;
• a Honvédelmi Tanács és a Kormány védett vezetési rendszer létesítményei;
• a bírósági, az ügyészségi és a rendőrségi épületek;
• a honvédelmi, a határőrségi, a polgári nemzetbiztonsági szolgálati, a polgári védelmi alapfeladatok ellátását szolgáló létesítmények;
• a Magyarország területén működő, a nemzetközi jog alapján kiváltságot és mentességet élvező külképviseletek objektumai;
• a közszolgálati rádió és televízió, a Magyar Távirati Iroda épületei;
• a büntetés-végrehajtás intézményei, intézetei;
• a távközlési rendszerek központi létesítményei;
• az atomenergia alkalmazását szolgáló üzemi létesítmények;
• a Magyar Nemzeti Bank, valamint a többségi tulajdonában lévő bankjegy, értékpapír és érme előállításával foglalkozó gazdasági szervezetek épületei.

A lakosság ellátása szempontjából kiemelten fontos létesítmények:

• az országos közforgalmú kikötők és a határkikötők;
• a nemzetközi kereskedelmi repülőterek és a légi forgalmi irányítást biztosító létesítmények;
• a vasúti pályaudvarok;
• a tömegközlekedést biztosító utasforgalmi és üzemi (forgalomirányítási, energiaellátási) létesítmények és műtárgyak;
• a vasúti és közúti nyomvonalas létesítmények kiemelten fontos műtárgyai;
• az országos víz- és energiatermelő, -ellátó rendszerek központi objektumai, alállomásai;
• a folyami duzzasztóművek, a hajózsilipek.

Miért hungarikum?

Szigeti Lajostól megtudtuk, hogy napjainkban mintegy nyolcezer fegyveres biztonsági őr van hazánkban. Az 1997-ig érvényes jogszabályok még úgy szóltak, hogy 18 és 45 év közötti férfiak végezhetik ezt a munkát. Azóta bizonyos területeken már jelen vannak a női fegyveres biztonsági őrök is a szervezetben.

A feladatokat látva semmi meglepő sincs abban, hogy a fegyveres biztonsági őrnek komoly követelményeknek kell megfelelnie. Jogszabályi előírás alapján egyes helyeken elvárás az érettségi, a fizikai állóképesség felmérése, de előny az informatikai alapismeret, a küzdősportokban jártasság és a vagyonőri végzettség is. Az erkölcsi bizonyítvány önmagában nem is elég, szükség van még egy előzetes rendőrségi jóváhagyásra is, valamint egyes kiemelt létesítmények esetén még nemzetbiztonsági ellenőrzés meglétére is.

2009 óta pedig már a rendőrségnek is van fegyveres biztonsági őrsége.

Szigeti Lajos szerint a fegyveres biztonsági őrség többek közt azért hungarikum, mert miközben a létrehozását a rendőrség rendeli el, a megszüntetéséhez is rendőrségi hozzájárulás kell, sőt a szolgálatellátásukhoz szükséges felszerelésüket is ők engedélyezik, ugyanakkor az összes költséget a védett intézmény állja.

(Borítókép: Index)