Megegyezés ide vagy oda, az Erasmus-ügy mindenképpen pofon hazánknak

„Csak reménykedni tudunk abban, hogy valóban pont kerül az ügy végére, az Erasmus-program kivezetésének ugyanis tragikus következményei lennének a hazai felsőoktatásra nézve” – jelentette ki az Indexnek Eszterhai Marcell, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) elnöke.

Mint arról korábban beszámoltunk, Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter a napokban biztató fejleményekről számolt be, az uniós ügyekért felelős politikus brüsszeli tárgyalása után arról beszélt, hogy márciusra az Erasmus+ és a Horizont Európa programokban való hosszú távú részvétel is megoldódhat.

Máté András, az Oktatói Hálózat alapítója, az ELTE Bölcsészettudományi Kar Logika Tanszékének nyugalmazott docense ugyanakkor úgy véli, hogy még érdemes kivárni az ügy végét, hiszen ígéretekkel már tele a padlás, a hallgatók és az oktatók megnyugtatásához valódi döntések kellenek.

Megegyezés ide vagy oda, az Erasmus-botrány mindenképpen pofon a kormánynak, és pofon Magyarországnak is, noha hazánk sajtója már eddig is pocsék volt az európai felsőoktatási szférában

– mondta lapunknak Máté András.

Az Erasmus jelentőségét nem szabad alábecsülni

Hangsúlyozta, hogy az ifjúsági csereprogram nagyban hozzájárul a magyar egyetemek és így a magyar gazdaság versenyképességéhez, a tét tehát óriási.

Erasmus nélkül épp a legképzettebb, legfelkészültebb, nyelveket beszélő hallgatókat veszítenénk el, akikre nagyon nagy szükségünk lesz a jövőben, és akik már eddig is szép számmal választották a külföldi felsőoktatást közvetlenül a középiskola után. Megállapodás hiányában a kivándorlási trend felerősödhet

– mutatott rá az Oktatói Hálózat alapító tagja.

Eszterhai Marcell egyetért abban, hogy az Erasmus jelentőségét nem szabad alábecsülni. Arra a kérdésre, hogy a programban való részvétel milyen előnyökkel járhat, az alábbiakat emelte ki:

• A hallgatók fél-egy év alatt olyan idegennyelv-tudásra tehetnek szert, amit másképp szinte lehetetlen pótolni.

• Az egyetemisták ily módon nemzetközi tapasztalatokkal és kapcsolatokkal gazdagodhatnak, új megközelítésekkel találkozhatnak, ez a tudás pedig nagyban növeli a magyar gazdaság és tudományos élet színvonalát.

• A rövid távú csereprogramok csökkentik a végleges kivándorlás esélyét, a külföldi továbbtanulással kacérkodó diákok ugyanis sok esetben „beérik ennyivel” – erre többek között a Magyar Nemzeti Bank 330 pontos javaslatcsomagja is rámutatott.

A HÖOK elnöke azt reméli, hogy a kizárás veszélye ébresztőleg hathat a hazai felsőoktatásra, és így a jövőben jobban kihasználjuk az Erasmus által kínált lehetőségeket.

„Nagyon sok hallgató azért nem vesz részt a programban, mert tudja, hogy az egyet jelent a csúszással. Noha a jogszabályi környezet rugalmas és támogató, a gyakorlatban mégis azt látjuk, hogy a magyar egyetemisták külföldön megszerzett kreditjeinek egy jelentős része a kukában köt ki” – fejtette ki Eszterhai Marcell, hozzátéve, hogy korábban, a Kreditjelentés című anyagukhoz egy kutatást is készítettek, amelyből az derült ki, hogy

Máté András mindezt azzal egészítette ki, hogy bár az uniós források a program egy jelentős részét lefedik, a részvételhez a hallgatónak is zsebbe kell nyúlni, ezt pedig nem mindenki engedheti meg magának.

„A kormány által felajánlott anyagi segítség mindenképp jól jönne az egyetemistáknak, nem csak akkor, ha nincs megállapodás a bizottsággal. Egyébként pedig aki látott már diákcsere-szerződéseket, az pontosan tudja, hogy a kiutazásnak nem csupán financiális feltételei vannak, az intézmények közötti partneri kapcsolatok legalább olyan fontosak, és ehhez a hátországot egyértelműen az Erasmus adja, másképp nem áll össze a képlet” – részletezte a nyugalmazott tanszékvezető docens, aki röviden tűzoltásnak nevezte a kormány korábbi ígéretét, miszerint megállapodás hiányában kifizetik a program költségeit.

Horizont nélkül rohamtempóra kapcsolhat a kutatók elvándorlása

Annak ellenére, hogy a diákcsereprogramra hagyományosan nagyobb figyelem hárul, Máté András szerint a Horizont-források esetleges elvesztése valójában sokkal nagyobb érvágás lenne.

Kijelentését azzal indokolta, hogy a kutatási és innovációs keretprogram részeként olyan nagy volumenű, rendkívül költséges projektek is megvalósulhatnak hazánkban, amelyek pusztán belföldi támogatásokból soha nem jöhetnének létre.

Hozzátette: ezek a természettudományos, orvosi, és műszaki kutatások hatalmas jelentőséggel bírnak számos létfontosságú ágazatban, a Horizont nélkül rohamtempóra kapcsolhat az egyetemi kutatók elvándorlása, és tovább folytatódhat az intézményekben az a sorvadás, melynek az elmúlt években már így is szemtanúi lehettünk.

Ezek az aggályok merültek fel

Mint ismert, a források körüli botrány még január elején robbant ki a Népszava cikke nyomán. Az ügy lényege, hogy az Európai Bizottság döntése értelmében sem az Erasmus+, sem a Horizont Európa programból nem kaphatnak támogatást azok a magyarországi egyetemek, amelyek közérdekű vagyonkezelő alapítványi formában működnek.

Az Európai Tanács december 15-i végrehajtási határozata szerint Magyarországon a szabályozási keret a módosítások és a bizottság többszöri kérése ellenére „még mindig nem akadályozza meg, hogy magas rangú tisztviselők, köztük az Országgyűlés és a magyar autonóm szervek politikai felső vezetői bekerüljenek a közérdekű vagyonkezelő alapítványok vezetőtestületeibe”.

„Ezen túlmenően Magyarország 2022. november 1-jétől újra bevezette azt a lehetőséget – az általános tilalom alóli kivételként –, hogy a politikai felső vezetők más, javadalmazással járó tisztséget is betölthessenek, többek között a közérdekű vagyonkezelő alapítványok vezetőtestületeiben” – olvasható a dokumentumban.

A kormány kész további jogszabály-módosításokat végrehajtani az ügy lezárása érdekében. Azt, hogy a változás mely politikusokat érintené, ebben a cikkben gyűjtöttük össze.

(Borítókép: Index)