Átírhatja-e a helyi politikai erőviszonyokat ez az ügy?

A debreceni akkumulátorgyár építése körül kialakult feszültséggel több cikkben is foglalkoztunk, például a tettlegességig fajuló közmeghallgatásról itt írtunk. A CATL-beruházás ellen tüntetés is volt a városban, miközben népszavazási kezdeményezések is indultak.

Az LMP először helyi referendumot kezdeményezett, a két kérdés át is ment a helyi választási bizottságon, de a párt nem vette fel az aláírásgyűjtő íveket. Később bejelentették, hogy országos népszavazást kezdeményeznek, ennek kérdése viszont nem konkrétan a debreceni beruházásról szól, hanem a hasonló beruházások sorsának helyi népszavazáson történő eldöntéséről: „Egyetért-e azzal, hogy akkumulátorgyártásra szolgáló üzemet csak akkor lehessen létesíteni egy településen, ha azt az ott lakó választópolgárok helyi népszavazás útján kifejezett döntésükkel támogatják?”

A Momentum helyi szinten tartana népszavazást, a kérdésüket be is nyújtották, így szól: „Egyetért-e Ön azzal, hogy Debrecen közigazgatási területén tilos legyen olyan ipari létesítményt létrehozni, amelynek az óránkénti átlagos vízigénye meghaladja a 130 köbméter értéket?”

Van egy harmadik népszavazási kezdeményezés is, ez a Mi Hazánkhoz fűződik, helyi szintű referendumot tartanának az alábbi kérdésről: „Egyetért-e Ön azzal, hogy olyan veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem létesülhessen vagy üzemelhessen Debrecen közigazgatási területén belül, amelynek a szén-dioxid-kibocsátása meghaladja az évi százezer tonna, vagy az ivóvízigénye eléri a napi tízezer köbméter értéket?”

Pénteken Jármi Péter (LMP – Magyarország Zöld Pártja), Madarasi István (Magyar Szocialista Párt) és Mándi László (Momentum Mozgalom) közös sajtótájékoztatón beszéltek többek között arról, hogy helyi politikusként kötelességüknek érzik a segítségnyújtást „a lakosság hiteles tájékoztatásában és a véleménynyilvánításhoz szükséges aláírások gyűjtésében”.

A vitaesten is téma volt

Menczer Tamás és Tompos Márton január 26-i nyilvános vitáján is a témák között szerepelt az akkumulátorgyár ügye. A Külgazdasági és Külügyminisztérium államtitkára az ellenzéki kritikákkal kapcsolatban elmondta, Németországban ugyanez a cég épített gyárat, aminek a szocialista és zöld politikusok tapsoltak.

Tompos Márton, a Momentum képviselője az akkumulátorgyár ügyében arra hívta fel a figyelmet, hogy ehhez rengeteg áram és víz kell, miközben Magyarország jelentős részben importálja az energiát, és visszatérő aszállyal küzd. Az ellenzéki politikus úgy gondolja, hogy Debrecen helyzetét kell nézni, amikor megítélik a kérdést. A kritikák között szerepelnek a környezetvédelmi aggályok, valamint a lakosság megfelelő tájékoztatásának hiánya is.

Az államtitkár szerint is fontos megnézni a lehetőségeket és az erőforrásokat, „kétségtelenül nagy vízigénye van egy ilyen gyárnak”. A hasonló gyárakat azért tartja fontosnak, mert belátható időn belül az új autók többsége valamilyen szinten elektromos módon működik, ez a jövő autóipara, ezért is van óriási verseny a hasonló beruházásokért. A vízigényre vonatkozó aggályokat azzal igyekezett eloszlatni, hogy a gyár 70-80 százalékban szürkevízzel tud működni, ez nem ivóvíz, hanem tisztított szennyvíz.

„Elvitathatatlan joga minden embernek, hogy tisztességes válaszokat kapjon a kérdéseire, ez nagyon fontos. A rémhírkeltés, a politikai hisztériakeltés a tények szerint nem megalapozott” – fűzte hozzá akkor Menczer Tamás.

Elszámolták magukat?

Nagy Attila Tibor úgy véli, hogy a Debrecenben épülő akkumulátorgyár-beruházás helyi politikai előkészítése nem volt megfelelő.

A helyi Fidesz elbízta magát, nem számoltak különösebb ellenállással, mert azt hitték, elég diadalmasan bejelenteni Magyarország legnagyobb beruházását, és a lakosság úgyis örülni fog a sok új munkahelynek. Épp ezért a kormánypárti politikusok megelégedtek a nagy hír bejelentésével és pozitív értékelésével. A jelek arra utalnak, hogy a Fidesz/kormány nem készíttetett belső közvélemény-kutatást, amellyel előzetesen szondázta volna a debreceni lakosság véleményét – ennek következtében a lakossági tiltakozás szemmel láthatóan váratlanul érte a városvezetést

– fogalmazott lapunknak a politikai elemző, hozzátéve: „Papp László debreceni fideszes polgármester nem tudta a közmeghallgatáson jól kezelni a dühös lakosok reakcióit, a jogászi, száraz stílusa nem csitította a kedélyeket. Nem jött ki jól az sem, hogy a polgármester kilátásba helyezte, hogy akár a város lakosságának ellenkezése dacára is keresztülviszik a CATL-beruházást, igaz, ezen finomított”.

Nagy Attila Tibor a helyi politikai erőviszonyokról kifejtette: a Fidesz 1998 – Kósa Lajos első polgármestersége – óta uralja Debrecent, „az ő ideje és utóda, Papp László polgármestersége eddigi szakaszában a Fidesszel szemben álló politikai erők egyre inkább teret vesztettek”. Az önkormányzati választásokat 2019-ben is nagy fölénnyel nyerte a kormánypárti jelölt, és többnyire az országgyűlési egyéni választókerületeket is magabiztosan hozták „a helyi médiumok, sajtótermékek nagyrészt a Fidesz politikáját, pontosabban a városvezetést támogatják, ami e tekintetben ugyanaz”.

Ugyanakkor az ellenzéki pártok arra jutottak, hogy ha az emberek egészsége miatti aggodalmukra, ingatlanaik értékvesztése miatti felháborodásra apellálnak, akkor kellemetlen perceket tudnak okozni a városvezetésnek. Több más nagyvároshoz hasonlóan, Debrecenben is megjelent a Fidesszel szemben kritikus, helyi híreket, véleményeket közzétevő debreciner.hu, amelyen széles teret kapnak a beruházást ellenző érvek és megmozdulások

– folytatta a politikai elemző.

Van miért aggódnia a polgármesternek, de...

Nagy Attila Tibor szerint gyengíti az ellenállás erejét, hogy az ellenállók megosztottak, „némi túlzással élve, ahány párt és szervezet, annyiféleképpen képzeli el a beruházás elleni fellépést”. Az LMP először helyi népszavazást akart, „de fura módon visszakozott”, azóta országos referendumot kezdeményeztek, miközben a Mi Hazánk és a Momentum külön-külön kezdeményezett helyi népszavazást, a DK viszont nem támogatja ezt az eszközt.

Világos, hogy az egymásnak ellenálló kezdeményezések kiolthatják egymást, és összezavarhatják a polgárokat. A széthúzás oka profán: mindegyik párt azt nézi, hogyan tudna ebből a tiltakozásból politikai hasznot húzni – akár a másik rovására is, ezért nincs igazi összefogás. Ez a Fidesznek jó hír

– hangsúlyozta az elemző, aki arra is felhívta a figyelmet, hogy a Fidesznek kapóra jön az ellenfelek megosztottsága és „a tudatosságuk alacsony szintje”, mert amúgy nehéz helyzetbe került a városvezetés.

2019-ben magabiztosan nyert Papp László:

1. Papp László (Fidesz–KDNP): 35 029 szavazat (61,77%)
2. Varga Zoltán (DK–MSZP–Párbeszéd–Szolidaritás): 12 215 szavazat (21,54%)
3. Kőszeghy Csanád Ábel (Momentum–Jobbik–LMP): 6841 szavazat (12,06%)
4. Rigó István (Civil Fórum Debrecen Egyesület): 2621 szavazat (4,62%)

Nagy Attila Tibor úgy gondolja, Papp Lászlónak van miért aggódnia:

A polgármesteri pozíciója került váratlanul veszélybe a tiltakozások miatt. Ha a kormánypárt belső felmérései a polgármester helyi támogatottságának jelentős gyengülését mutatják, a Fidesz aligha fog habozni polgármestert cserélni, azaz más személyt indítani a 2024-es önkormányzati választásokon. Papp László pótolható, négy alpolgármester is van, közülük Széles Diána már 2006 óta tagja a helyi közgyűlésnek, és még mindig viszonylag fiatal politikusnak számít. A kormányoldal nem engedheti meg magának Debrecen elvesztését: nemcsak azért, mert Magyarország második legnagyobb, a vidék első számú városáról van szó, hanem azért is, mert a kormány nagyon elkötelezte magát a beruházás mellett, az érintett ipari terület rendezésére nemrég 87 milliárd forintot irányzott elő, és ez még vélhetően nem a végösszeg.

Bár a helyi építésügyi hatóság már nincs a települések joghatósága alatt, „egy ellenzéki polgármester politikailag tudna kellemetlenséget okozni, de akár még jogilag is, megpróbálhatna például pluszadót kivetni a beruházó kínai cégre, fokozhatná a helyi hatósági ellenőrzéseket”.

Az elemző azzal zárta gondolatait, hogy „most az eső után köpönyeg esete áll fenn”, ha már korábban elmaradt a lakosság kommunikációs felkészítése, most ezt próbálják pótolni: „kommunikációs offenzívába kezdett a polgármester, szórólapokkal érvelnek a beruházás mellett, a helyi Fidesz-szervezet is érvel a beruházás védelmében. Politikailag nagyon kényes a helyzetük, a felhevült hangulat csillapítása sosem egyszerű feladat, de az ellenfeleik hibáiban és összefogásra való képtelenségében bízhatnak”.

(Borítókép: Martin Schutt / picture alliance via Getty Images)