Összefogtak, széthullottak, versenyeznek – merre tovább, ellenzék?

• Kunhalmi Ágnes szerint fordulat kell az ellenzéki gondolkodásban, a tévhiteket, tévutakat el kell hagyni, most van itt az idejük az ellenzéki tárgyalásoknak, a megegyezés elkerülhetetlen a 2024-es önkormányzati választásokra, az előválasztást nem szabad démonizálni.
• Ungár Péter, az LMP társelnöke kijelentette, hogy a 2022-es választási vereség konzekvenciáját levonták: „az összefogás halott”.
• Donáth Anna, a Momentum európai parlamenti képviselője szerint „le kell szállni a régi ellenzéki vonatról”, színtelen, szagtalan összefogással nem lehet leváltani a kormányt, ahogy „hűs árnyékból” sem, új szövetség kell a politikusokkal és a civilekkel.
• Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció elnöke pártjának első és legfontosabb teendőjeként azt határozta meg, hogy a DK otthonként szolgáljon az Orbán-kormány ellenfeleinek. Azt is hangsúlyozta, hogy az ország problémáira a Dobrev Klára vezette árnyékkormány a megoldás.

Már hónapok óta nyilvánvaló, hogy a 2022-es országgyűlési választások eredménye szétzilálta a hatpárti ellenzék együttműködését. Korábban többször is írtunk arról (például itt), hogy a pártok külön úton indultak el, önálló arculatukat, politikájukat igyekeznek erősíteni. Az idei évértékelő (illetve jövőértékelő vagy évadnyitó) beszédek is csak megerősítették, hogy nem lesz már olyan hatpárti ellenzéki összefogás, mint a választás előtt volt. Két párt – inkább üzeneteikkel, mint támogatottságukkal – kiemelkedik a mezőnyből: a Demokratikus Koalíció árnyékkormányt alakított, és az ellenzék centruma lenne, a Momentum szerint Donáth Anna vezetheti új útra Magyarországot.

„Új alternatíva kell”

Az európai parlamenti képviselőt hónapok óta építgeti a Momentum, mint a párt (óriásplakát)arcát és reménységét. Donáth Anna egy rövid, de meghatározó időszakban – a 2022-es kampányban és az ellenzéket lesújtó választási vereség után – már vezette az ellenzéki pártot. Tavaly októberben született meg a gyermeke, majd most egy jövőértékelő beszéddel tért vissza a napi politikába, hogy irányt mutasson a Momentumnak, és egyfajta ellenzéki alternatívát fogalmazzon meg.

Korábban az Indexnek azt mondta, hogy az ellenzéknek szellemi és szervezeti megújulásra van szüksége, ha valaha le szeretné váltani a kormányt. „A Momentum legismertebb politikusaként én erre a munkára vállalkoztam” – jelentette ki lapunknak.

Jövőértékelő beszédében a visszatérő politikus a momentumos közösség előtt hangsúlyozta: generációjuk feladata, hogy megállítsák azt az „ámokfutást”, amit ma magyar politikának neveznek, ehhez azonban radikálisan mást kell csinálniuk, le kell szállniuk a „régi ellenzéki vonatról”. Donáth Anna szerint a 2022-es választás eredménye megmutatta, hogy

ezt a rendszert egy színtelen, szagtalan, a legkisebb közös nevezőre építő sokszereplős összefogással nem lehet leváltani.

A momentumos politikus hozzátette, hogy ha ezen az úton mennek tovább, újra és újra kétharmad lesz a vége. Emellett azt is kifejtette: az ellenzék dolga nem lehet csak az, hogy az ellentétét mondja mindannak, amit a kormány állít.

„A látszattevékenységek nem hoznak igazi változást, ki kell menni a fényre, vállalni kell magunkat, mert a hűs árnyékból nem lehet kormányt buktatni. Úgy tűnt, hogy április 3-a után ezt mindenki megértette. Hát, majdnem mindenki” – fogalmazott Donáth Anna, akinek a szavait nehéz nem úgy értelmezni, mint üzenetet a Demokratikus Koalíció árnyékkormányának. Amikor erre a beszéde után rákérdeztünk, a momentumos politikus kitérő választ adott.

Ki kell mennünk a fényre, és vállalnunk kell magunkat, az értékeinket, és hogy kik vagyunk. Azt gondolom, hogy jelenleg ma Magyarországon rengetegen vannak, akik nem mernek kimenni a fénybe, akik azt remélik, hogy hűs árnyékból is lehet kormányt váltani. Ezer oka lehet, hogy miért tartózkodnak ebben az árnyékban. Én azt gondolom, hogy legyünk bátrak, és menjünk ki a fényre, kezdjük el a munkát, vállaljuk fel önmagunkat. Ne csak beszéljünk és ígérgessünk. Ezt mondtam

– nyilatkozta Donáth Anna az Indexnek.

Arról is kérdeztük, hogy lesz-e ellenzéki együttműködés a 2024-es önkormányzati választásokon, de szerinte az ellenzékiség rákfenéje állandóan technikai kérdésekről beszélni.

„Hol van még 2026, hol van még 2030 vagy 2034? Ne dátumokat és kampányokat nézzünk, hanem kezdjük el végre a munkát. Ez volt az egyik fő üzenetem. Minden ilyen választástechnikai kérdést azokra hagyom, akiknek más gondolatuk nincs, mint az, hogyan lépjünk a következő szövetségre holnap. De szövetséget csak abból lehet építeni, aminek tartalma van, és tovább nem lehet elodázni, hogy ne legyen tartalom. Új alternatíva kell” – fogalmazott a momentumos politikus.

A kérdésre, hogy van-e pártelnöki ambíciója, az válaszolta: jelenleg egy négy hónapos kisfia van, és az anyaság egy teljes állás.

Mindenki, akinek született már gyermeke, az pontosan tudja, hogy ez egy kőkemény feladat. Néhanapján úgy is érzem, hogy sokkal keményebb gyermeket nevelni, mint politizálni, úgyhogy jelenleg nem ambicionálok semmilyen pozíciót. Vagyis csak egy pozíciót ambicionálok: főállású anya vagyok

– jelentette ki Donáth Anna.

„Most akkor nem egy miniszterelnök-jelölti építkezés nyitányát láttuk?” – kérdeztünk vissza. A momentumos politikus szerint „teljesen felesleges ilyen kérdésekről beszélni”.

„Mi vagyunk az egyetlenek”

A Demokratikus Koalíció évértékelő rendezvényének elején üzenetértékű volt, hogy bemutatták az összes olyan politikust, akik a közelmúltban más pártból léptek át a DK-ba. Ezzel is azt az üzenetet demonstrálta a párt, hogy a DK az ellenzék közepe.

„Az ellenzék legnagyobb pártja, a Demokratikus Koalíció elindul, árnyékkormányt alakít, de nyitottan. Nyitottan és befogadva várunk mindenkit, aki csatlakozni akar, jöjjön bármelyik pártból” – fogalmazta meg Dobrev Klára a meghívást, miután megalakította az árnyékkormányát tavaly ősszel.

Idei évértékelő beszédében Gyurcsány Ferenc pártja első és legfontosabb teendőjeként határozta meg, hogy a DK otthonként szolgáljon az Orbán-kormány ellenfeleinek. A pártelnök szerint egyetlenegy stratégiai magatartás lehetséges: teljes szembenállás a kormánnyal, továbbá hangsúlyozta, hogy nem lehet középen állni ebben a rendszerben, vele vagy ellene. „Nem ellenzéke, hanem ellenfele vagyunk a kormánynak” – szögezte le. Azt is kijelentette, hogy az ország problémáira a Dobrev Klára vezette árnyékkormány a megoldás.

Az évértékelő rendezvény felvezető videójában egyértelműbb üzenetek hangzottak el a DK ellenzéki pozicionálásáról, mint – az egyébként influenzával küzdő – Gyurcsány Ferenc beszédében.

Azt mondták, hogy soha nem lesz belőlünk semmi, hogy 5 százalékos üvegplafon van felettünk, amit soha nem fogunk áttörni. (...) 2022-re a Demokratikus Koalíció vitathatatlanul a legnagyobb ellenzéki párt lett Magyarországon. (...) Mi vagyunk az egyetlenek, akik nemcsak fel tudtak állni a Márki-Zay Péter okozta történelmi kudarcból, hanem még erősebbek is lettek azóta

– többek között ezekkel a DK-s tételmondatokkal hangolták az évértékelő közönségét.

Gyurcsány Ferenc korábban már elismerte, hogy újrarendeznék az ellenzéki térfelet, és a DK arra tör, hogy gravitációs pontként maga rendezze össze valamilyen módon a hat ellenzéki pártot. Egy Facebook-bejegyzésében azt írta: „A 2026-ig terjedő időszakban vagy a Demokratikus Koalíció tudja hatékony erővé szervezni az ellenzéket, vagy senki.”

Január végén az atv.hu-nak adott interjúban Dobrev Klára azt mondta: Orbán Viktor ellenzékének kell, hogy legyen egy politikai közepe, „és erre ma egyedül a DK alkalmas”. Arról is beszélt, hogy a mai ellenzék mindig is egy színes világ lesz, és a demokrácia lényege a sokszínűség, de ez nem jelenti azt, hogy nincs szükség egy erős politikai centrumra ezen az oldalon. „A DK-val és az árnyékkormánnyal arra vállalkoztunk, hogy létrehozzuk ezt a centrumot” – tette hozzá a párt árnyék-miniszterelnöke.

Ungár Péter: Az összefogás halott

Az LMP és az MSZP is tartott évértékelőt a napokban. Előbbi társelnöke, Ungár Péter megjegyezte, hogy a Momentum nem zöld, hanem liberális párt, míg a DK-nak azt üzente: „Nem vagyunk senkinek a zöld tagozata, nem is leszünk; egy külön, önálló párt vagyunk”.

A 2022-es választási vereséggel kapcsolatban úgy fogalmazott:

Volt egy választás tavaly, szerintem emlékszünk rá a legtöbben. Ez a választás nem olyan eredménnyel zárult, mint amit mi elvártunk. Mi próbáltuk ennek a következményeit levonni, és szerintem a kritikusaink is elismerik azt, hogy talán mi voltunk a leggyorsabban tanuló szereplői ennek a hatos fogatnak. Azt kell elmondani, hogy mi először vettünk részt egy olyan politikai ajánlatban, amelynek egyetlen mondása volt a magyar embereknek, hogy közösen el tudtunk indulni. Látjuk, hogy ez a tisztességes vereséghez sem volt elég. (...) Hányszor hallgattuk mi azt meg, hogy semmi más nem kell az üdvözítő győzelemhez, csak az, hogy mi végre benne legyünk a buliban? Benne voltunk a buliban, vereség lett, a konzekvenciát levontuk, az összefogás halott.

„Semmilyen körülmény nem változott”

Az MSZP évadnyitó rendezvényén Kunhalmi Ágnes, a párt társelnöke hangsúlyozta: demokratikus és jóléti fordulatot nem lehet igazi, őszinte, hiteles, baloldali, szociáldemokrata értékek, vagyis az MSZP nélkül csinálni. Továbbá kifejtette, hogy fordulat kell az ellenzéki pártok politikai magatartásában is, nem szabad démonizálni az előválasztást, és nagyon is itt van az idejük az ellenzéki tárgyalásoknak, a megegyezés elkerülhetetlen a 2024-es önkormányzati választásokra.

A párt nevét nem mondta ki, de félreérthetetlenül a Demokratikus Koalíciónak üzent, amikor kijelentette: térjenek vissza a demokratikus útra, tartsák be a demokratikus szabályokat, nemcsak a nevükben kell demokratikusnak lenniük, hanem úgy is kell viselkedniük. Kunhalmi Ágnes kiemelte: nem szabad olyan eszközöket használni, mint a Fidesz, mert lehet, hogy ez éppen most működik, de valójában tévút. A társelnök arra utalt, hogy az utóbbi hónapokban a DK több más ellenzéki párt politikusát is „átcsábította” a saját soraiba.

Az Indexnek nyilatkozva is megvédte Kunhalmi Ágnes az előválasztást és az összefogást.

Tévúton jár az, aki az összefogást és az előválasztást teszi bűnbaknak a 2022-es választás kudarca miatt. Semmilyen körülmény nem változott ahhoz képest, amikor úgy döntött a hat párt, hogy együttműködik

– jelentette ki a társelnök. Ahogy beszédében, lapunknak is elmondta: ha nem fognak össze, akkor három-négy egyéni képviselői helynél többet nem tudtak volna megnyerni.

„Tévednek az ellenzéki pártok, ha azt hiszik, hogy a Fidesz tétlenül nézi majd, hogy újrázhassanak a 2019-ben demokratikusan megválasztott ellenzéki polgármesterek és önkormányzati képviselők. Azért vonja össze az önkormányzatit az európai parlamenti választásokkal, hogy kisöpörje, kibuktassa a demokrata vezetőket az önkormányzatokból” – fogalmazott Kunhalmi Ágnes. Azt is hozzátette, hogy a késlekedéssel az ellenzéki pártok Orbán Viktor malmára hajtják a vizet, ezért helyi szinten a pártoknak és a civileknek egyaránt meg kell kezdeniük a tárgyalásokat.

Együttműködés nélkül hogy akarnak az ellenzéki pártok polgármesterei és képviselői újrázni?

– tette fel a kérdést Kunhalmi Ágnes. A Demokratikus Koalíció ambícióira is kitért az MSZP társelnöke, szerinte a demokratikus világ szavazóbázisa túlságosan tagolt, ezért csak egyenrangú félként tekinthetnek egymásra a pártok. „Politikai centrumot csak az tölthet be, akinek nincs ilyen nagy elutasítottsága” – jegyezte meg. A Momentumnak is dolgozó 21 Kutatóközpont legutóbbi felmérése megállapította, hogy az ellenzéki vezetők közül Gyurcsány Ferenc és Dobrev Klára a legelutasítottabbak.

Megkérdeztük Kunhalmi Ágnestól, mit szólt ahhoz, hogy átlépett szocialista politikusokat is bemutattak a DK évértékelőjén. A társelnök azt mondta: amíg a DK másoktól elhalászott politikusokat mutatott be, addig az MSZP rendezvénye elején a jelen lévő szakszervezeti vezetőket köszöntötték.

A DK azért nem akar tárgyalni 2024-ről, mert még mindig politikusokat akarnak elhalászni, ezzel pedig veszélyeztetik az önkormányzati választások sikerét

– közölte Kunhalmi Ágnes. Azt mondta: a tárgyalások elkezdése mellett az ellenzéki szavazóbázist kellene bővíteni, és nem egymás rovására tovább szeletelni a tortát.

„Ha elveszítjük a 2024-es önkormányzati választásokat, és visszaszorul a demokratikus ellenzék a településeken, akkor 2026-ban esélyünk sem lesz Orbánnal szemben” – emelte ki az MSZP társelnöke.

Donáth Annával egyetért abban, hogy a jólét látszatáért nem szabad feladni a szabadságot, ugyanis a szabadságot és a jólétet nem lehet egymással szembeállítani. Kunhalmi Ágnes azonban ellentmondásosnak tartja, hogy a momentumos politikus miközben a jólétről beszél, aközben az árstop azonnali eltörlésével a társadalom jelentős részét hozná még kiszolgáltatottabb helyzetbe. Dobrev Klárával ugyanez a problémája: az ATV interjújában erős és markáns baloldali politika mellett állt ki, de Bodnár Zoltán, a DK árnyék-pénzügyminisztere egy másik interjúban világossá tette, hogy a túlzott pénzszórás tönkreteszi a magyar gazdaságot.

„A béremelés, a nyugdíjemelés, az egészségügy, az oktatás pénzszórásnak számítanak? Mit ért baloldaliság alatt a DK, azt, amit Bodnár Zoltán vagy amit Dobrev Klára mondott?” – tette fel a kérdést az MSZP társelnöke.

„Akár tetszik, akár nem”

A Jobbik elnöke röviden reagált Donáth Anna és Gyurcsány Ferenc beszédére a Facebook-oldalán. „Orbán éppen ki akarja vezetni az országot az EU-ból. Erre mit csinál a DK meg a Momentum? Azon veszekszenek, hogy ki a fontosabb a baloldalon. Kicsit több felelősséget, »kedves« kollégák!” – közölte Gyöngyösi Márton.

A Párbeszéd társelnöke több szempontból is problémásnak tartja Gyurcsány Ferenc évértékelő beszédét. Tordai Bence szerint a DK önmagában nem képes legyőzni a Fideszt. „Józan ésszel nem várhatjuk a rendszerváltás önálló kivitelezését attól a párttól, amelynek két vezetője a két leginkább elutasított politikus az országban” – írta a Facebook-oldalán.

Akár tetszik, akár nem, a széles körű összefogás a rendszerváltás előfeltétele – de nem garanciája, amint azt 2022-ben is láttuk. Az együttműködés minősége, a megfogalmazott vízió, a program és az üzenetek, a kulcsszereplők hitelessége, támogatottsága és elutasítottsága legalább ennyire fontos tényezői egy választási eredménynek

– fejtette ki Tordai Bence.

Identitásépítés kontra együttműködés

Böcskei Balázs lapunk kérdésére kifejtette, hogy a 2022-es országgyűlési választást követően az ellenzéki oldalon „reális és szükségszerű belátás volt, hogy egyszerre pártidentitást építeni, kikristályosodott közpolitikai ajánlásokat megfogalmazni – amelyek mind feltételei a támogatottság-növekedésnek –, majd mindezek mentén közösséget, szavazótábort építeni, illetve egyszerre előállítani az együttműködést, kommunikálni és intézményesíteni azt, nem lehetséges”.

Az IDEA Intézet kutatási igazgatója ennek tükrében az ellenzéki pártvezetők hétvégén elhangzott beszédeit két kategóriába sorolta:

A szereplők egyik fele identitás és pártépítésbe kezdett, programot, terveket, árnyékkormányt, vezetőt rendelve a projekt megjelenítéséhez. Ezt csinálja a DK és a Momentum. Az MSZP pedig az előbbiekhez képest jóval nyomatékosabban, de 2023 februárjában is az együttműködés formális, technikai kérdésére és szükségességére helyezte a hangsúlyt. Tehát – ha idevesszük a Párbeszéd reakcióját is – visszaestek abba a pozícióba, ami az ellenzéki vereség egyik oka volt, azaz hogy közösségépítés- és szervezet-, továbbá ehhez szükséges következetes identitásépítés nélkül rögtön az ellenzéki együttműködést hangsúlyozzák.

Az elemző azzal folytatta, hogy azok a pártok, amelyek most is az együttműködésről beszélnek, a később realizálódó valós szükség mellett leginkább azért tesznek így, mert csekély növekedési potenciállal rendelkeznek.

A kutatási igazgató ezt a „versenytől való félelem” álláspontjának tartja, ami mögött pozíciófogás, és elit-újratermelési ambíciók is lehetnek. Hozzátette: „Az együttműködés intézményesítéséről beszélni nem időszerű. A választók megtanulták, hogy 2024-ben valamilyen formációban előálló együttműködés lesz, de nem igénylik azt, hogy az ellenzék ennek módját most mondja meg” – fogalmazott Böcskei Balázs az Indexnek.

Momentum–DK-versenyfutás?

A két párt versenyére vonatkozó kérdésünkre az elemző azt válaszolta: „Teljesen racionális és megfelel a politika természeti törvényeinek, hogy a pártok versenyeznek egymással, ez nem egy kivételes pillanat, hanem a politika normális működésmódja”.

Azt már rég eldőltnek nevezte, hogy a DK és a Momentum tekinthető az ellenzéki oldal vezető pártjainak, a választók a támogatottsági mérésekben folyamatosan tükrét adják annak, hogy kiben látják a változást, „a biztos szavazóknál a DK 20, a Momentum 6 százalékon áll, a többi négy párt együtt képes 6 százalékra”, így a választók jelzéseket adnak az ellenzéki pártrendszer erőviszonyaira vonatkozólag.

2024-ben ugyanazon a napon lesznek az európai parlamenti és az önkormányzati választások. Az elemző arra számít, hogy az EP-választáson külön listás indulás lesz, de ezzel párhuzamosan „a középpárti DK és az egyelőre kisebb Momentum között szükségszerű a megegyezés az önkormányzatok vonatkozásában, mert az erőforrásaik és várható támogatottságuk nem teszi lehetővé, hogy az ne így legyen”.

Nehezebb kérdés, hogy mi fog történni a többi párttal. Böcskei Balázs úgy véli, hogy „a szavazóik a pártjaik kisebb szerepével vagy hiányában is felismerik, hogy kit kell támogatniuk. Erőteljesen antiorbánista beállítottságúak, laza pártidentitással bíró és esélyest támogató szavazókról beszélünk”.

(Borítókép: Kunhalmi Ágnes, Ungár Péter, Donáth Anna és Gyurcsány Ferenc. Fotó: MSZP / Facebook / Lakatos Péter / MTI / Kaszás Tamás / Papajcsik Péter / Index)