Összetűztek a neonácik és az antifák a kitörés napján

Hat gyűlést jelentettek be február 11-ére a budai Vár területére, ezek közül a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) háromnak a megtartását tudomásul vette, a másik három tervezett eseményt viszont betiltotta.

A tiltó határozatot azzal indokolták, hogy

a gyülekezés helyszíne olyan, országos jelentőségű történelmi emlékhely, illetve időpontja olyan nap, ami a nemzetiszocialista diktatúra uralma alatt elkövetett embertelen bűnök áldozataira emlékeztet.

A dokumentumok szerint a BRFK három, magánszemély által kezdeményezett, Bécsi kapunál tartandó gyűlést tiltott meg: az egyiken Budapest 1945-ös ostromának áldozataira, a másikon a „kitörésben részt vett hősökre” emlékeznének, a harmadik pedig a bejelentés szerint „neonáci túra elleni tiltakozás” lenne.

Utóbbival kapcsolatban a rendőrség azt közölte, a társszervi tájékoztatás szerint az adott gyűlés összefüggésbe hozható a „kitörésnapi” megemlékezéssel, és

a bejelentő személyével kapcsolatban is bizonyos jellegű összefüggésekre mutatott rá.

A Mérce ezzel kapcsolatban arról írt, hogy feltehetően a neonáci csoport tagjai azzal próbálták megtéveszteni a rendőrséget, hogy antifasiszta eseményként jelentették azt be.

Németországból is érkeztek 

A BRFK részéről hangsúlyozták, hogy a gyülekezési jog békés gyakorlását biztosítják, ugyanakkor intézkedni fognak a jogsértések elkövetőivel, a betiltott gyűléseken részt vevőkkel, a be nem jelentett gyűlések szervezőivel, illetve megtartóival szemben.

Az RTL arról írt, hogy a német rendőrség a frankfurti reptéren letartóztatott egy 41 és egy 46 éves szélsőjobboldali férfit, aki a budapesti kitörésnapi vonulásra akart utazni. Kihallgatták őket, majd megtiltották nekik, hogy elhagyják az országot.

Mint arról a Mandiner beszámolt, a rendőrség nagy erőkkel vonult ki a budai Várhoz, hogy megakadályozza a kitörés napjára érkezők és a hírek szerint németországi résztvevőkkel is felvonuló antifasiszták találkozását. A lap azt írja, korábban Újbudán, szombaton pedig a Normafánál és a Széll Kálmán téren is voltak összetűzések a két tábor között. Az újbudai esetről mi is írtunk, ott símaszkos férfiak – egyes feltételezések szerint német szélsőbaloldaliak – viperával támadtak rá egy 40 év körüli férfira, aki kórházba került. A Mandiner megkeresésére a rendőrség annyit közölt, hogy

az ügyben jelenleg felfegyverkezve, csoportosan elkövetett garázdaság bűntett gyanúja miatt folyik nyomozás ismeretlen tettesek ellen.

Karácsony Gergely Facebook-bejegyzésében azt írta, „fejet kell hajtanunk az áldozatok előtt, mert emlékezni kötelességünk”. A főpolgármester úgy fogalmazott, ugyanakkor „nem engedhetünk teret annak, hogy neonácik szemezgessenek ebből a tragédiából, majd sajátítsák ki és torzítsák el az emlékét. Mindig lesznek olyanok, akik a saját színükre festve aktuálpolitikai célokra használják a múlt tragédiáit”.

A Mi Hazánk Mozgalom szóvivője videónyilatkozatában arra tett javaslatot, hogy – a Terror Házához hasonló koncepció mentén – hozzák létre a Kitörés Múzeumát is, ahol Budapest ostromának mindennapjait mutatnák be. 

Az 1945. február 11-én a budai Várnegyedben körülzárt német és magyar csapatok összehangolt akciójuk keretében hajtottak végre támadó kitörést, azzal a céllal, hogy nyugati irányba tartva a budai hegyeken keresztül elérjék a német harcvonalat.  A  második világháború egyik legvéresebb katonai akciójában 14 ezer német, 2000 magyar katona, 2500 nyilas és civil vett részt, közülük csak kevesen élték túl a kitörési kísérletet.

(Borítókép: Szélsőjobboldali szervezetek 2020. február 8-án a Városmajorban „Becsület napja” elnevezéssel tartanak megemlékezést. Fotó: Kovács Tamás / MTI)