Ruszin-Szendi Romulusz: Mutassuk meg, hogy nem vagyunk pudingok!

A honvédelmi miniszter beszédében úgy fogalmazott,

jól kiképzett, feladatukat ismerő, megfelelően felszerelt, elszánt, magas morálú, magabiztos, fizikailag is fitt, nyelveket beszélő magyar fiatalokra van szükségünk. Azt szeretném ajánlani a magyar fiataloknak, hogy lépjünk szövetségre és dolgozzunk együtt a jövőben.

Szalay-Bobrovniczky Kristóf kitért arra is, hogy zajlik a fiatalítás a magyar haderőben, ami a belső viszonyaikban olyan helyzetet hoz létre, hogy minél több fiatal, jól kiképzett, elszánt katonatiszt kerüljön parancsnoki pozícióba.

A miniszter hangsúlyozta: a bátorság nemzeti erényünk, ezer évvel ezelőtt fegyverrel foglaltunk hazát, azzal is védtük meg sok évszázadon keresztül a külső és belső ellenséggel szemben. Szalay-Bobrovniczky Kristóf szerint a bátorság ma sincs másképp, épp tegnap este fogadták a törökországi földrengés helyszínéről hazaérkező mentőalakulatokat, miközben magyar katonák vannak Koszovóban, Boszniában, Irakban, valamint ott voltak Afganisztánban is.

Zajlik és folytatódik a haderő fejlesztése, ez ma már egy high tech haderő. A nemzeti össztermékhez viszonyítva elértük a kétszázalékos költési szintet, ezen belül 20 százalékot az új eszközök beszerzésére fordítunk

– húzta alá a tárcavezető, hozzátéve: egy nemzetközi szervezet kutatása a magyar haderőt a térség legerősebbjei közé sorolta.

Szalay-Bobrovniczky Kristóf elmondta, hogy folyamatosan zajlik az elavult eszközök cseréje, és bár még csak az út első harmadánál vannak, már ott tartanak, hogy a magyar katona kezében Magyarországon gyártott, csúcstechnológiás kézifegyver van.

A politikus megemlítette a kiberhadviselést, jelezve, hogy a kibertérben folyamatosak a konfliktusok. Építik a szárazföldi haderőt is, átvették az első Hiúz harcjárműveket, érkeznek a Gidránok, a Leopardokkal itt foglalkoztunk bővebben, valamint légvédelmet is építenek a Vaskupola elemeit használó radarrendszerekkel és a norvég–amerikai NASAMS segítségével.

Szalay-Bobrovniczky Kristóf úgy látja, „nemzetünknek mindig fontos volt, hogy erős közösségekben élhessen”, ilyen alapvető közösség a család, ilyenek a történelmi egyházak és ilyen a haderő is. A magyar hagyományok legfontosabb értékei közé sorolta a katonai erényeket és értékeket.

Azzal folytatta, hogy a magyar fiatalok, akik csatlakoznak ehhez a közösséghez, meg tudják érezni az összetartozás élményét, a kiképzés által nyert önbizalom erejét, a közös célokért való együttműködés örömét, a gyakorlatok, fárasztó menetelések, éjszakai lövészetek utáni megérdemelt pihenést vagy a vízi kiképzések hangulatát, „az egyenruha viselésének varázsát és büszkeségét, a haza szolgálatának magasztos dicsőségét”.

Szalay-Bobrovniczky Kristóf az eseményen arra is felhívta a figyelmet, hogy „a magyar állam méltó, a munkaerőpiacon is megfelelő pozíciót biztosító juttatáscsomagot kínál a magyar katonáknak”, ahogy azoknak is, akik most hosszú szolgálat után a honvédségen kívül folytatják az életüket.

A miniszter a toborzókampányt úgy jellemezte, hogy ilyen méretű és felfogású kampány az önkéntes haderő kiegészítésére az utóbbi évtizedekben még nem állt össze. Egész évben változó intenzitással, különböző médiatípusokat használva fogják eljuttatni üzeneteiket a fiatalokhoz.

„Nem vagyunk pudingok, nem vagyunk tejszínhabok”

Ruszin-Szendi Romulusz altábornagy, a Honvéd Vezérkar főnöke arról beszélt: a magyar katonák több mint ezer éve harcolnak, hogy a Kárpát-medencében Magyarországnak ne csak otthona, hanem hazája legyen.

Ennél magasztosabb cél és hivatás nem létezik.

A Honvéd Vezérkar főnöke reméli, egyre többen csatlakoznak az idén 175 éves Magyar Honvédséghez, és töltik meg tartalommal esküjük szövegét.

Ruszin-Szendi Romulusz leszögezte, „a legjobb toborzó az elégedett katona”. Amellett hogy szinte csak elégedett katonákkal találkozik, ő is szeret katona lenni, annak ellenére hogy ez nehéz, embert próbáló feladat, de mindenki megtalálhatja benne a számítását. Hangsúlyozta: minden magyar büszke lehet a magyar katonákra, akikre a szomszédos országok és a NATO-szövetségesek is számíthatnak.

Az altábornagy szólt a haderő újjászervezéséről is. Azt mondta, régóta nem nyúltak hozzá a Magyar Honvédség szervezetéhez, de Szalay-Bobrovniczky Kristóf miniszterrel úgy döntöttek, minél több kiképzett, bevethető, harcoló katonára van szükség, ezért drasztikusan csökkentették a bürokráciát, az adminisztrációt.

Ruszin-Szendi Romulusz emlékeztetett arra: április 7-én lesz a 175. évfordulója annak, hogy Mészáros Lázárt hadügyminiszterré nevezték ki. Ennek apropóján egy kihívást indított el a vezérkari főnök, ebben négyfős csoportoknak kell lefutniuk 175 kilométert április 7-ig. Arra kérte Szalay-Bobrovniczky Kristófot, csatlakozzon hozzá, és Pálinkás Szilveszterhez, a toborzókampány egyik arcához, valamint Rozs Gergelyhez, aki januárban kezdte meg alapkiképzését, és együtt teljesítsék a távot.

Mutassuk meg, hogy nem vagyunk pudingok, nem vagyunk tejszínhabok

– fogalmazott a vezérkari főnök. A honvédelmi miniszter elfogadta a kihívást.

(Borítókép: Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter és Ruszin-Szendi Romulusz altábornagy, a Honvéd Vezérkar főnöke a honvédség toborzását támogató kampány nyitórendezvényén a Bálna Budapestben 2023. február 13-án. Fotó: Mónus Márton / MTI)