Jön a veszélyek korának első Orbán-évértékelője

Legutóbbi évértékelőjét napokkal az orosz–ukrán háború kitörése előtt mondta el; a helyzetet komornak és törékenynek nevezte a miniszterelnök, hangsúlyozva, hogy Magyarország érdekei világosak: el kell kerülni a háborút. Tavaly összegyűjtöttük, hogy melyek voltak 2010-től Orbán Viktor évértékelőinek a legfontosabb gondolatai, illetve üzenetei, most ismét csokorba szedtük az elmúlt tizenhárom év beszédeinek fő üzeneteit.

A munkahelyteremtés nemzeti ügy

2010-es évértékelő beszédét még ellenzékben mondta el Orbán Viktor, aki akkor úgy fogalmazott:

Már jó ideje mindenki, akivel találkozom, és minden, amit látok, hallok, tapasztalok Magyarországon, azt mondja, üzeni, sőt kiáltja: változtass! Ez az üzenet nekem és mindannyiunknak szól.

A Fidesz elnökeként arról beszélt, hogy ideje nemzeti üggyé tenni a munkahelyteremtést, ugyanakkor hangsúlyozta: az embereknek csak akkor lesz munkájuk Magyarországon, ha megvédik a magyar termékeket, a magyar árukat, a magyar földet és a magyar vízkészletet. Azt ígérte, hogy tíz év alatt egymillió munkahelyet fognak létrehozni, továbbá a magyar egészségügyi rendszer megmentését és az elszámoltatást emelte ki.

Orbán Viktor azt is kijelentette, hogy nem hagyhatnak örökül a következő nemzedékeknek egy olyan országot, ahol a törvény nem vonatkozik a hatalmon lévőkre, és „ahol a hatalmasoknak nem kell felelniük semmiért, míg az átlagembert apró mulasztásokért is előveszik”.

Készen álltunk a megújulásra

2011-ben már miniszterelnökként beszélt arról, hogy az ország készen áll a megújulásra, majd egy ötéves tervet ismertetett, de hozzátette: ez nem a szocializmus ötéves terve.

2012-t az elrugaszkodás évének nevezte, amikor „Magyarország visszanyeri elvesztett egyensúlyi helyzetét”, míg 2014-ről azt mondta: a gyarapodás éve lesz, „amikor megérezzük, amikor kézzelfogható bizonyítékot kapunk arra, hogy erőfeszítéseinknek volt értelme”.

Küldetésnek nevezte a fiatalokért való küzdelmet: el kell érni, hogy sikeresnek lenni, boldogulni és Magyarországon élni megférjen egy gondolatban.

Ma nem ez a helyzet. Siker és boldogulás kapcsán az első gondolat, hogy miképpen lehetne elmenni innen. A mi küldetésünk, hogy velünk együtt keressék ők is a boldogulásukat, és afféle modern kori mesterlegényekként a nagyvilágba is eljutottak, miután ott is megállták a helyüket, jöjjenek vissza, jöjjenek haza hozzánk. A hazánk helyzete és benne a mi életünk csak akkor javul, ha tudásunkból és erőnkből Magyarországnak, a szüleinknek, a testvéreinknek, a szomszédainknak, a munkatársainknak is adunk valamennyit, ha a tehetségünket végül itthon bontakoztatjuk ki, életpályánkat idehaza építjük fel, és építjük bele a magyar jövőbe. Nekünk az is a küldetésünk, hogy ne csak a holnapra, de a holnaputánra is gondoljunk

– fogalmazott Orbán Viktor.

„Ez nem mesebeli álom”

2012-ben az euróövezeti válsággal összefüggésben Orbán Viktor közölte: „Európa lassan olyan lesz, mint az alkohol: nagy célokra inspirál, és megakadályozza, hogy elérjük azokat.” Azt is kifejtette, hogy a kormány egy erős, független, szabad országot akar, amely biztonságos életet nyújt.

„Ez nem mesebeli álom, ez minden egyszerű, becsületes ember jogos vágya. Tisztességes munka, biztos megélhetés, érdem szerinti előrejutás, család és otthon, amelyből a gyerekek elindulhatnak az önálló életükbe, és végül méltó időskor. A legtöbben erre vágyunk. Ezt hívják a társadalomtudósok önálló középosztályi életnek” – mondta a miniszterelnök.

Világnemzetet építenek

2013-as évértékelőjén Orbán Viktor hangsúlyozta: mindennél fontosabb, hogy legyen világos elképzelésünk a jövőről, a következő húsz évről, és politikai, gazdasági, társadalmi döntéseinkkel azok irányába haladjunk. A kormány „mesterterveként” azt ígérte, hogy megszüntetik az ország külső pénzügyi és energiafüggőségét, mindenkit kihoznak a devizaadósságból, megállítják a népesség fogyását, és mindenki talál majd itthon munkát.

A miniszterelnök azt is mondta, hogy a magyar gazdaság versenyképességét a világ legjobb harminca közé viszik, tízezer exportáló, versenyképes magyar középvállalatot építenek fel, több egyetemet is bevisznek a világ 200 legjobb egyeteme közé, illetve a Kárpát-medencében élő és a világban szétszórt magyarokat kulturális, közjogi és szellemi tekintetben is integrálják.

Célként határozta meg, hogy világnemzetet építenek, és mindennek eredményeképpen a magyar családok életszínvonala meghaladja majd az európai átlagot.

Meg kell védeni az elért eredményeket

2014 választási év volt, és ez meghatározta Orbán Viktor évértékelőjét, felsorolta a kormány addig elért eredményeit, de arra figyelmeztetett: szó sincs arról, hogy minden a legnagyobb rendben lenne. „A hajdani Kaiser világa, a »minden nagyon szép, minden nagyon jó, mindennel meg vagyok elégedve« még várat magára Magyarországon. Addig még hosszú utat kell megtennünk” – fogalmazott a miniszterelnök.

Arról, hogy mit kell tenni, kijelentette: meg kell védeni mindazt, amit eddig elértünk, ne engedjük, hogy újra elvegyék, amiért a magyar emberek kínkeservesen megdolgoztak. „Ne hagyjuk, hogy elvegyék a rezsicsökkentést, a gyermekek után járó adókedvezményt, a bérek növekedését, a gyed extrát, az édesanyák támogatását, az időskor biztonságát” – emelte ki a miniszterelnök.

Segíteni kell azokat, akik dolgoznak

2015-ben arról beszélt, hogy a következő éveknek a mindennapi dolgozó, keményen dolgozó emberekről és családjaikról kell szólniuk. Ezzel kapcsolatban hozzátette, hogy a kormány már sokat tett az érdekükben, de még többre van szükségük. A miniszterelnök kijelentette, hogy most azokat az embereket kell segíteniük, akik nemcsak szeretik Magyarországot, de dolgoznak és dolgozni akarnak érte.

Kormányzati feladatként határozta meg, hogy Magyarország ne csak a holnapra, de a holnaputánra is felkészüljön: a visszafordíthatatlannak tűnő klímaváltozásra és a technológiai áttörések új hullámára.

Tudnunk kell, hogy az ipari forradalom lassú hullámokban haladt, a technológiai forradalom azonban olyan, mint a szökőár. Minden iparágat a teljes átalakulás kényszere fenyeget. Az igazság az, hogy a kormányzatok képesek a leginkább befolyásolni a technológiai változások hatásait

– vélekedett Orbán Viktor. Ezután azzal folytatta, hogy a kormánynak a változás élére kell állnia, ösztönöznie a magánszektort kreativitásra és innovációra. Hozzátette: a kormánynak azt is biztosítania kell, hogy polgáraik rendelkezzenek a versenyhez szükséges eszközökkel.

Az Európai Unió két táborból áll

Ahogy egész Európában, a miniszterelnök 2016-os beszédében is megjelent a migráció témája. Arra hívta fel a figyelmet, hogy

a történelem ránk rúgta az ajtót, ostrom alá vette Európa határait, az európai kultúrát és az európai polgárok biztonságát.

Orbán Viktor leszögezte: a népvándorlást meg lehet fékezni, erre pedig módot ad Európa helyzete, technológiai, stratégiai és gazdasági fejlettsége, Brüsszel azonban nem képes megszervezni Európa védelmét, ráadásul a szándék is hiányzik belőle. A miniszterelnök kijelentette, hogy Brüsszelt meg kell állítani.

Az Európai Unióban lévő törésvonalakról is beszélt, és kifejtette, hogy az unió két táborból áll: unionistákból és a szuverenistákból. „Az unionisták Európai Egyesült Államokat és kötelező betelepítési kvótát akarnak, a szuverenisták a szabad nemzetek Európáját kívánják, és hallani sem akarnak semmilyen kvótáról” – állapította meg Orbán Viktor.

Soros György és a nehéztüzérsége

A 2017-es évértékelő beszédében a miniszterelnök ismét az uniós szembenállásról beszélt: „Mi, a szuverén országok állunk szemben az unionistákkal, és a választók állnak szemben a brüsszeli bürokratákkal.” Az Egyesült Államokra is kitért, amelyről azt mondta: beköszöntött a nyitott társadalmak korszaka, és megszületett a gondolatrendőrsége, a politikai korrektség is. Orbán Viktor úgy értékelte: ez magával hozta, hogy az érvelésalapú demokráciát felszámolta a korrektségalapú demokrácia.

A beszédben „szerepet” kapott Soros György is, akit vízben úszkáló nagy testű ragadozónak nevezett. A magyar származású milliárdosról azt mondta, hogy határokon átnyúló birodalma van, „rengeteg pénzzel és nemzetközi nehéztüzérséggel”. Soros György szervezetei segítik a migránsok Európába való szállítását, és „azon dolgoznak, hogy letérítsék a magyar országgyűlést és a magyar kormányt az emberek által kijelölt útvonalról” – fejtette ki Orbán Viktor.

Ellenzékváltó hangulat

A 2018-as választási évben egyenként bírálta az ellenzéki pártokat, Orbán Viktor így összegzett: „Udvariasan, de határozattan csak annyit mondhatok, Magyarország ennél többet érdemel.” (…) „Nem csoda hát, ha az országban nem kormányváltó, hanem ellenzékváltó hangulat van.”

Továbbá arról is beszélt, hogy a kormánya azokkal a nyugat-európai emberekkel, illetve vezetőkkel szolidáris, akik meg akarják menteni a hazájukat és a keresztény kultúrájukat, nem pedig azokkal, akik túl akarnak azon lépni. A miniszterelnök hangsúlyozta: sohasem lesznek szolidárisak azokkal az európai vezetőkkel, akik „posztkeresztény és posztnemzeti korszakba akarják léptetni Európát”.

„Rajtunk van a Gondviselés áldása”

2019-es évértékelőjében a kormány családtámogatási intézkedéseit méltatta Orbán Viktor, majd egy újabb hétpontos akciótervet jelentett be.

Többek között arról is értekezett, hogy az európai baloldal a világháború után téves következtetést vont le, vagyis hogy a pusztítást hozó nemzetiszocializmusból a nemzetet ki kell törölni, a szocialistát meghagyni. „Így lett mára az európai baloldal a spekulánsok, a világpolgárság, a világkormányzás és most végül a világmigráció élharcosa, a nemzetek, a család és a keresztény életforma sírásója” – emelte ki a miniszterelnök. Beszéde végén azt mondta, hogy az igazi nagy utazás még vár a magyarokra, és a legnagyobb győzelmek még csak most jönnek.

„Ne szemérmeskedjünk, mondjuk ki nyíltan, szerencsésen állnak együtt a csillagok, és minden nap érezhetjük, ha érdemtelenül is, de rajtunk van a Gondviselés áldása” – jelentette ki Orbán Viktor.

„Jó, ha tudjátok, hogy a medve nem játék”

„Ma, száz évvel a trianoni halálos ítélet után azt jelenthetem Önöknek, hogy élünk, és Magyarország még mindig megvan. És nemcsak élünk, de ki is szabadultunk az ellenséges gyűrű szorításából” – tért ki Orbán Viktor a 2020-as évértékelőjében a trianoni békediktátum 100. évfordulójára.

Megszólította a fiatalokat, kifejtette: felnőtt egy nemzedék, akik már nem tudják, mit is jelent az a szó, hogy megszorítás, illetve nem mond nekik semmit, hogy őszödi beszéd, rendőrattak, szemkilövetés, és egy nokiás dobozról is csak a telefon jut az eszükbe, vagy már az sem. 2010-ben az volt a céljuk, hogy a gyermekeknek „ezeket az undok dolgokat” ne kelljen testközelből megismerniük.

„De elmondani azért el kell mondanunk, mert aki sohasem látott medvét, nem is fél tőle. És ha egyszer majd szembejön veletek is, nem fogjátok tudni, mit is kell ilyenkor csinálni. Jó, ha tudjátok, hogy a medve nem játék” – figyelmeztetett Orbán Viktor.

2020-as beszéde végén azt mondta: sok nagy csatát vívtak meg sikeresen, de az elkövetkezendők sem lesznek kisebbek.

„Sokan vagyunk, akik azt gondoljuk, hogy ilyen száz év után itt állni annak bizonyítéka, hogy az Úristennek még tervei vannak ezzel az országgal. Illő tisztelettel csak annyit mondhatunk, készen állunk a hívásra, készen állunk a következő százéves utazásra. Magyarország mindenek előtt, a Jóisten mindannyiunk fölött!” – zárta évértékelőjét Orbán Viktor.

El kell kerülni a háborút

2021-ben közbeszólt a koronavírus-járvány, ezért nem tartott februári évértékelőt a miniszterelnök, a 2022-es választási évben azonban már igen, és ennek megfelelően a kampány dominált a beszédében.

Bár az évértékelőjét február 12-én, közvetlenül az orosz–ukrán háború kitörése, február 24-e előtt tartotta meg, a nemzetközi helyzet már aggodalomra adott okot, és Orbán Viktor is feltette a kérdést: Lesz-e háború? Majd kijelentette: „A helyzet komor és törékeny.” Hangsúlyozta, hogy Magyarország érdekei világosak, el kell kerülni a háborút.

Ezt nemcsak a humánum, hanem a magyar érdek is mondatja velünk. Gondoljanak bele: háború esetén százezerszám, akár milliós nagyságrendben érkeznének menekültek Ukrajnából, és az alapjaiban rajzolná át Magyarország politikai és gazdasági helyzetét. Emlékezzenek a kilencvenes években a volt jugoszláv területekről érkeztek több tízezren, és az sem volt könnyű. Ukrajnából sokkal többen jönnének, alighanem a visszatérés reménye nélkül. Mi a békéért dolgozunk, de természetesen a kijelölt állami szervek megkezdték a felkészülést. Háborús végkifejlet esetén is rendelkezünk megfelelő forgatókönyvvel és akciótervvel

– fejtette ki a miniszterelnök.

Azt is mondta, hogy Magyarország méretéből, katonai és gazdasági erejéből fakadóan nem képes döntő vagy akárcsak mellőzhetetlen befolyást gyakorolni az Európai Unió, a Nyugat és Oroszország kapcsolataira, de ez nem ok a tétlenségre. A kormány szankciókkal szembeni állásfoglalását már a háború kitörése előtt nyilvánvalóvá tette.

„Nyílt lapokkal játszunk, és sohasem rejtettük véka alá, hogy Brüsszel stratégiáját elhibázottnak, az Oroszország elleni szankciókat pedig zsákutcának látjuk. Meggyőződésem, az Oroszországgal való gazdasági együttműködés nélkül Európa továbbra is vérszegény és sápatag. Az együttműködéstől elzárkózni, a hatalmas gazdasági lehetőségeket teljesen átengedni a kínaiaknak, stratégiai hiba. De az elmúlt években én is beláttam, hogy az Európai Unió külpolitikai irányvonalát nem tudjuk megváltoztatni, és így felesleges vitatkozás helyett inkább kidolgoztunk és működtetünk egy magyar modellt. NATO- és európai uniós tagok vagyunk, és közben kiegyensúlyozott politikai viszonyt és gazdasági kapcsolatokat ápolunk Oroszországgal. A magyar példa bizonyítja, hogy ez lehetséges” – mondta Orbán Viktor.

Február elején Moszkvában tárgyalt Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, a találkozójukat békemissziónak nevezte. Erről 2022-es évértékelőjében is beszélt, úgy fogalmazott:

A háború, ha hideg, ha forró, a Kelet–Nyugat feszültség és konfliktusok eddig csak bajt, szenvedést és súlyos veszteséget hoztak Közép-Európának és Magyarországnak. Érthető, ha nem akarunk még egyszer belelépni ebbe a folyóba. Ezért vállalkoztam békemisszióra Moszkvában. A befagyott kapcsolatok jegét fel kell törni, és utat kell nyitni a tárgyalásoknak. Igaz, hogy Magyarországnak nincs atommeghajtású jégtörő hajója, de csákányunk azért van, és néha egy repedés is elég, hogy felszínre törjön a józan ész. Mindannyiunk javát szolgálja, hogy ma már az európai vezetők egymásnak adják a kilincset Moszkvában. Mi, magyarok persze azt is megtanultuk, hogy a biztonság nem barátság, hanem erő kérdése. Ebből két dolog következik. Először is mindig megfelelő szélességű és mélységű területnek kell lennie Magyarország és Oroszország között. Ez ma Ukrajna, amelynek függetlensége és életképessége ezért – ezért! – közvetlen magyar érdek. Másodszor: Európa katonai ereje legyen legalább összemérhető Oroszországéval; amíg ez nincs így, az európai népek biztonságáról nem mi, európaiak, hanem az amerikaiak és az oroszok fognak dönteni.

Orbán Viktor kiemelte: Magyarország támogatja, hogy Európa katonai képességeket és közös véderőt alakítson ki, illetve ennek jegyében vágott bele a kormány is a modern magyar hadsereg és a hozzá tartozó hadiipar építésébe.

„Szükségünk van saját erőre, szükségünk van saját nemzeti hadseregre. Senki, egyetlen szövetségesünk sem fogja a saját bőrét vásárra vinni Magyarországért a magyarok helyett. NATO-tagság ide vagy oda, nincs olyan szövetséges a világon, aki helyettünk védené meg a hazánkat. Mellettünk, velünk talán, de helyettünk biztosan nem. Ha nem vagyunk elég erősek, akkor Magyarország nem lehet biztonságban. Clint Eastwoodtól tudjuk: ha fegyver van a közelben, jobb, ha a mi kezünkben van” – érvelt a miniszterelnök.

Háború és válság árnyékában

Orbán Viktor idei évértékelő beszédének várható témái:

• a háború és annak gazdasági hatásai, mint például a magas infláció, amit év végére egy számjegyűre szorítana le a kormány, amely 2023-ban az 1,5 százalékos gazdasági növekedést is reális célnak tartja;
• az Oroszország elleni uniós szankciók, amelyek a kormány szerint eredménytelenek és gazdasági károkat okoznak az Európai Uniónak;
• a magyar álláspont, amely szerint azonnali béketárgyalásokra van szükség, az ország nem ad és nem szállít fegyvereket Ukrajnának, ugyanakkor Magyarország történetének legnagyobb humanitárius akcióját hajtja végre, segítve a háború elől menekülőket;
• az energiapolitika – a soproni kormányülésen áttekintették a 2030-ig tartó energiastratégiát, ennek részleteiről az évértékelőn számolhat be a miniszterelnök;
• az eddig elért eredmények felsorolása − például folyósították a megemelt 13. havi nyugdíjat, és a munkavállalók béremelkedése meghaladta az infláció mértékét.

Kérdés, hogy a nehéz gazdasági környezetben milyen mozgástere van a magyar költségvetésnek, lehet-e számítani jóléti, illetve újabb családtámogatási intézkedésekre, a meglévőekkel összefüggésben a kormány többször is leszögezte, hogy azokat megvédik. 

Orbán Viktor az előttünk álló évtized kihívásairól és lehetőségeiről beszélve kitérhet arra is, hogy Magyarország regionális középhatalmi státuszt szeretne elérni Közép-Európán belül. Erről januárban Orbán Balázs politikai igazgató írt egy cikket, amelyben a miniszterelnök főbb megállapításait foglalta össze.

Orbán Viktor február 18-i évértékelőjéről idén is percről perce tudósítunk az Indexen.

(Borítókép: Orbán Viktor évértékelője 2022. február 12-én. Fotó: Bodnár Patrícia / Index)