Az adatvédelmi hatóság aggályosnak tartja, ami a Schadl-ügyben történik

„Aggályosnak tartom, hogy bizonyos médiumok nyomozati anyagokat hoznak nyilvánosságra” – nyilatkozta az Indexnek Péterfalvi Attila. A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke szerint a nyomozóhatóság által készített telefonlehallgatások nem a nyilvánosságnak szólnak. Ezek az adatok korábban minősített adatok voltak, de

Az elnök emlékeztetett arra, hogy a bűnügyi személyes adatok kezelésére a minősítés megszűnte után is nagyon szigorú szabályok vonatkoznak. Ez vonatkozik a sajtó általi közlésre is. „Azok is jogszabályt sérthetnek, akik továbbadják ezeket az adatokat” – tette hozzá. Péterfalvi Attila szerint az is kérdés, hogy az ilyen szenzitív információknak a publikálása sérti-e és befolyásolja-e az egyébként folyamatban lévő büntetőügy kimenetelét.

„Aggályosnak tartom a szivárogtatást azért is, mert nem vagyok meggyőződve arról, hogy a sajtó tájékoztatta az érintetteket, mielőtt a telefonbeszélgetéseket nyilvánosságra hozta. Kétlem, hogy a médiumok betartották volna a GDPR szabályait” – mondta Péterfalvi Attila, aki szerint a sajtónak mérlegelnie kellett volna, hogy a magánszféra szentségét tartja tiszteletben, vagy egy közérdeklődésre számot tartó eseményről szivárogtat.

Ez még abban az esetben is igaz, ha egyébként olyan adatokról van szó, amelyek a közfeladatot ellátó személyek (végrehajtó, államtitkár) feladatával függ össze.

Amit az ügyről tudni kell

Előkészítő üléssel kezdődik el az elmúlt évek legnagyobb korrupciós pere a Fővárosi Törvényszéken pénteken. A közvélemény által is nagy érdeklődéssel kísért ügyben 22 vádlott áll a bíróság elé, köztük az elsőrendű terhelt, Schadl György, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnöke, valamint Völner Pál, az igazságügyi tárca korábbi parlamenti államtitkára – írtuk vasárnapi anyagunkban, amelyben a nyomozás aktuális állását foglaltuk össze.

Az elmúlt időszakban a Völner–Schadl-ügy több hangfelvétele, valamint nyomozati iratok bizonyos részletei is kiszivárogtak. Lapunk erről szóló cikkeit itt találja.

A szivárogtatások a perhez közeledve is folytatódnak, csütörtökön a hvg.hu a birtokukba jutott nyomozati iratok alapján arról számolt be, hogy Schadl György és R. Róbert egyik telefonbeszélgetésében „mestermunkának” nevezték egy jósnő lefizetését, amit azzal a szándékkal tettek, hogy az azt mondja az aktuális ügyfelüknek, ami az ő érdekükben áll.

Egy másik, szintén csütörtökön nyilvánosságra került hangfelvétel alapján Schadl György az egyik telefonbeszélgetés során úgy fogalmazott: „Nem fogok bevallani olyan dolgot, amit nem csináltam. Maximum csinálok egy bűncselekményt, és szájba b*szom az ügyészt [...] Ezenkívül mást mit várnak?”.

További friss fejlemény az ügyben, hogy Sebián-Petrovszki László, a Demokratikus Koalíció országgyűlési képviselője a következő írásbeli kérdésekkel fordult Varga Judit igazságügyi miniszterhez:

• A 2021. november 5. óta kinevezett bírósági végrehajtók letették-e az előzetes letartóztatásban ülő Schadl György előtt az esküjüket?
• Amennyiben igen, milyen legitimitást élvezhetnek azok a végrehajtók, akik egy, az ügyészség által vesztegetés bűntette miatt 10 év szabadságvesztésre javasolt elnök előtt esküdtek föl?
• Amennyiben nem, törvényesnek tekinthető-e ezeknek a végrehajtóknak a működése?

A tárcavezető nevében válaszoló Répássy Róbert közölte, hogy a vonatkozó törvény alapján a végrehajtási szervezet feletti általános felügyeletet a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága látja el. Az államtitkár ezután részletezte, hogy „a Hatóság felügyeli a végrehajtókkal, végrehajtó-helyettesekkel és végrehajtójelöltekkel kapcsolatos panaszügyek intézését, a bíróság hatáskörébe tartozó ügyek kivételével”.

(Borítókép:  A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH), az Alkotmányvédelmi Hivatal (korábban Nemzetbiztonsági Hivatal) és az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala (AJBH) irodáinak épülete a főváros V. kerületében, a Falk Miksa utcában.  Fotó: Róka László / MTI)