Orbán Viktor mehet vagy Hszi Csin-ping jöhet

Ahogy arról beszámoltunk, Orbán Viktor miniszterelnök magánvacsora keretében fogadta a Magyarországra érkező kínai államtanácsost, akivel másnap Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter is találkozott, illetve megbeszéléseket folytatott. Vang Ji magyarországi látogatása egy Duna-parti büfénél ért véget, ahol megettek egy lángost a magyar tárcavezetővel, majd az államtanácsos továbbindult Moszkvába.

Hszi Csin-ping Magyarországra jön?

A korábbi kínai külügyminiszter új titulusában először utazott külföldre és látogatott meg európai országokat. A napokban tárgyalt Emmanuel Macron francia elnökkel, Olaf Scholz német kancellárral, Antonio Tajani olasz miniszterelnök-helyettessel és külügyminiszterrel, továbbá a Müncheni Biztonságpolitikai Konferencia szünetében Antony Blinken amerikai külügyminiszterrel is.

„Kína számára az Európai Unió fontos gazdasági partner, Vang Ji ezért is tárgyalt Németország és Franciaország vezetőivel” – nyilatkozta Horváth Levente Kína-kutató, az Eurázsia Központ igazgatója, volt sanghaji főkonzul az Indexnek. Francia és olasz állami vezetők is „visszalátogatást” terveznek Kínába: Emmanuel Macron és Giorgia Meloni Pekingbe készül, Olaf Scholz tavaly tett látogatást a kelet-ázsiai országban.

Horváth Levente emlékeztetett rá, hogy Orbán Viktor miniszterelnök már 2021 áprilisában meghívást kapott Kínába, ezt a Facebook-oldalán be is jelentette, a kínai Covid-lezárások miatt azonban ez az út nem valósult meg.

Lehet, hogy Vang Ji látogatása – hasonlóan az olasz és francia tervekhez – egy magyar miniszterelnöki delegáció utazását készítette elő. De akár Hszi Csin-ping államfő európai látogatása is esedékes lehet, hiszen a Covid-lezárásokat követően megkezdte nemzetközi látogatásait

– mutatott rá az Eurázsia Központ igazgatója.

Hszi Csin-ping először a Sanghaji Együttműködési Szervezet keretében Közép-Ázsiában, majd a G20 és az APEC keretében Délkelet-Ázsiában, legutóbb pedig a Közel-Keleten tett látogatást. A kínai elnök azokban az országokban járt, ahol korábban, 2013-ban megalapozta az Övezet és Út programot. Mint azt Horváth Levente kiemelte: Magyarországnak fontos szerepe van ebben a kezdeményezésben, továbbá Kína és a közép-kelet-európai országok együttműködésében is.

Magyarország fontos partnere a kínai államnak Európában. Hszi Csin-ping 2009-ben alelnökként már járt Magyarországon, elnökként a kelet-közép-európai térségben: Lengyelországba, Csehországba és Szerbiába is ellátogatott, de Magyarországon még nem volt. Tehát egy európai körút keretében akár Magyarországra is eljöhet mint kínai államfő

– közölte az Eurázsia Központ igazgatója.

Új lehetőségek kapujában

Az MTI tudósítása szerint Szijjártó Péter a Vang Ji államtanácsossal folytatott megbeszélés után arról számolt be, hogy a Magyarország és Kína között létrejött átfogó, stratégiai együttműködésből rendkívül sokat profitált a magyar gazdaság az elmúlt években. Jelenleg is tárgyalások zajlanak négy kínai nagyvállalattal, amelyek eredményeként nyolc-tízmilliárd euró értékben újabb beruházások érkezhetnek Magyarországra.

Az Eurázsia Központ igazgatója lapunknak felidézte, hogy Magyarország elsőként kötött az Övezet és Út kezdeményezés keretében kormányközi szerződést Kínával. 2020-ban Kína lett Magyarország legnagyobb befektetője, de folyamatosan az elsők között van. Ugyancsak kiemelkedő eredmény, hogy Magyarországról öt közvetlen légi járaton keresztül lehet eljutni Kínába. „Gazdasági, technológiai, tudományos, illetve oktatási együttműködések vannak Magyarország és Kína között, amelyek további újabb lehetőségeket nyitnak meg a két ország kapcsolataiban” – tette hozzá Horváth Levente.

Helyezkedés az alakuló világrendben

A Külgazdasági és Külügyminisztérium az ukrajnai háborúval kapcsolatban azt is közölte, hogy Kína és Magyarország a béke pártján áll, és készek együttműködni a világ többi békeszerető államával a konfliktus diplomáciai rendezése érdekében.

Orbán Viktor az évértékelő beszédében hangsúlyozta, hogy a „blokkosodás helyett összekapcsolódásra” van szükség. A miniszterelnökre hivatkozva korábban egy cikkben Orbán Balázs politikai igazgató is azt írta: az országra váró legnagyobb kihívás az, hogy kikerüljön a közepes fejlettségű országok köréből, és felzárkózzon a fejlett államokhoz, Közép-Európán belül pedig regionális középhatalmi státuszt érjen el. Azt is leszögezte: Magyarországnak nem érdeke, hogy visszaálljon a hidegháború korának blokkokon alapuló nemzetközi rendje, ki kell maradni a blokkosodásból.

Milyen szerepe van a kínai–magyar kapcsolatoknak Magyarország azon törekvésében, hogy kimaradjon a blokkosodásból? – kérdeztük meg az Eurázsia Központ igazgatójától.

„Magyarország a keleti nyitás politikájával indította meg a nemzetközi kapcsolatok diverzifikálását, amely az elmúlt években nagy eredményeket ért el. Jelenleg egy világrendi átalakulást figyelhetünk meg, a korábban megszokott unipoláris világrend multipolárissá alakul. Fontos, hogy Magyarország megfelelően pozicionálja magát az új világrendben, amelyhez feltétlenül szükséges, hogy az új világrend főszereplőivel jó kapcsolatot alakítson ki” – válaszolta Horváth Levente.

A kínai államtanácsos Budapesten közölte: Peking nagyra értékeli, hogy a magyar kormány „Kína-barát politikát” folytat, bizonyos ügyekben támogatást nyújtva a nemzetközi fórumokon. Hozzátette: Kína is kész segítséget nyújtani Magyarország szuverenitásának, biztonságának és fejlődésének érdekében. A külügyminisztériumi tájékoztatás szerint azt is mondta: „Kína tovább folytatja baráti együttműködését Magyarországgal”, és támogatják Magyarországot abban, hogy „megtalálja a saját adottságainak megfelelő fejlődés útját”.

Vang Ji kijelentéseivel kapcsolatban Horváth Levente az Indexnek kifejtette:

A világrendi átalakulásból kifolyólag számos proxyháború zajlik a világban. A nyugati nagyhatalmak úgy érzik, kezdik elveszíteni a jól megszokott egyeduralmukat, a világgazdaság gravitációs súlypontja Keletre tolódik, Kína a világgazdaság második legnagyobb gazdasága, de India, Indonézia és más ázsiai országok is egyre nagyobb szerepet töltenek be a világgazdaságban. A Nyugat ezt nem nézi jó szemmel, démonizálja az ázsiai világot, és komoly erőfeszítéseket tesz, hogy meggátolja vagy legalább elnyújtsa az új világrend kialakulását. Ebből kifolyólag egyes országokra nagy, külső nyomás helyeződhet.

Az Eurázsia Központ igazgatója hozzátette: a kínai vezetők a békét, a harmóniát, a kölcsönös tiszteletet hangsúlyozzák, és a magyar álláspont is az, hogy az ország a béke, illetve a biztonság pártján áll. „Ebben az elképzelésben is partnerek a felek” – jegyezte meg Horváth Levente.

Az orosz–ukrán háború egyéves évfordulóján, február 24-én beszédet mond Hszi Csin-Ping kínai államfő, aki egy béketervvel fog előállni. Erről Vang Ji államtanácsos beszélt a müncheni biztonságpolitikai fórumon. Horváth Levente szerint kínai részről ennek is üzenetértéke van: míg a nyugati államok fegyvereket küldenek Ukrajnába, addig Kína egy béketerv kidolgozásával foglalkozik.

„A kínai vezetők kezdetektől a békés tárgyalást javasolták egy elhúzódó háború helyett. A békés együttélés, a kölcsönös tisztelet és a közös, békés fejlődés az Övezet és Út kínai kezdeményezés egyik legfontosabb üzenete, de a kínai ókori stratégák írásaiból is az olvasható ki, hogy az a jó stratégia, ha háború nélkül győzedelmeskednek. Kína ötezer éves történelmének mérlegét tekintve nem volt háborúpárti, sem gyarmatosító ország” – fogalmazott az Eurázsia Központ igazgatója.

Kulcsszerepe van Magyarországnak

Tavaly decemberben az Index interjút készített Song Lilei kínai professzorral, a Tongji Egyetem Német Kutatóközpontjának kutatójával, akinek fő szakterülete a kínai–európai kapcsolatok és az Európai Unió külpolitikája. Lapunknak a professzor kijelentette, hogy Magyarország híd a kelet–nyugati együttműködésben, Kína és Európa kapcsolataiban.

„Magyarország az első európai ország, amely együttműködési szándéknyilatkozatot írt alá Kínával az Övezet és Út kezdeményezés keretében. Kulcsszerepet játszik Kína számára az európai piacra vezető kapuként” – mondta Song Lilei, aki többek között a Kínai Európai Tanulmányok Tanácsának is tagja és a Sanghaji Oroszországi, Kelet-Európai és Közép-Ázsiai Intézetnek a főtitkárhelyettese. Arról is beszélt, hogy amióta Orbán Viktor Magyarország miniszterelnöke, a két ország viszonya szorosabbá vált, a kereskedelmi kapcsolataik gyorsan fejlődtek. „A magyar kormány gazdaság- és kereskedelempolitikája várhatóan továbbra is pragmatikus és együttműködő lesz” – tette hozzá.

A professzor arra is rámutatott, hogy Európa számára az Egyesült Államok hagyományos katonai szövetséges, miközben Kína a világ második legnagyobb gazdasága, fontos gazdasági partner és piac. „A Kína és az Egyesült Államok között fokozódó verseny ellenére Európa nehezen tudna választani a két ország között” – fogalmazott Song Lilei.

(Borítókép:  A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közzétett képen Hszi Csin-ping kínai elnök [j] fogadja Orbán Viktor magyar kormányfőt Sanghajban 2018. november 5-én.  Fotó:  MTI / Miniszterelnöki Sajtóiroda / Szecsődi Balázs)