Szinte nincs olyan család, baráti társaság, ahol ne lenne legalább egyvalaki, aki valamilyen mentális betegséggel, idegrendszeri zavarral vagy függőséggel küzd. Ez a kötet húsz megrázó igaz történetet tár fel.
MEGVESZEM- Belföld
- magyarország
- egészségügy
- takács péter
- államtitkár
- belügyminisztérium
- kórház
- fekvőbeteg
- ellátás
Nagy változások jönnek az egészségügyben Magyarországon
További Belföld cikkek
- Ellepi a karácsonyi vásárokat a TEK a magdeburgi támadás után
- Ujhelyi István: Megérintette a Fideszt a bukás szele, olyan folyamatok indultak el, amikre 30 éve nem volt példa
- Dúl a kommentháború: Menczer Tamás, Kocsis Máté és Magyar Péter esett egymásnak a magdeburgi tragédia miatt
- Hatalmas torlódásra kell számítani az M3-as és az M5-ös autópályákon, az M1-esen akár két órával is nőhet a menetidő
- Orbán Viktor: Sosem szerettem azokat a politikusokat, akik elhárították a felelősséget
Az államtitkár által tartott sajtótájékoztatóról a Napi.hu számolt be. Mint írták, Takács Péter a sajtótájékoztatón egyrészt elmondta:
ARRA TÖREKSZENEK, HOGY RADIKÁLISAN CSÖKKENTSÉK AZ ÁPOLÁSI NAPOK SZÁMÁT A FEKVŐBETEG-ELLÁTÁSBAN.
Az államtitkár szerint erre azért lenne szükség, mert az Eurostat 2017-es adatai szerint az Európai Unió többi tagállamához képest Magyarországon sokkal tovább tartózkodtak kórházban a fekvőbetegek. Takács Péter szerint az adatokból az látszik, hogy
- Magyarországon 9,8 nap volt a fekvőbetegek átlagos kórházi tartózkodási ideje, miközben
- Hollandiában 4,5,
- Bulgáriában 5,3,
- Dániában 5,5,
- Franciaországban 9,1,
- Csehországban pedig 9,6 napig voltak átlagosan a kórházban.
A járóbetegeknél is változtatnak
Takács Péter arról is beszámolt, hogy a járóbeteg-szakellátásban is változtatásokra készülnek. Állítása szerint most „kódolóművészet” van a szakellátásban. Nem a valódi ellátási eseményt finanszírozza a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK). Ezzel összefüggésben példaként említette, hogy a megyei kórházak egy-egy esethez 6-7 ellátást könyvelt rá a betegeire, miközben a kis szakrendelőben (például a Felső-Tisza vidéken), 19-22 beavatkozást is hozzárendeltek egy-egy pácienshez, ami szerinte nem reális.
Az államtitkár azt mondta, hogy hosszú távú megoldásként nagyjából egymilliárd forintból ki tudják alakítani 6-10 kórházban a finanszírozási kódrendszer rendszeres felülvizsgálatát. Ez az alapfeltétele az egészségügyi szolgáltatások valós értéken történő finanszírozásának, ami hozzájárul a kiegyensúlyozott, adósságmentes gazdálkodáshoz – hangsúlyozta.
Az államtitkár azt is elmondta, hogy 2023 végén működési támogatásként 55 milliárd forintot fizettek ki az intézményeknek, vagyis ekkora kórház-konszolidációra volt szükség, mert a kórházak nem jöttek ki abból a büdzséből, amely a rendelkezésükre állt.
Takács Péter szerint a a kórházi adósságok keletkezésének hat fő oka van: a szakmaszerkezet, a menedzsment, a saját beruházások, az üzemméretet, az épületstruktúra, valamint az, hogy túllépik a tervezett éves keretüket (ték). Az utóbbiról azt mondta, hogy ezt három éven belül, a mostani kormányzati ciklus végéig lakosságarányosra szabják át. A politikus végül arról is beszélt, hogy a kórházak megemelkedett energiaszámláit a a rezsivédelmi alapból fogják finanszírozni a jövőben.
Közbeszerzések, kórházi ágyak száma
A politikus arra is kitért, hogy a kórházi közbeszerzéseknél is van tennivaló, ugyanis sok esetben felmerült a gyanú, hogy „előre lepacsizott” szerződések alapján végzik a beszerzéseket. Emiatt a jelenlegi 40 százalékról 15 százalék alá akarják csökkenteni a csak egy indulóval rendelkező közbeszerzések arányát az egészségügyben.
Takács Péter arra is kitért, hogy a kórházi ágyak számát is csökkenteni kell számos kórházban. Mint mondta, az ágyak számának nincs köze a finanszírozáshoz, az ágyszám önmagában nincs összefüggésben a betegellátás minőségével, de ezt gyakran nehezen tudja megértetni a helyi országgyűlési képviselőkkel.
Az államtitkár szerint
Jelenleg hárommillió négyzetméternyi kórház van Magyarországon, aminek a 30 százaléka mindig üresen áll, ezeket az ágyakat át kell adni a szociális szektornak.
Mint mondta, megvizsgálják, hol van szükség aktív műtétes ágyakra, mert ha oda nem megy be egyetlen beteg sem, akkor is egy nap 2,8 millió forintba kerül a kórház számára. Ez nem a kórházvezetők felelőssége, hanem a kormányzati szereplőknek kell megküzdeniük az ilyen ügyekben a helyi politikusokkal – mondta Takács Péter.