Republikon: Megállt a lemorzsolódás, emelkedett a Fidesz támogatottsága

Az IDEA Intézet 2023. február elején készült kutatása azt mutatta, hogy két hónapnyi stagnálás után, hibahatáron belül, de újra csökkent a Fidesz támogatottsága a teljes, választókorú népesség körében, viszont az ellenzék nem tudott erősödni.

A Republikon Intézet számaiból ezzel szemben az olvasható ki, hogy

februárban 33 százalék a Fidesz támogatottsága a teljes népesség körében, egy százalékkal magasabb, mint januárban. A pártválasztók körében két százalékponttal erősödött, 47 százalék szavazna a pártra. Úgy tűnik, egyelőre megállt a 2022-es választás óta tartó lassú lemorzsolódás, a Fidesz az év első hónapjában vissza tudott pattanni, és ugyan hibahatáron belül, de nőtt is a támogatottsága.

A Republikon szerint ez összefügghet a 13. havi nyugdíj kézbesítésével, „amely az adatfelvétellel egy időben, február 10-én kezdődött, és elég lehetett arra, hogy bizonyos, a választásokat követő időszakban a párttól elforduló bizonytalan választókat visszatérítsen a kormánypárthoz”.

Az intézet a kormánypártokra nézve kedvező adatok mögött emellett azt sejti, hogy „bár válság van, és Magyarország jelenleg sereghajtó európai viszonylatban is, a Fidesz ezzel kapcsolatban konzisztens mondanivalót alakított ki, amelyet egy nemzeti konzultációval is megtámogatott, míg a fragmentált ellenzéki politika eddig nem tudta hatékonyan felállítani kommunikációjában az egyébként tényszerű ok-okozati kapcsolatot a Fidesz hibás politikája és a tomboló válság között. Ez is hozzájárulhat ahhoz, hogy a jelenlegi helyzetben a Fidesz trendszerű visszaesése megszakadhatott, és a felelősségre vonás a választói oldalról egyelőre elmaradt.”

A DK az ellenzék vezető ereje

A Republikon számai alapján a DK támogatottsága stagnált az elmúlt hónapban, továbbra is 14 százalékos támogatottsággal bír a teljes népesség körében, és 20 százalékkal a pártválasztók között.

Úgy tűnik, az évértékelő és az ütemezett politikusi átigazolások január–februárban nem mozgatták meg a szavazók fantáziáját, illetve az is közrejátszhatott, hogy a DK bekebelező politikája ellen több ellenzéki politikus is felszólalt ebben az időszakban

– húzták alá az elemzésben.

A Mi Hazánk támogatottsága egy százalékponttal esett a teljes népesség és két százalékponttal a pártválasztók körében, „az immár második hónapja leszállóágban levő párt jelenleg közelebb áll támogatottságában a Momentumhoz és az MSZP-hez, mintsem hogy önálló középmezőnyként emlegessük”. A Jobbik szintén 1 százalékpontot veszített a teljes népesség és 2 százalékpontot a pártválasztók körében, így 2 és 3 százalékon áll, jelenleg a Párbeszéddel és az MKKP-val egy szinten. A Republikon ezzel kapcsolatban megjegyzi, „a jobboldali ellenzéki erők gyengülése egybecseng a Fidesz erősödésével, így elképzelhető, hogy a két eset összefügg, tekintve, hogy a bizonytalanok aránya nem csökkent, sőt tovább növekedett, egy százalékponttal, 31 százalékra.”

A Momentum és az MSZP támogatottsága nem változott, mindkét párt 4-4 százalékon áll a teljes népesség, 6-6 százalékon a pártválasztók körében. A Momentumnál az előző hónapban Donáth Anna visszatérésén volt a hangsúly, míg az MSZP évnyitó rendezvényén az ellenzéki együttműködésé és a szociális biztonságé volt a főszerep. A Republikon szerint „egyelőre sem negatív, sem pozitív konzekvenciákat nem figyelhetünk meg, talán, ha tisztábbá válik, a gyakorlatban hogyan szeretnék folytatni a pártok, a választók is könnyebben küldenek majd visszajelzést, mit gondolnak az irányról”.

A kisebb pártok körében valamelyest felborult az egyensúly; egyfelől a Jobbik gyengülésével kétségtelenül kivívta a kispárt megnevezést, másfelől viszont az LMP az elmúlt hónapok lassú erősödése után elérte azt a mérföldkövet, amelyet többek között múlt hónapban kilátásba helyeztünk, a párt elérte az 5 százalékos parlamenti küszöböt

– írták az elemzésben, hozzátéve: az LMP határozottan elvágta magát az összefogástól, megerősítette elköteleződését a zöldpolitika mellett, „és úgy tűnik, az identitásuk és jövőbeli terveik tisztázásával sikerült leküzdeniük az utolsó 1 százalékpontot, ami a parlamenti küszöbhöz hiányzott, 5 százalékon állnak a pártválasztók körében. Ez azonban hibahatáron belüli változás, és a teljes népesség körében nem figyelhető meg erősödés, az LMP továbbra is 3 százalékos támogatottsággal bír ebben a körben.”

A Magyar Kétfarkú Kutya Párt neve mellett 2 százalék látható a teljes népességben, 3 százalék a pártválasztóknál, fej fej mellett vannak a Párbeszéddel, utóbbi a pártválasztóknál 1 százalékkal erősödött.

A kutatás 1000 fő telefonos megkérdezésével készült február 10–15. között.

(Borítókép: Papajcsik Péter / Index)