2024. június 15. 15:00
Magyarország
Svájc
RheinEnergieStadion I. forduló
2024. június 15. 18:00
Spanyolország
Horvátország
Olympiastadion I. forduló
2024. június 15. 21:00
Olaszország
Albánia

Ezért is fontosak a kormánynak az akkumulátorgyárak

debrecen akksi gyár 02 28 V1
2023.03.02. 10:46
Az elmúlt időszakban a közéleti viták kereszttüzébe került az akkumulátorgyártás, valamint az ilyen jellegű beruházások Magyarországra érkezése. Kaderják Péter a negyedik Orbán-kormányban energiaügyekért és klímapolitikáért felelős államtitkárként dolgozott, később akkumulátoripari miniszteri biztossá nevezték ki, de megbízatását még aznap visszavonták. Most a Magyar Akkumulátor Szövetség ügyvezetőjeként kérdeztük az akkumulátorgyártásról, a felmerült aggályokról és az iparágban rejlő lehetőségekről.

„Amiről manapság akkumulátorgyártó-iparágként beszélünk, azalatt alapvetően a korszerű, nagy teljesítményű akkumulátorokat értjük. Rengeteg ilyen tárolóberendezést használunk, az ólmos verzió minden autóban megtalálható, ezeknek a korszerű változatáról van szó” – fejtette ki lapunknak Kaderják Péter.

Az iparág helyzete, fejlődése és jövője ezer szállal kötődik a klímasemleges gazdaságra történő átálláshoz és azon belül az energetika zöldátállásához. Kaderják Péter kitért arra is, hogy két fő felhasználási területe van és lesz ezeknek a berendezéseknek:

  • Az egyik a megújuló villamosenergia-termelés integrációját szolgálja. Ahhoz, hogy ki tudjuk váltani a földgázt és a szenet a villamosenergia-termelésben, helyettük tiszta energiát használjunk, nagy mennyiségben kell a szél- és napenergiára támaszkodnunk, viszont ezek időjárásfüggők. A rendszerbiztonság fenntartása igényli, hogy átmenetileg nagy mennyiségben tároljunk villamos energiát. A korszerű akkumulátorok piacának jelenleg nagyjából a 10 százalékát ez teszi ki.
  • A másik terület a közlekedés zöldátállása. Zajlik a karbonsemleges közlekedésre történő váltás, Kaderják Péter szerint ebben eddig az elektromos autók tűnnek a legsikeresebbnek, amelyeknek kulcsalkatrésze az akkumulátor.

A Magyar Akkumulátor Szövetség ügyvezetője leszögezte: „A megújuló villamosenergia-termelés, valamint az elektromobilitásra történő áttérés adja az iparág perspektíváját. A világ a klímasemleges átállás irányába halad, ezért lehet bízni abban, hogy hosszú távú, nagy kifutással rendelkező iparágról van szó. Európában ma ez a fő trend. Bármilyen, a jövőre vonatkozó uniós dokumentumot elolvasunk, látjuk benne a 2050-es klímasemlegességi célt, az egyre ambiciózusabb megújulóenergia-használattal, valamint a közlekedési szektor radikális átalakításával, a belső égésű motorok üzembe helyezésének kivezetésével, a korszerű akkumulátor-iparág felépítésének igényével és támogatásával.”

Janus-arcú vita a gyárakról

Kaderják Péter azért tartja Janus-arcúnak az akkumulátorgyárakkal kapcsolatban kialakult vitát, mert sok esetben pont azok a szereplők tiltakoznak, akik egyébként zöldpolitikusnak vallják magukat, és a leghangosabban követelik a klímasemlegességi célok mielőbbi elérését.

A korábbi energiaügyi és klímapolitikáért felelős államtitkár úgy véli,

nagyon ellentmondásos álláspont, ha valaki zöldenergiát szeretne, minél több napelem- és szélerőműprojekttel, zéró emissziós közlekedéssel, de az ehhez szükséges fejlesztéseket nem támogatja, az erőforrás-felhasználást máshova tenné, és importálná az eszközöket. Aki amellett érvel, hogy Magyarország elemi érdeke a zöldátállás, az ne támadja élből ezt az iparágat.

Kaderják Péter ugyanakkor hangsúlyozta, azok az aggályok, amelyek felmerültek az akkumulátorgyárakkal kapcsolatban, fontos szempontokat tartalmaznak. „Meg kell vizsgálni ennek az ipari tevékenységnek a kibocsátását és erőforrás-felhasználási mutatóit, de úgy látom, hogy abban a nagyságrendben, amiről ma Magyarországon beszélünk, menedzselhetők ezek a szempontok, a környezetvédelmi és erőforrás-felhasználási aggályok normál keretek között tarthatók, nem látok olyan indokot, ami miatt meg kellene akasztani a folyamatot.”

Azzal teljesen egyetért, hogy az iparág érdeke is az uniós, valamint a magyar környezetvédelmi előírások legszigorúbb alkalmazása, betartása. Többek között Németországban is létesülnek hasonló üzemek, és Kaderják Péter tudomása szerint a magyar környezetvédelmi előírások összhangban vannak az ottaniakkal, de szükség esetén lehet módosítani ezeken.

Kaderják Péter a vízhasználati aggályokkal kapcsolatban kifejtette: a komáromi és gödi üzem a Duna mellett fekszik, ahogy az iváncsai is a folyó mentén lesz, „ezeknek a vízellátási és szennyvízkezelési kérdései normál keretek között zajlanak”.

A Magyar Akkumulátor Szövetség ügyvezetője a debreceni beruházással kapcsolatban aláhúzta: a helyi vízmű és a városvezetés kiemelt figyelmet szentel a kérdésnek, és a vízigény nem haladja meg a debreceni vízutánpótlás napi szintjét, ráadásul az akkumulátorgyárnál jóval nagyobbak magának az ipari park fejlesztésének az igényei, ahova például a BMW is települ.

Kaderják Péter úgy tudja, körülbelül 105 ezer köbméter per nap a debreceni vízutánpótlás, miközben a kínai akkumulátorgyár első szakaszának napi átlagos vízigénye 3200-3300 köbméter körül alakul. Ennek zöme hűtővízcélú felhasználás, több mint 70 százalékát tisztított szennyvízből tudja biztosítani a vízmű. A volt államtitkár úgy összegzett, hogy „jelenlegi tudásunk alapján a vízellátás nem okozhat gondot a városi vízműnek, de egyébként is olyan szabályok között működnek a magyarországi vízművek, hogy nem biztosíthatnak annál nagyobb kapacitást egy cégnek, mint amit a védelmi korlátok megengednek”.

Magyarország mint az akkumulátorgyártás nagyhatalma?

Nem szeretem a nagyhatalom kifejezést, ez egy politikai kategória, és rossz asszociációk kapcsolódnak hozzá. Azt sem gondolom, hogy ezt explicit célként kellene kezelni, mert önmagában nem jelent értéket. Az érték az, ha a rendszerváltás óta felépült magyarországi járműgyártás hosszú távon fenntartható maradna és a magyar gazdaságfejlesztés egyik fontos elemét adná

– fogalmazott a kormány akkumulátorgyártó nagyhatalmi ambícióival kapcsolatban Kaderják Péter, aki ritkaságnak nevezte, hogy három prémium német márka ugyanabban az országban jelentős aktivitást folytasson – hazánkon kívül erre Németország, Kína és az Egyesült Államok a példa –, ráadásul a Suzuki révén a japán járműgyártásnak is erős a magyarországi jelenléte. Kaderják Péter idesorolta a részben magyar tulajdonban éledező buszgyártást, ami szintén az elektromos irányba megy.

A Magyar Akkumulátor Szövetség ügyvezetője óriási értéknek tartja ezeket, amelyek messze túlmutatnak a magyar piacon, ez azért is lényeges, mert a magyar gazdaság nyitott, exportorientált gazdaság, a járműiparhoz pedig passzol az akkumulátoripari tevékenység. Az akkumulátorgyártók közel szeretnének lenni a járműgyártókhoz, míg utóbbiak azt igénylik, hogy minél közelebb legyen hozzájuk a kulcsfontosságú beszállítójuk.

Kaderják Péter megjegyezte azt is, hogy az elmúlt években Magyarországon dinamikus napenergiakapacitás-növekedés történt, napenergia-termelési csúcsok dőltek meg, ami a magyar energiaszuverenitás és klímavédelem szempontjából jó hír, „ha ezt szeretnénk folytatni, akkor tárolásra és rugalmas kapacitásokra van szükség, itt is jelentős a piaci lehetőség”.

Beszélgetésünk végén kitértünk a Magyar Akkumulátor Szövetség tevékenységére is. Ez a szervezet azzal a céllal alakult, hogy a magyar szereplőket egy szövetségbe tömörítse azokkal az új, ázsiai beruházókkal, akik fantáziát látnak az iparági értéklánc fejlődésében az alapanyag-termeléstől a gyártáson, a szoftveres megoldásokon és az e-mobilitáson át egészen az újrahasznosításig, valamint a tárolásig. A szövetség azon is dolgozik, hogy a nagy külföldi befektetők által fémjelzett iparágban minél magasabb legyen a magyar hozzáadott érték.

A Hajdú-Bihar Vármegyei Kormányhivatal korábban azt közölte, hogy minden eddiginél szigorúbb feltételekkel adták ki a környezethasználati engedélyt a debreceni akkumulátorgyár építéséhez. Ebben a cikkünkben a kínai CATL vállalat reagált a beruházással kapcsolatban megfogalmazott aggályokra, itt a Greenpeace által felvetett problémákról olvashat.

(Borítókép: Index)