Bemutatták a négy magyar űrhajósjelöltet

Ferencz Orsolya űrkutatásért felelős miniszteri biztos azzal kezdte a sajtótájékoztatót, hogy történelmi pillanathoz ért a magyar tudomány és ezzel egész Magyarország, bemutatják, hogy hosszú kiválasztási folyamat eredményeként kiket választottak ki, akik közül valaki 2024 végén, 2025 elején a Nemzetközi Űrállomáson végezhet tudományos munkát.

A kormány 2021-ben fogadta el az űrstratégiát, amiben ezt a tudásalapú szektort fejlesztendő meghatározott célokat deklaráltak, ennek része a Hunor.

Ahhoz, hogy Magyarország ki tudja aknázni a kutatói hálózatában, az egyetemi hálózatában meglévő tartalékait, az ilyen programok elengedhetetlenül fontosak, nagy a nemzetközi érdeklődés is

– húzta alá a miniszteri biztos, hozzátéve: együttműködnek az Európai Űrügynökséggel is.

Ferencz Orsolya őszintén reméli, hogy ez a történelmi pillanat legalább olyan erővel hat majd a magyar tudományos szektorra, mint korábban Farkas Bertalan utazása, aki szintén jelen volt a sajtótájékoztatón.

Maróth Miklós, az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat elnöke úgy fogalmazott, hogy a magyar űrkorszak kezdetéhez a második világháborúig kell visszatekinteni, ezt követően a hazai űrkutatás és fejlesztések elvezettek az első magyar űrrepüléshez. Maróth Miklós úgy látja,

a Hunor programmal az emberes űrrepülés világtérképén is visszakerülhetünk a minket megillető helyre.

Hozzátette, hogy az űrszektor új korszakát éljük, ez Magyarország számára is kiváló lehetőségeket kínál, az Eötvös Lóránd Kutatási Hálózat célja, hogy tudás-, kompetencia- és infrastruktúra-központként vegyen részt az űrkutatásban. A fejlesztett technológiák a mindennapi életben is hasznosak, például az orvosi eszközökben, a kommunikációban vagy az időjárás-előrejelzésben.

Magyari Gábor, az űrhajósok kiválasztásáért és kiképzéséért felelős vezető azzal kezdte, hogy 1978-ban kettő olyan jelölt kezdhette meg a kiképzést, akik egészségügyileg és mentálisan is megfeleltek a követelményeknek, ezt követően Farkas Bertalan utazhatott.

A Hunor programba több mint 240 érvényes jelentkezés érkezett, ezeket az ESA, a NASA, az ISS és az Axiom Space követelményei szerint vizsgálták, mélytengeri archeológus, asztrofizikus, biokémikus, közgazdász, közlekedésmérnök, vadász és közforgalmi pilóta, jogász, orvos és filozófus is volt a jelentkezők között.

A jelölteknek tesztelték a szellemi teljesítőképességüket, a testük teherbírását, a személyiségüket és az együttműködési képességeiket is. A hivatásos állomány a négy személlyel felállt, de a munka csak most kezdődik, képzési programokon vesznek részt, amiknek végeztével a legtökéletesebb jelölt vághat neki a feladatnak.

A világűr elérése számukra nem csak álom, hanem hivatás. Azok, akik a világűr meghódítására törekednek, a legnagyobb kockázatot vállalják

– szögezte le Magyari Gábor.

A jelöltek

A négy magyar űrhajósjelölt:

• Szakály András – 40 éves repülőgép-tervező mérnök, budapesti tanulmányai után dolgozott a repülőgép-iparág óriásainál, valamint kis, feltörekvő cégeknél is Ausztriától Nagy-Britanniáig. Legutóbb Münchenben egy 120 fős mérnökcsapatot vezetett, elektromos meghajtású repülő prototípusát tervezték. 

Szakály András úgy fogalmazott, hogy a kulcsszó maga az űrkutatás, az országban jelenleg is folynak magas szintű kutatási, fejlesztési tevékenységek, de ez olyan különleges kihívás, ami talán katalizálja ezeket és hazahoz sok mérnököt. Megjegyezte, hogy nem róluk kell szólnia az egész programnak, ők csak a meghosszabbított karjai a tudósoknak, kutatóknak, akik sok munkát fektetnek abba, hogy meg tudják valósítani az elvégzendő kísérleteket.

• Kapu Tibor – 31 éves fejlesztőmérnök, a Műegyetemen végzett gépészmérnökként,  dolgozott a gyógyszeriparban, hibrid autók akkumulátorával, majd űrhajósok sugárzásvédelmét szolgáló fejlesztéseken. Ejtőernyősként 38 ugrás van már mögötte.

Kapu Tibor arról beszélt, hogy volt élményfaktora is a vizsgálatoknak, nagyon várja a következő lépéseket, első körben talán a túlélőtréninget, napokig fognak bolyongani egy erdőben, majd a súlytalansági teszteket „akkor leszünk legközelebb Supermanhez”, és a centrifugát is, ahol az „ember arca elmosódik, a következő portréfotó kört ott megejtjük”.

• Cserényi Gyula – 33 éves  erősáramú villamosmérnök, a Robert Bosch vállalat ipartelepén felelt a magasfeszültségű elektromos hálózat üzemeltetéséért. Az elmúlt években az akadályfutás az első számú sportja. 

Cserényi Gyula úgy gondolja, az ISS-en a tétek hatványozottabban nagyobbak, az emberéletet fenyegető veszély sokkal nagyobb, a technológia is pótolhatatlan, amit rájuk bíznak, de biztos benne, hogy az űrállomás fedélzetén ugyanazok az elvek vannak érvényben, amelyek alapján ő is szakmai döntéseket hozott.

• Schlégl Ádám – 33 éves klinikai ortopédsebész, a Pécsi Tudományegyetemen végezte orvosi tanulmányait, majd a PhD-fokozathoz szükséges kutatómunkáját is. Az elmúlt években gyakorló szakorvosként a tumorsebészetre specializálódott, egyetemi oktató, feketeöves karatemester, állt már hatezer méter feletti csúcson a Himaláján.

Schlégl Ádám úgy gondolja, a programon keresztül talán még több embernek tud segíteni, az orvosbiológiai kutatásoknak kiemelt szerepe lesz, amelyek idővel megjelennek a napi klinikai gyakorlatban is.

A következő lépés

Magyari Gábor a következő lépésekről elárulta: most egy olyan tréning jön, amely minden űrhajósnál alapeleme a kiképzésnek, megtanulnak minden olyan kompetenciát, amely ahhoz kell, hogy a Hunor program egyes elemeit elsajátítsák, ez függ a beosztástól és az időjárástól is, a következő év februárjáig érhetnek a végére.

Ezután utaznak Texasba, ahol az Axiom Space és a NASA telephelyein készülnek a misszióra, az őket szállító űrhajó vészhelyzeti protokolljait tanulják, valamint az ISS azon moduljaiban történő tevékenységet, ahol kísérleteket végeznek.

A múlt héten Ferencz Orsolya a napi.hu vendége volt. Az űrkutatásért felelős miniszteri biztossal készült beszélgetést itt tudja megnézni. 

(Borítókép: Dr. Schlégl Ádám, Cserényi Gyula, Kapu Tibor, Szakály András. Fotó: Németh Kata / Index)