„Különleges és összetett jelenségeket” találtak az ellenzék kampányfinanszírozásában

Windisch László azzal kezdte beszámolóját, hogy az ÁSZ jelenleg több különböző témában folytat vizsgálatot, ami érinti a pártokat és a kampányfinanszírozást, például:

• Az egyik a törvények alapján kötelező ciklikus vizsgálat. A Fidesz, a KDNP, a Momentum és a Kutyapárt vizsgálata lezárult, a jelentést hamarosan nyilvánosságra hozzák.
• Hamarosan megjelenik az egyéni képviselőjelöltek kampányfinanszírozásának vizsgálatáról szóló jelentés is, itt különösebb problémákat nem tártak fel, néhány százezernyi forintos eltéréseket találtak.
• A jelölőszervezetek tekintetében vizsgálják a legalább 1 százalékos választási eredményt elérő pártok kampányfinanszírozását.

Az ÁSZ elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy a törvény egyéves határidőt ír elő ennek vizsgálatára, de már most látszik, hogy ezt nem tudják tartani, mert a szervezet

egészen különleges és összetett jelenségekre bukkant vizsgálata során.

Windisch László tisztázta, hogy ez nem jelentés, nem beszámoló, nincs megállapított tényállás. Amiről be tud számolni, az alapos gyanú, a vizsgálat jelen állásában összegyűjtött tények értékelése, de nem minősül ÁSZ-jelentésnek. A vizsgálat megállapításait valamennyi párt vezetőjével mind írásban, mind szóban egyeztetni fogják, ezt követően hozzák nyilvánosságra a jelentést. Pontos dátum egyelőre nincs, mert szükségessé vált a Nemzeti Adó- és Vámhivatal megkeresése, „olyan összefüggésekre, pénzmozgásokra” bukkantak, amelyekhez be kell vonni a NAV-ot is.

Az ÁSZ elnöke leszögezte, hogy a vizsgálat törvény alapján zajlik, az ezzel összefüggésben megfogalmazott politikai vádakat visszautasította.

Az ellenzéki pártok az ÁSZ-hoz beadták a kampányfinanszírozásról szóló beszámolójukat, ennek teljeskörűségével összefüggésben azért is merült fel kétely, mert Márki-Zay Péter maga nyilatkozta, hogy a közös kampány jelentős részét nem a pártok, hanem a Mindenki Magyarországa Mozgalom finanszírozta.

Windisch László jelezte, hogy az ÁSZ értékelni fogja a hat párt elnökeinek nyilatkozatait, valamint szükségessé vált az MMM nyilatkoztatása is,

ez alapján egyértelművé vált, hogy közvetlenül és konkrétan a közös kampányhoz kötődő események, szóróajándékok és egyéb kampánytevékenységek finanszírozása történt az MMM-en keresztül, azt pedig titkosszolgálati jelentésből tudjuk, amit nyilvánosságra hoztak, hogy a finanszírozás külföldi forrásból is történt.

A kampányok ellenőrzése azért is történik, hogy megállapítsa az ÁSZ, jogszerű forrásból kerültek-e finanszírozásra, nem került-e tiltott finanszírozás becsatornázásra. Windisch László elmondta, hogy az MMM gyakorlatilag pártként viselkedett, vezetője az ellenzéki összefogás miniszterelnök-jelöltje volt, részt vett a döntések meghozatalában, ezért gondolják, hogy közös kampány volt, viszont a pártfinanszírozási törvény nem vonatkozott rá a szervezetre.

Az a gyanú is felmerült, hogy a bizonylatok mögötti gazdasági esemény nem fedi a valódi gazdasági eseményt egyes megbízásoknál, ennek vizsgálatára a NAV lesz jogosult. Az ÁSZ elnöke arról beszélt, hogy például egy közös kampányeseményre szánt eszközöket megrendelhették egy szolgáltatótól és egy gazdasági társaságtól is.

Az Állami Számvevőszék a vonatkozó jogszabály módosítására és pontosítására javaslatot fog tenni.

Ellenzék: Bohózat, mese, pártállami számvevőszék

Tordai Bence pártállami számvevőszéknek nevezte az ÁSZ-t, „ha olyan mesékre lennék kíváncsi, amit elővezetett, akkor nem a Gazdasági Bizottság ülésére járnék, hanem megnyitnám az Origót”. A Párbeszéd társelnöke arra volt kíváncsi, hogy a kormánypártok kampányköltéseit is ilyen alapossággal vizsgálják-e, megemlítve a Civil Összefogás Fórum tevékenységét. Az ellenzéki képviselő bohózatnak nevezte az ügyet,

kormányozni nem tudnak, az ellenzék ellenzékeként próbálnak viselkedni, az ÁSZ a kormánypárti hatalom kiszolgálójává vált.

Bánki Erik, a bizottság kormánypárti elnöke jelezte, hogy egy független, beszámolási kötelezettséggel bíró intézményről van szó, ezért arra kérte az ellenzéki képviselőket, hogy mellőzzék „a pártállami számvevőszék” megnevezést, minden garanciája megvan a független működésnek.

Orosz Anna kifejtette, hogy

a Fidesz és a propagandagyár szintet lépett, kitalálták a dollárbaloldal kifejezést, ez az eljárás a kommunista rendszer legsötétebb időszakára jellemző, a lejáratókampányban részt vesz a NAV, az ÁSZ és a titkosszolgálatok is.

A Momentum képviselője úgy véli, az ÁSZ politikai megrendelésre dolgozik, végül két kérdése volt: Vizsgálta-e az ÁSZ a választási kampányköltések részeként a Fidesz–KDNP-t „nyíltan támogató kormányzati költéseket”? Vizsgálták-e már a „Fidesz-közeli álcivil szervezetek működését, amelyek szintén nyílt szerepet vállaltak a kampány finanszírozásában?”.

Dávid Ferenc nem igazán érti, ha zajlik egy rendkívül fontos vizsgálat egy politikailag érzékeny kérdésben, akkor hogy lehet vizsgálat közben részeredményeket hirdetni? Kifogással illette azt is, hogy a beszámolóhoz nincs írásos anyag, így érveket is nehéz mondani, „az ízlésemmel nem egyeztethető össze az, hogy vizsgálat közben fogalmaznak meg gyanúkat”.

Mellár Tamás szerint a beszámoló azt mutatta meg, hogy jelenleg az ÁSZ vezetője „nem független ember, hanem pártkatona”. A Párbeszéd képviselője az előtte felszólaló DK-s politikushoz hasonlóan azon véleményének adott hangot, hogy egy ilyen vizsgálatról menet közben nem szabadna semmilyen információt, véleményt megfogalmazni és kiadni, mert

mi fog történni akkor, ha a vizsgálat eredményeként az jön ki, hogy nem találtak semmilyen problémát? Akkor ugyanebben a körben, a nyilvánosság előtt bocsánatot fog kérni?

Bánki Erik megérti, hogy az ellenzéki képviselők „kényelmetlen helyzetben vannak”, mégis arra kérte őket, hogy tartózkodjanak egy független szervezetnek és annak elnökének minősítésétől.

Z. Kárpát Dániel úgy gondolja, kézzelfogható információkat nem kaptak, a kérdés az, hogy mi a kormány célja. A jobbikos képviselő azzal egyetért, hogy külföldről történő kampányfinanszírozás ne fordulhasson elő Magyarországon, erre viszont volt javaslata Sas Zoltánnak, a Nemzetbiztonsági Bizottság jobbikos elnökének.

Tordai Bence Bánki Erik korábbi szavaira reflektálva közbevetette, „eléggé vicces azzal fenyegetni politikusokat, hogy politikai vélemény miatt megvonják tőlük a szót. Guruló dollárokat egy szakmai vitában emlegetni szintén komikus”.

A kormánypárti Szeberényi Gyula Tamás „a civil és álcivil szervezetekre” vonatkozóan arról érdeklődött, hogy az „ellenzékhez kötődő álcivil szervezetek”, amelyek szerinte például Kecskeméten is részt vettek a kampányban, a vizsgálat részét képezik-e.

A szintén kormánypárti Szatmáry Kristóf kijelentette, nagyon régen, talán a rendszerváltás óta nem volt példa ilyen befolyásolási ügyre.

Vajda Zoltán több okból is furcsán érezte magát az ülésen, az egyik a bizottsági elnöktől elhangzott guruló dollárok kifejezés. A szocialista képviselő aláhúzta, hogy az elnökének az ülés vezetése a dolga. Végül Tordai Bence újra hozzászólt, és arról érdeklődött, hogy „az ÁSZ mikor tervezi vizsgálni azt a tevékenységet, amivel az ÁSZ segítséget nyújt a Fidesznek”?

Az ÁSZ-elnök visszautasította a függetlenségük megkérdőjelezését

Windisch László reakciójában kiemelte, Tordai Bence utolsó megnyilvánulása az a kategória, amire inkább nem is válaszol. Az ÁSZ elnöke visszautasított minden olyan állítást, ami a függetlenségük megkérdőjelezésére vonatkozott,

aki ilyet tesz, mutasson egy olyan jelentést, amire alapozza az álláspontját. Ez egy folyamatos kommunikációs fogás az ellenzék részéről, úgy, hogy közben semmilyen konkrétumot nem mondanak. Arra szokták alapozni a véleményüket, hogy minket a parlament választott meg, engem konkrétan kétharmados többséggel. Tudja, Tordai úr, a demokráciának van egy olyan szabálya, hogy a parlamentben azok vannak többségben, akiket a választópolgárok megszavaznak

– mutatott rá Windisch László, hozzátéve: ettől még nem lesznek pártkatonák, az ellenzéki képviselők álláspontja „mélységesen antidemokratikus, rombolja a független állami intézményekbe vetett bizalmat”.

Az ÁSZ elnöke újra arra emlékeztetett, hogy törvény alapján folyik a vizsgálat, de az egyéves határidőt nem tudják tartani. Windisch László végül a CÖF-re vonatkozó állításokkal összefüggésben feltette a kérdést: a CÖF elnöke volt-e miniszterelnök-jelölt, hoztak-e létre közös kampánytanácsot, ahol döntéseket hoztak a kampányra vonatkozóan? A válasz az, hogy nem.

(Borítókép: Dr. Windisch László. Fotó: Szollár Zsófi / Index)