DK: A közalkalmazotti státusz eltörlése nem szolgálja a tanárok érdekét

A párt közleményében emlékeztet arra, hogy a pedagógus-szakszervezetek már ősszel figyelmeztettek az első ezzel kapcsolatos hírek hallatán, hogy borzasztó következményekkel járna a változás. Mint megírtuk, Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter akkor még cáfolta ezeket az értesüléseket, majd a Belügyminisztérium társadalmi vitára bocsátotta a kérdést. 

Teljesen új jogállást hoz létre, sem a közalkalmazotti törvény, sem A munka törvénykönyve alá nem tartoznak majd, rengeteg kérdéskörben hátrány éri a pedagógus kollégákat, például a felmentési idő kérdésében, a fegyelmi kérdéskörben

– véleményezte a hírt március elején Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke.

Valóban módosít a kormány

Pár nappal később Ander Balázs, a Jobbik parlamenti képviselője írásban kérdezte erről Pintér Sándor belügyminisztert.

Érdeklődöm, hogy a köznevelési rendszer foglalkoztatottjai mikortól számíthatnak erre a véleményünk szerint hátrányos lépésre, és milyen érvekkel tudják alátámasztani a döntést? Kikérik-e a döntés előtt az érintettek véleményét?

– sorolta kérdéseit a politikus.

A válasz csak március 27-én érkezett meg a Belügyminisztériumtól, Pintér Sándor nevében Rétvári Bence azt írta, a tervek szerint a köznevelésben foglalkoztatottak jogállásáról és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvény 2023 júniusától léphet hatályba. Mint írta, ezzel kapcsolatban tekintettel vannak az Európai Unióval kötött, a pedagógusbérek emelését illető megállapodásokra is.

Az államtitkár szavai szerint ezzel egyszerűbbé teszik a jogalkalmazást azzal, hogy a pedagógusok foglalkoztatását illető rendeletek korábbi három helyett egyben szerepelnek. „Ezzel megszűnne a megkülönböztetés az állami, az önkormányzati, egyházi vagy magánfenntartású intézményben alkalmazottak közt” – részletezte. Hozzátette, a tervezet társadalmi egyeztetése elindult, amelyet véleményezhet bárki, és a szakszervezetekkel és az érdekképviseletekkel is tárgyalnak, a beérkező vélemények tükrében mérlegel a kormány. 

DK: A „státusztörvény” politikai bosszú

Az árnyékkormány úgy véli, hogy a „státusztörvény” politikai bosszú a tanárok és diákok tiltakozására reagálva, amely a közoktatásban dolgozók megfélemlítését szolgálja.

A hatására súlyosan csökken a pedagógusok szakmai szabadsága és érdekérvényesítő képessége, amivel még kiszolgáltatottabbak lesznek a tankerületi központnak

– értékeli a DK, szerintük ez további és értelmetlen centralizációt vonz magával. 

Barkóczi Balázs oktatási és kulturális árnyékminiszter levelében úgy fogalmaz, a kormánynak inkább a jogtalanul elbocsátott pedagógusok azonnali visszavételére, a munkaidő-maximalizálásra, a túlórák kifizetésére, a garantált illetmények 45 százalékos emelésére és a sztrájktörvény eltörlésére van szükség. Mint írja, ezzel az oktatásban lévő problémák nem oldódnak meg, nem enyhíti a pedagógushiányt, miközben ez elengedhetetlen feltétele lenne annak, hogy minden magyar diák európai szintű oktatást kapjon. 

(Borítókép: Tüntetők 2022. március 19-én. Fotó: Bodnár Patrícia / Index)