Demeter Szilárd szerint kiforgatták a szavait a Sziget Fesztivállal kapcsolatban

A minap a Világgazdaság nyomán írtunk arról, hogy Demeter Szilárd egy interjúban beszélt annak a lehetőségéről, hogy akár meg is szüntethetik a Szigetet.

A Sziget Fesztivál nagyon könnyen megszűnhet, ha mi úgy döntünk, hogy a Hajógyári-szigetnek a hozzánk került, tulajdonunkba került részére nem engedünk fesztivált. Onnantól kezdve nemhogy Sziget Fesztivál, hanem semmilyen fesztivál nincs a Hajógyári-szigeten

– ezt mondta az adásban Demeter Szilárd.

A PIM főigazgatója most egy véleménycikkben reagált arra, hogy a kijelentését szerinte kiragadták a kontextusból. „Nézzük a kiindulópontot: adtam egy közel másfél órás rádióinterjút a Spirit FM-nek, ami utólag fölkerült egy videómegosztóra. Tehát elhangzott, majd nézhető volt több napon keresztül – amikor is egy portál újságírója kontextusából kiragadva megírt egy részmozzanatot” – fogalmazott Demeter Szilárd, hozzátéve:

A kontextusból kiragadott állítás(ok) viharos gyorsasággal végigment(ek) az egész magyar médián anélkül, hogy bárki vette volna a fáradságot arra, hogy meghallgassa az interjút, vagy hogy engem megkeresett volna. Külön érdekessége a történetnek, hogy a cirkusz a média kormánypárti részéből indult, az ellenzéki része erősítette fel kollektív hisztériává.

A Mandineren megjelent véleménycikkében Demeter Szilárd arra is kitért, hogy az egyik őt kérdező újságíró, Hont András is közölte, hogy az idézet „közönséges hamisítás”, és a fenti választ mindössze egy provokatív kérdésre adta. „...erre válaszolta Demeter, hogy eszközei éppenséggel lennének, mert akár meg is tudják szüntetni, de az föl sem merült, hogy akarják, vagy ezt jósolja” – írta Hont András.

Demeter Szilárd azt is elismerte, hogy az őt kérdező újságírók provokatív kérdései jogosak, és valóban lehet, hogy változtatásokra lenne szükség a könnyűzenei fesztiválokkal kapcsolatban. „A magam részéről kétségeimet fejeztem ki, hogy a közeljövőben, akár középtávon egyáltalán megmaradnak-e az ilyen nagy fesztiválok, egészen egyszerűen azért, mert szerintem fenntarthatatlanok” – írta, majd hozzátette: 

Most is lennének eszközeink – a Petőfi Kulturális Ügynökség tulajdonába került szigetrészeken keresztül –, hogy bármiféle fesztivál megszervezését ellehetetlenítsük a Hajógyári-szigeten, de a Sziget Fesztivál kulturális hozadéka annál nagyobb, hogy ezen most gondolkodjunk.

„Elsődleges célunk a Hajógyári-sziget visszaadása a polgároknak, amint azt legfőképpen a személyi biztonság feltételeinek megteremtésével felelősen meg tudjuk tenni” – írta a PIM főigazgatója, majd utalt arra is, hogy az ügyben megszólaló óbudai polgármesternek, ha a fesztivált támogatni akarja, a jövőben nem a Petőfi Kulturális Ügynökséggel, hanem a fővárossal lesz vitája, „ugyanis a fővárosi közgyűlésben tudomásom szerint elfogadták az Óbudai-szigetre vonatkozó stratégiát, abban kódolva van a konfliktus az ilyen méretű tömegrendezvényekkel” – írta Demeter Szilárd.

„Bekövetkezhet az, hogy a magyarországi rendezvényeken nem házigazdák leszünk, hanem kiszolgáló személyzet”

A főigazgató a véleménycikk végén azzal összegezte álláspontját a Szigetről: 

Van egy világmárkánk, amit tokkal-vonóval fölvásároltak, egyre kevésbé szól rólunk/hozzánk, és a magyarok nagy többsége számára egyre megfizethetetlenebb.

„Önmagában ezzel gyakorlatilag olyan nagy baj nincs, a Forma–1-ben sem szurkolhatunk magyar versenyzőnek vagy magyar istállónak, ettől még a Hungaroringen legyenek futamok. Mindkettő profitábilis vállalkozás, a globális értéklánc részei, a nemzetgazdasági-turisztikai hozzáadott értéken felül is lehetnek olyan hozadékaik, amik miatt magyar érdek lehet a fenntartásuk. Még. De nem tartom kizártnak, hogy ez megváltozhat. Tehát a Petőfi Kulturális Ügynökségnek meg kell tudnia őrizni a döntési és cselekvési szabadságát, hogy egy esetleges negatív előjelű változás esetén a magyar érdeknek megfelelően tudjon dönteni és cselekedni. Nem ördögtől való stratégiai álláspont” – fogalmazott. 

Cikke legvégén a PIM-főigazgató azt írta: „Úgy vélem – és ezt már évek óta mondom, szóval ez sem új –, hogy a kultúrában az öngyarmatosítás, a »külföldi« modellekhez való szervilis igazodás a legveszélyesebb. Gyengíti a versenyképességünket: a másolatkultúra nemcsak hogy eladhatatlan, hanem kiszolgáltatottá is teszi a nemzetet.

Ha fejben máshol élünk, ha leválasztanak bennünket a saját valóságunkról, akkor bekövetkezhet az, hogy a magyarországi rendezvényeken nem házigazdák leszünk, hanem kiszolgáló személyzet. És ez nagyon nem mindegy

– zárta írását Demeter Szilárd.