Szinte nincs olyan család, baráti társaság, ahol ne lenne legalább egyvalaki, aki valamilyen mentális betegséggel, idegrendszeri zavarral vagy függőséggel küzd. Ez a kötet húsz megrázó igaz történetet tár fel.
MEGVESZEMAz egészségügyi államtitkár szerint indifferens, hogy 33 ezren maradnak a MOK-ban
További Belföld cikkek
- 300 milliárd forintért takaríthatja a kórházakat egy cég a következő négy évben
- Havazás várható Magyarország egy részén
- Bejelentett egy szivárgást a gázműveknek, a kocsijára terhelték a költségeket
- Teljesen kiégett egy hajó a Tiszán
- Sokan azt hitték, médiahack, de igaz: örökre bezárja kapuit a MikulásGyár
„Ezt szerintem nem kudarc meg siker dimenziójában kell értékelni, mi sosem ezt tettük. A kamara megszüntetése nem volt cél, úgyhogy ilyen szempontból ez abszolút indifferens” – válaszolta az ATV-nek Takács Péter egészségügyi államtitkár a Népjóléti Bizottság keddi ülése után arra a kérdésre, hogy sikerként vagy kudarcként értékelik-e, hogy 33 ezren maradnak a Magyar Orvosi Kamarában (MOK) azok után, hogy a kormány megszüntette a kötelező kamarai tagságot.
Az államtitkár szerint az, hogy 33 ezren döntöttek a tagság mellett, azt mutatja, hogy az orvosok alapvetően a kamara mint köztestület felé elkötelezettek.
Én nagyon sok olyan kollégát ismerek, aki ugyan a jelenlegi elnökség céljaival meg módszereivel nem ért egyet, de harminc éve kamarista és visszalépett az Orvosi Kamarába. Igazából én ennek nem tulajdonítok jelentőséget
– mondta Takács Péter.
Megjegyezte, hogy sok felháborodott levelet kapott, és volt, aki annyira nem értett egyet a mostani elnökséggel, hogy nem elégedett meg egy passzív be nem lépéssel, hanem elküldte, hogy ő nem szeretne belépni. És kapott egy köszönő e-mailt, hogy megerősítette a tagságát – tette hozzá.
Ezt lehet, hogy nem árt majd a végén figyelembe venni. Én nem kommentálom a számot, mert nincs jelentősége. Nem akartuk megszüntetni a kamarát
– közölte az államtitkár.
Takács Péter arra a kérdésre, hogy ezek után is fenntartja-e, hogy politikailag motivált volt a kamarának az új ügyeleti rendszerrel szembeni reakciója, úgy reagált: „Abszolút! Nem tudom máshogy értelmezni.”
Szerinte nem lehet máshogy értelmezni azt, hogy leírták, hogy ezzel a javaslattal ők egyetértenek, „és utána keresnek egy másik témát, és az hangzik el, hogy azért az ügyelettel kapcsolatban kezdenek akcióba, mert azzal tudnak politikai nyomást gyakorolni az ágazatvezetésre”.
Tételesen fölolvastam a múltkori sajtótájékoztatón, hogy hány javaslatát emeltük be Kincses elnök úrnak a törvénybe, amit előzetesen megküldött már 2020 óta a belügyminiszter úrnak
– emlékeztetett az államtitkár.
Megszűnt a kötelező kamarai tagság
Mint ismert, a Belügyminisztérium nemrégiben nyújtott be egy törvénymódosítást, amelyet az Országgyűlés kivételes eljárásban el is fogadott, később ki is hirdették. A jogszabályok értelmében
- megszűnt a kötelező orvosi kamarai tagság (csak az marad, aki úgy nyilatkozik);
- a nem kamarai tagok is praktizálhatnak;
- az etikai eljárások pedig – a folyamatban lévőkkel együtt – átkerültek a MOK-tól az Egészségügyi Tudományos Tanácshoz.
A kamara és a kormány legújabb konfliktusában döntő szerepet játszott az a február 4-i küldöttgyűlés, ahol a MOK „az azonnali és hosszú távú célok elérése érdekében” nyomásgyakorlásba kezdett: arra kérték a háziorvosokat, hogy ne írják alá az ügyeleti szerződéseket.
A döntéshozók szerint a kamara döntése a betegbiztonságot veszélyezteti. A kormány azt is elfogadhatatlannak tartja, hogy a MOK etikai eljárás alá vonta az egyik vármegyei háziorvosi szakmai vezetőt, aki tájékoztatót tartott az új ügyeleti struktúráról a kollégáinak.
A kamara erre úgy reagált, hogy pusztán etikai bejelentést tettek egy olyan személy ellen, aki visszaélt hivatali helyzetével. Ez a kijelentés ugyanakkor nem árnyalta a történteket, a kormány törvényileg próbál pontot tenni az ügy végére.
(Borítókép: Takács Péter 2023. április 2-án. Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI)