Orbán Viktor: A kormány még nem vezeti ki az ársapkát

Ha a tényeket nézzük, akkor elmondhatjuk, hogy nem Magyarországgal szemben hoztak szankciókat a budapesti amerikai nagykövet bejelentésekor. Az Egyesült Államok 34 magánszemélyt sorolt fel – mondta Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.

A kormányfő az interjú elején ezzel reagált David Pressman budapesti amerikai nagykövet bejelentésére.

Orbán Viktor hozzátette: az amerikaiak szankciói ellehetetlenítették a Nemzetközi Beruházási Bank további működését, ami így már nem volt hatékony, emiatt is döntött a kabinet a kilépés mellett.

Mi a szankciókkal sosem értettünk egyet, de tudomásul vesszük, és betartjuk őket

– fogalmazott Orbán Viktor, aki szerint Magyarországnak jó a viszonya az Egyesült Államokkal. Mint mondta, egyszer üzentünk nekik hadat még a II. világháborúban, azóta nem is próbálkozunk ilyennel.

„Mi már hazaküldtük a ruszkikat”

Orbán Viktor hangsúlyozta: Magyarország igyekszik együttműködni Washingtonnal, amely az ország barátja és szövetségese. Megjegyezte azt is: mind a két ország keresztény. Azt is hozzátette:, nem emlékszik, hogy amerikai cégek adtak volna annyit munkát a magyaroknak korábban, mint most.

Amerika azonban most nem egységes, megosztottabb lett az ország, ha demokrata elnök van, akkor a kapcsolataink nehezebbek, ha republikánus, akkor könnyebb

– jelentette ki a miniszterelnök, azt is megemlítve, hogy Magyarország azzal az amerikai kormánnyal működik együtt, amelyet az amerikai polgárok választanak.

Orbán Viktor elmondta, tudomásul kell venni, hogy a nagykövet képviseli a tengerentúli véleményt Magyarországról, csak furcsa módon. „Mi már hazaküldtük a ruszkikat, tudjuk, hogy figyelnünk kell a biztonságunkra” – jegyezte meg.

A miniszterelnök a műsorban a háború legfőbb támogatójának nevezte az Egyesült Államokat, ám álláspontja szerint az amerikai–magyar barátságnak ezt a véleménykülönbözetet ki kell bírnia.

Amerikánál biztonságosabb hely nincs, oldalról tengerek, felülről Kanada védi őket. A Kárpát-medencéről ez nem mondható el, Budapestről és Kassáról máshogy néz ki a történelem, és a most zajló háború – tette hozzá a miniszterelnök.

Persze Amerikában együtt éreznek az elesett katonákkal, nekem viszont egyből az jut eszembe, hogy talán egy magyar ember halt meg a fronton. Világossá tettem többször is, hogy a magyarok nem engedik meg, hogy belepréseljenek minket egy háborúba. Nem fogunk fegyvereket szállítani Ukrajnának

– hangsúlyozta Orbán Viktor.

A miniszterelnök az ellenzékkel való párbeszédre is kitért, ahol elmondása szerint igyekszik egyetértésre törekedni. Ezzel kapcsolatban elmondta: sajnálja, hogy a magyar baloldal nincs benne a béketáborban, ő ugyanakkor igyekszik valamilyen hidat kialakítani, hogy azon az ellenzék át tudjon jönni. 

A remény hal meg utoljára

– tette hozzá.

Atomháború

Orbán Viktor a háború eszkalációjával kapcsolatban kijelentette: egyre borúsabban látja ennek veszélyét. Szerinte most rosszabb a helyzet, mint két hete, mivel Oroszország azóta taktikai atomfegyvereket telepített Belaruszba.

Nem irodalmi túlzás, hogy a háború kiterjedése atomháborúhoz vezet. A háború menete ebbe az irányba mutat

– mondta a miniszterelnök, aki szerint Magyarország barátokat akar gyűjteni, nem ellenségeket.

Orbán Viktor szerint a háborúban Magyarország a saját érdekeiből indul ki, és emiatt nem biztos, hogy az Egyesült Államok érdekei egybeesnek Európáéval. „Mi egy keresztény reneszánszban bízunk, erre az útra kéne rátalálnunk. A franciák egy liberális világot erőltetnek, de velük legalább lehet vitázni” – jegyezte meg.

Még maradnak az ársapkák

Az interjúban szóba került az ársapkák kérdése is. Orbán Viktor ennél a résznél elmondta, hogy a kormány még nem vezetheti ki az ársapkákat. Az élelmiszereknél drasztikus áresés történt, hogy a kereskedők magukhoz csalják a vevőket. Az infláció csökkenése áprilisban már érezhető lesz, május–júniusban határozott esés várható.

Az infláció még túlságosan magas, ennek a letörésén dolgozunk, beadtuk az inflációvakcinát. Legyen verseny, menjenek lefelé az árak

– vélekedett.

Orbán Viktor a háborúval kapcsolatban kijelentette azt is, hogy el fog jönni az igazság pillanata. Hozzátette azt is, hogy Ukrajna nem létező ország pénzügyi értelemben, ugyanis annyira visszaesett a gazdasága.

Az a kérdés, hogy mi fönntartjuk Ukrajnát. Ha erre (Európa és az Egyesült Államok – a szerk.) nemmel válaszolunk, véget ér a háború. Most a magyar adófizetők is sok pénzzel támogatják Kijevet a közös európai költségvetésen keresztül. Mi álljuk az ukrán nyugdíjakat, fizetéseket, közben pedig támadják a magyar közösségeket Kárpátalján

– fogalmazott a miniszterelnök.

A harmadik világháború veszélye

Március 31-én, legutóbbi rádióinterjúja alkalmával Orbán Viktor elmondta: egyre reálisabbá válik a harmadik világháború esélye. A miniszterelnök a tűzszünet fontosságát is kiemelte, amelyben szerinte a világ a magyar álláspontot képviseli, szemben Európával.

Felmérések szerint viszont az európai emberek elindultak a béke irányába. Ahogy nő a fájdalom, veszteség, úgy fordulnak az emberek a béke irányába. Ez a vezetőket még nem érte el

– fogalmazott Orbán Viktor.

A kormányfő arról is beszélt, hogy egy évvel ezelőtt arról vitatkoztunk, szabad-e emberéletet kioltó eszközöket küldeni, most azonban egyre több és egyre durvább fegyvert küldenek Ukrajnába az uniós vezetők.

„Mostanra közel vagyunk hozzá, hogy legitimmé válik az, hogy valamilyen békefenntartó erőket küldjenek az európai vezetők a frontra” – vélekedett.

Ha ez így megy tovább, megérkezhetünk a harmadik világháborúba

– emelte ki Orbán Viktor, szerinte a nyugati vezetők is egyre többször hangoztatják ezt. A kormányfő hangsúlyozta: „Első hallásra hihetetlennek és túlzónak hangzik, de reális a veszély” erre.

Magyarország kilép a Nemzetközi Beruházási Bankból

A magyar kormány egyetért azzal, hogy Magyarország a Nemzetközi Beruházási Bankban fennálló tagságáról lemondjon – derült ki a csütörtök esti Magyar Közlönyből. Egyúttal visszavonták azt a határozatot is, amely Magyarország képviseletéről szól a Nemzetközi Beruházási Bank Kormányzótanácsában.

Mint megírtuk, az újabb amerikai szankciók bejelentése után a kabinet áttekintette a Nemzetközi Beruházási Bank (NBB) helyzetét. A budapesti amerikai nagykövet, David Pressman bejelentését követően ugyanis úgy döntöttek: visszahívják a kormányzati delegáltakat a bankból.

A Gazdaságfejlesztési Minisztérium a döntéssel kapcsolatban úgy fogalmazott: „A 2023. április 12-én bejelentett intézkedések értelmében az Amerikai Egyesült Államok a budapesti székhelyű Nemzetközi Beruházási Bank három vezető tisztségviselőjét szankciós listára helyezte” – írták, hozzátéve:

A kormány megtárgyalta a kialakult helyzetet, és megállapította, hogy bár a Nemzetközi Beruházási Bank Kelet-Közép-Európában fontos fejlesztési szerepet játszott, a kivetett amerikai szankciók következtében a bank működése értelmét vesztette.

„Ezért a kormány visszahívja a Nemzetközi Beruházási Bankban tisztséget betöltő, a magyar állam által delegált személyeket, valamint kilép a nemzetközi pénzügyi szervezetből” – zárták a közleményt. 

(Borítókép: Orbán Viktor interjút ad a Jó reggelt, Magyarország! című műsorban a Kossuth rádió stúdiójában 2023. január 13-án. Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda / Fischer Zoltán / MTI)