- Belföld
- büntetőtörvénykönyv
- btk.
- fidesz
- módosítás
- rágalmazás
- becsületsértés
- kocsis máté
- halász jános
A Büntető törvénykönyv módosítását javasolja a Fidesz két kategóriában is
További Belföld cikkek
- Légcsavaros mentőhajót próbálhattak ki a vízi mentők a Kis-Balatonon
- Orbán Viktor: Ember, most megyek a templomba!
- Mit mondjunk a gyermekünknek egy bombariadó után?
- Egyelőre nincs döntés az Európai Parlamentben Magyar Péter mentelmi jogáról
- Szijjártó Péter: Magyarország energiaellátásának biztonságát továbbra is garantálni tudjuk
A Kocsis Máté (Fidesz) frakcióvezető és Halász János (Fidesz) frakcióvezető-helyettes által jegyzett, kedden benyújtott módosítás alapján a jövőben nem lenne büntethető rágalmazás és becsületsértés miatt, aki ezt a közügyek szabad megvitatásakor, sajtótermékben vagy médiaszolgáltatás útján követi el, feltéve, hogy cselekménye nem irányul a sértett emberi méltóságának nyilvánvaló és súlyosan becsmérlő tagadására.
A javaslat indoklásában a két politikus kiemelte, hogy a módosítás a közügyek szabad megvitatásánál, a sajtótermék vagy médiaszolgáltatás útján történő elkövetésnél dekriminalizációt hajt végre.
Ez nem azt jelenti, hogy az efféle jogsértések szankcionálása elmarad, hanem azt, hogy a jogalkotó a közügyek szabad megvitatását olyan fontos értéknek tartja, amely esetén elegendő a polgári jogi – és egyéb közigazgatási – szankcionálás fenntartása – hangsúlyozták.
Kiemelték: az Alkotmánybíróság és az Emberi Jogok Európai Bírósága egybehangzó és következetes álláspontot képvisel azzal kapcsolatban, hogy a demokratikus közvélemény kialakulásához szükséges szabad tájékoztatás jogának gyakorlásakor keletkezett közlések miatt a felelősségre vonás lehetősége korlátozott.
Bizonyos ügyekben csak végső esetben lehetne a büntetőjog eszközéhez folyamodni
A közügyekkel összefüggő véleménynyilvánítás esetén csak végső esetben lehet a büntetőjog eszközéhez folyamodni, mivel a sértett sajtó-helyreigazítási eljárás, illetve személyiségi jogi per útján is jóvátételt nyerhet mind erkölcsi, mind anyagi értelemben.
Általános jogelv, hogy a büntetőjog nem tartalmazhat olyan tilalmakat, amelyek hatása nagyobb hátrányt okoz, mint amitől vissza kíván tartani, és nem használható fel olyan célok elérésére, amelyek más alkalmas eszközzel is elérhetőek, kiválthatóak – fejtették ki.
Kitértek arra is, hogy bár az európai országok nem egységesek a rágalmazás és a becsületsértés szabályozása tekintetében, a büntethetőséget kizáró okok meghatározása során a fenti elv érvényesül, illetve egyes országokban nem bűncselekmény a rágalmazás, a becsületsértés, és kizárólag polgári jogi kereset nyújtható be ilyen jellegű sérelmek orvoslása érdekében.
A Btk. jelenleg a rágalmazást akár két évig terjedő szabadságvesztéssel sújthatja, míg ha valaki a becsület csorbítására alkalmas hamis hang- vagy képfelvételt készít, akkor egy évig, ha nyilvánosságra hozza, akár három évig terjedő szabadságvesztésre ítélhető. A becsületsértés esetén egy évig tartó szabadságvesztés szabható ki – számolt be az MTI.