Lakógyűlésen dönthetnek a budapestiek a Lánchíd végleges forgalmáról

Május elején indítja el a Fővárosi Önkormányzat a nagy lakógyűlést, amelyen a budapestiek több különböző kérdésben is kifejthetik véleményüket. Ehhez postai úton egy névre szóló borítékban kapják meg a szavazást lehetővé tevő egyéni azonosító kódjukat.

Lapunk úgy tudja, hogy ebben a formában kérik a budapestiek véleményét egyebek mellett arról is, hogy mi is legyen a Lánchíd végleges gépjárműforgalmával. Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes egyelőre csupán annyit árult el, hogy

hamarosan bejelentjük azt a menetrendet, ahogy kikérjük a budapestiek véleményét, ennél egyelőre hadd ne mondjak többet!

A nyáron így összegyűjtött vélemények alapján dőlhet el, hogy a főváros legrégebbi hídját a teljes felújítást követően a személygépkocsik előtt is megnyissák-e. Almássy Kornél, a Budapesti Műszaki Egyetem Út- és Vasútépítési Tanszékének egyetemi docense szerint egyáltalán nem mindegy a döntéshozatal mikéntje, ugyanis ez nem egy népszavazás vagy közvélemény-kutatás hatásköre, hanem egyértelműen szakmai kérdés. 

A teljes hídzár időszakában a BKK modellkísérleteket végzett, amelyben megvizsgálták Budapest kilenc nagy forgalmú hídjának közlekedési súlyát, ez alapján pedig arra a megállapításra jutottak, hogy a Lánchídnak már a felújítás előtt is minimális volt a szerepe a gépjármű-közlekedésben, itt csupán az átkelő forgalom 4 százaléka zajlott, tehát a torlódásokat a kapcsolódó úthálózat szűkössége, nem pedig a forgalom intenzitása okozta. 

Almássy Kornél szerint azonban módszertani hiba volt az északi Megyeri hidat, illetve délen az M0-sként ismert Deák Ferenc hidat beleszámolni, ugyanis Budapest közlekedésének az egyik fő problémája, hogy a forgalom nagy része Buda és Pest között egy viszonylag szűk belvárosi Duna-szakaszon zajlik. A két M0-híd nélkül a Lánchíd az átkelő forgalomnak már 6 százalékát bonyolítja, és a lezárás szinte mindegyik Duna-híd forgalmát megnöveli. Az Erzsébet híd és Margit híd forgalmát csúcsidőben akár több mint 15 százalékkal! 

A BKK a Lánchidat érintően korábban három alternatívát vizsgált meg:

• A felújítás előtti forgalmi rend visszaállítása. 
• Csak közösségi közlekedéssel, taxival, motorkerékpárral és kerékpárral lehet áthajtani a hídon.
• A Lánchíd Pestről Buda felé, ezzel párhuzamosan pedig a Szabadság híd Budáról Pest felé történő egyirányúsítása.

A kutatásuk alapján végül a második verziót ajánlották tesztjelleggel a városvezetés számára, e szerint zajlik ma is a hídon a forgalom. A közlekedési szakember hangsúlyozta, hogy az uralkodó vélemény a budapesti autósforgalom tiltása irányába mutat, aki pedig ezzel vitatkozna, azt maradinak bélyegzik. Azt is hozzátette, hogy a kialakult helyzet az elmúlt harminc év elmaradt közúthálózati és közösségi közlekedés fejlesztésének hiányából fakad. A BKK még adós a csúcsidőszakok forgalmi vizsgálatával, pedig szerinte érdemes lenne átgondolni például az őszi, téli fokozottabb forgalmi hónapokban, hogy akkor engedjék az autósok áthajtását, és csak a melegebb évszakokban tiltani a közlekedésüket.

Erre persze jöhet az a válasz, hogy akkor majd dugóban áll rajta a 105-ös busz, miközben ugyanúgy dugóban áll a 9-es busz is a Margit hídon, csak azt nem teszi szóvá senki

– fűzte hozzá Almássy Kornél. Azt is érdemes lenne megnézni, hogy ténylegesen mennyien használják a Lánchídon áthaladó BKK-buszokat (beleértve az új 210-es járatot is). A BKK modellszámítása nem csúcsidejű, csupán átlagos forgalmi számokat mutat, miközben a város közlekedése szempontjából a csúcsidő az igazán fontos – szögezte le.

A kérdés már eldőlt

Arra vajmi kevés az esély, hogy a Lánchídra úgy engedték volna rá a 210-es új buszjáratot, hogy aztán ősztől esetleg már a dugóban vesztegeljen – adott egy észszerű magyarázatot Dorner Lajos, a Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület elnöke arra, hogy miért borítékolható már most a kérdésben a „lakógyűlés” autókat kitiltó döntése. 

Ha már komolyan vesszük a fenntarthatósági szempontokat, akkor illene legalább megfontolni a (valódi) zöld rendszámos autók hídon átengedésének kérdését. Az is vizsgálat tárgya kellene legyen, hogy a carsharing autók, (amelyek egyenként állítólag három normál autó használatát váltják ki, azaz utasforgalmi és emissziós szempontból is kedvezőek a város számára) átmehessenek-e. További szempont lehet az autót használó (valódi) mozgáskorlátozottak gépkocsijainak átengedése, már csak a sokat hangoztatott szolidáris város szlogenre tekintettel is – említ néhány komoly lehetőséget. Lehetne akár a dugóval szemközti irányba egyirányúsítani a Lánchidat – említ egy további lehetőséget.

A Lánchíd esetében a Déli pályaudvaról a Bajcsy-Zsilinszky útig terjedő területet egyben kellene a BKK-nak feltérképeznie, a maga közlekedési komplexitásában megvizsgálnia. Természetesen az sem lenne helyes, ha minden úgy maradna, ahogy a híd felújítása előtt volt, hiszen akkor a dugókat is visszahoznánk. Dorner Lajos szerint a hangsúlyt a vizsgálatra és a jobb megoldások keresésére kell helyezni, erre utaló jeleket azonban nem mutat a városvezetés. E borítékolható döntésével valójában politikai döntést hoz, amely már a jövő évi önkormányzati választás előszele lehet.

Nem megoldást keresnek, hanem eszkalálni akarják a helyzetet. Ez már a kampány része 

– összegezte röviden a Lánchíd közlekedését érintő várható döntést Dorner Lajos, a VEKE elnöke.

(Borítókép: Papajcsik Péter / Index)