Lacza Zsombor: Vérplazma-terápiában az unió élvonalába kerülhetünk

A plazma a vér sárgás, folyékony része, amely nagyjából 55 százalékát teszi ki, ennek 90 százaléka víz, 8 százalékát pedig azok a plazmafehérjék alkotják, amit a gyógyszeriparban használnak fel. Ez utóbbit a külön erre a célra létrehozott speciális géppel választják le. Az ebből készített gyógyszer hozzájárulhat a beteg életminőségének javulásához, illetve az életét mentheti meg. Dr. Komlódi Gabriella éveken keresztül vezetett Magyarországon plazmagyűjtő állomást, előadásában kiemelte: sok, terápia alatt álló nincs is tudatában annak, hogy gyógyszere emberi vérplazmából készült.

Egy hemofíliás beteg évi kezeléséhez 1200, egy alfa-1-antitripszinhiányos betegnek 900, egy elsődleges immunhiányos betegnek pedig 130 plazmadonációra van szüksége ahhoz, hogy az éves szükséges gyógyszerét elő lehessen állítani. Összesen több mint nyolcvanféle autoimmun, immunhiányos betegség és ritka vérbetegség terápiájában segít a plazmaadomány. Továbbá rámutatott, hogy az elmúlt 24 év során világszerte óriásit nőtt a plazmaeredetű terápiás készítmények felhasználása, évi átlagban 7,5 százalékkal.

Az USA-ból importál Európa

Az intravénás immunglobulin-terápiát évtizedek óta használják az immunhiányos állapotok kezelésére. „Bár a betegségek gyakorisága minden országban azonos, de közel tíz év alatt az immunglobulin-készítmények felhasználása az Egyesült Államokban és Nyugat-Európában legalább kétszeresére nőtt, ebből látható, hogy a terápiához való hozzáférés eltérő” – ismertette Komlódi Gabriella.

A világon összesen 69 millió liter plazma gyűlt 2019-ben, a Covid hatására a következő évben ez a mennyiség tízmillióval csökkent. A hiány pótlására Európában és Amerikában is nyitottak több új plazmaközpontot. Európában a globális plazmamennyiség 25 százalékát használják fel, miközben 15 százalékot tudnak csak gyűjteni, az USA-ból származó plazmakészítményekkel pótolják a szükséges mennyiséget.

Ez egy kiszolgáltatott helyzet, ha bármilyen okból csökken a begyűjtött plazma mennyisége, az negatív hatással lesz az európai betegellátásra

– hangsúlyozta. Hozzátette: kontinensünkön főleg az immunglobulin-kezelésekre az igény sokkal nagyobb arányban nőtt, mint az ezt kiszolgáló mennyiség. Erre válaszul az Európa Tanács korábban állást foglalt abban, hogy minden országnak önállónak kell lennie vérrel és vérkészítményekkel kapcsolatban, amit a WHO 2013-ban megerősített.

Az uniós tagországokban elfogadott az a fajta vélemény, miszerint kell egyfajta szabályozás, ami a magán- és a közszféra és az összes érintett együttműködését elősegíti abban, hogy minél több életmentő vérplazmaennyiség álljon rendelkezésre

– emelte ki Komlódi Gabriella.

Nem élték volna túl enélkül

Érintettek beszéltek egy rövid kisfilmben arról, hogy az immunglobulin-terápia hogyan segített nekik. A negyvenes éveiben járó Péter tavaly március elsején teljesen lebénult, 5 százalék esélyt adtak az orvosok a túlélésre. Ekkor kapta meg a vérplazma-terápiát, aminek köszönhetően mára teljes életet élhet.

Ha a vérplazmakészítmény nincs, akkor én sem vagyok

– jelentette ki. Cilárik Adrienn, a Guillain−Barré-szindrómában szenvedők alapítványának létrehozója elmondta, hogy a ritka autoimmun betegséggel küzdők számára az egyedüli megoldást a vérplazmakészítmények jelentik.

Dr. Szolnoky Miklós klinikai immunológus előadásában kifejtette, hogy tíz év alatt ötszörösére nőtt az immunoglobulin-kezelések száma Magyarországon. „A pontos igény felmérése után tudnának a gyártók a szükséges mennyiséggel kalkulálni, el lehetne kerülni a hiányt. A gyógyszerláncban ezek a készítmények mostoha szerepet töltenek be, az egyetemen sem tanítják, transzfúziós tanfolyamokon a rezidensek számára sokszor újdonság ez a biológiai terápia” – emelte ki. A szakorvos bemutatott egy esetet: Lacit tízéves korában diagnosztizálták gyógyíthatatlan bronchiektáziával, hörgőtágulattal, kilenc évvel az immunoglobulin-terápia bevezetése után a CT-kép szerint meggyógyult a tüdeje.

Ezelőtt 20 évvel nem élték meg a felnőttkort, most már a kezeléssel 60-70 évig vagy még tovább élhetnek. Az ilyen betegek ellátásához azonban több plazmára van szükség

– hívta fel a figyelmet. A szakember megerősítette: Európa igényének 30-40 százaléka az USA-ból származik. Az uniós plazmák 55 százalékát négy ország adja, Németország, Ausztria, Csehország és Magyarország.

Akár egy plusz havi bér is járhat érte

Bolla Barnabás, a Plazmaszolgálat Kft. operatív igazgatója kifejtette, hogy ez nálunk 46 plazmagyűjtőállomást jelent, és még további hattal fog bővülni ebben az évben, ezzel Csehország után másodikak vagyunk az unióban. „A gyógyszeralapanyag-gyártó vállalatok a nettó árbevételük egy százalékát fizetik ki extraprofitadóként, ami iparági szinten meghaladja a félmilliárd forintot, emellett többek között innovációs adóval, iparűzési, társasági adóval is hozzájárulnak a nemzetgazdasághoz” – húzta alá.

Minden plazmaadás előtt a beteg találkozik az orvossal, akinek alá kell írnia, hogy alkalmas donornak, akiknek évente kötelező véradáson is részt kell venniük. Az első előtt és minden tizenötödik plazmaadás után alkalmassági és szűrővizsgálatot végeznek. Mint fogalmazott, sok esetben az ilyen alkalmakkor derül fény idejekorán egy-egy rejtett problémára. A plazmaadományozók helyben életmódtanácsokat is kapnak, továbbá szendvicset, üdítőt és egyéb vouchereket. A plazmalevételért térítés jár, ami alkalmanként a jogszabály szerint a mindenkori minimálórabér ötszörösével megegyező összeget jelent. Egy év alatt 45 alkalommal lehet vérplazmát adni.

Akár 300 ezer forintot, egy 13. havi fizetést is összegyűjthet ezzel a az önkéntes plazmadonor

– emelte ki Bolla Barnabás, aki hozzátette, hogy mindezek eltörpülnek amellett, hogy sok kezelésnél a vérplazma mással nem helyettesíthető. „Köszönjük, hogy plazmát adsz, különben nélküled nem lennénk itt” ˗ sokszor így mennek oda a plazmaterápiában részesülők a donorokhoz, Bolla Barnabás tapasztalatai szerint ez van a legnagyobb hatással rájuk.

Eredményesebb fogpótlásra is alkalmazható a vérplazma

Dr. Nacsa János, az Országos Vérellátó Szolgálat kutatási és innovációs igazgatója egy új vérplazmaalapú terápia kapcsán elmondta: a fogpótlásoknál gyakori probléma, hogy nincs elég erős és megfelelő csontszövet ahhoz, hogy megtapadjon az implantátum. Az esetek 50 százalékában ez nagyjából három hónap után derül ki. A Semmelweis Egyetem több évtizedes kutatására épül az az eljárás, amikor a kihúzott fogat egy speciális szerkezettel ledarálják, eltávolítják belőle a lágyrészeket, ezeket összekeverik a beteg véréből származó géles anyaggal. Ezt a kocsonyás, szemcsés anyagot tömik vissza a fogüregbe, ami három-öt hónappal később beépül a csontszövetbe, és megerősítheti annyira, hogy sikeresen végrehajtható lesz az implantálás. A vérben található növekedési faktorok hozzáadásával még inkább serkenthető a csontszövet-növekedés. A betegtől levett mintánál fennáll a rizikó, hogy nem a legjobb minőségű, valamint az eljárás hosszabb időt vesz igénybe. Ennek a kiküszöbölésére lenne alkalmas a polcról levehető, eltartható instant készítmény.

Az OVSZ ezt filléres költségből elő tudja állítani, miután sikerül igazolni, hogy ténylegesen működik, ezek a kutatások zajlanak most, valamint ehhez engedélyeztetett eszközre is van szükség

– jegyezte meg.

Közel 500 koronavírusos beteget kezeltek ezzel

Dr. Fodor Eszter, az OrthoSera Medical Zrt. klinikai operatív vezetője a Covid elleni vérplazma-terápia eredményeiről számolt be. Már korábban foglalkoztak a vérszérum-terápiával, amikor megjelent a járvány, azon dolgoztak, hogyan lehet a koronavírus gyógyítására felhasználni.

2020. április 9-én adtak be egy engedélykérelmet, 14-én kapták meg az NNK jóváhagyását. Az első vérplazmakészítményeket Magyarországon 2020. április 15-én a Semmelweis Egyetemen adták be a Covid-osztályokon dr. Müller Veronika professzor asszony és dr. Iványi Zsolt vezetésével. Mindkét beteg kikerült a kórházból, az egyik korábban lélegeztetőgépen volt.

Az ország minden pontja részt vett a klinikai vizsgálatokban: szűrőbuszokkal járták az országot vérmintáért, amit az OrthoSera laboratóriumában elemeztek, hogy megfelelő-e az antitestszintje ezeknek a vérmintáknak.

A többségében krónikus beteg 60–80 éveseket az 1. és 2. hullámban kezelték ezzel, 2020-ban ez volt az első és egyedüli terápiás lehetőség, még nem voltak antivirális szerek. Fodor Eszter visszaemlékezett arra, hogy ebben az időszakban sokszor nagyobb volt a kereslet, mint a kínálat, és néha dönteni kellett. Ez egyik kezelőorvos részéről sem volt egyszerű. A harmadik hullámban megváltozott a helyzet, egyre fiatalabbak kerültek egyre súlyosabb állapotba, főleg a várandós nők, akik akár néhány óra alatt intenzív osztályos ellátásra szorultak. Itt létrehoztak egy vérplazmadepót, ahol azonnal tudtak ilyen készítményhez jutni, ami sokak életét megmentette. Az átlagéletkor 67 év volt betegeiknél, de 17–100 év közöttieket is kezeltek, a legidősebb hölgy a terápia után gyógyultan távozott a Covid-osztályról. Megjelent tanulmányukban kifejtik, hogy a gyulladásos markerek szignifikánsan csökkentek a terápia 7. napján, és a betegek klinikai javulást mutattak. Kiderült, hogy az IL-6 egy fontos markere az elhalálozás valószínűségének.

Az is bebizonyosodott, hogy ezzel rosszat nem tudunk tenni, így biztattuk az orvosokat a kezelés megkezdésére

– emelte ki. Hozzátette: hisznek abban, hogy az innovatív vérszérum-terápiáké a jövő, ezért tervezik további klinikai kutatásokat. Fontosnak tartják, hogy Magyarországon magyar vérplazmából állítsanak elő gyógyszereket magyar embereknek. Mint mondta, úgy vélik, képesek vagyunk erre.

Térdízületi kopás ellen is hatékony

Dr. Lacza Zsombor, az OrthoSera ügyvezető igazgatója és kutatója, a Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetem tudományos rektorhelyettese elmondta, hogy a világjárvány egyik tapasztalata, hogy azzal rendelkezünk, amit mi magunk tudunk előállítani – vannak gyógyszergyáraink, plazmacentrumaink. Ami nincs, ahhoz ebben az időszakban nem jutottunk hozzá. Amit külföldről kell behozni, zsarolássá válhat: a legenda szerint az Egyesült Államok például állítólag megsúgta, honnan kell vakcinát venni, hogy érkezzen tőlük az Európai Unióba plazmakészítmény. A testnevelési egyetem innovációért is felelős rektorhelyettese egy sporthasonlattal élve szemléltette a helyzetet. „Akkor tudunk valós versenyt generálni, ha mi magunk találjuk fel, készítjük el az adott dolgot, ezzel lehetünk elsők” – mondta. 

A pandémia másik tanulságaként pedig azt említette, hogy a váratlan helyzetekre érdemes előre felkészülni, amire a vérplazmakészítmények alkalmasak lehetnek.

Ha jönne egy másik világjárvány, az első 50-100 gyógyultból már tudunk vérplazma-terápiát előállítani

– hangsúlyozta. Most ott tartanak, hogy az immunologlobulint 99 százalékban ki tudják választani a vérplazmából, ha a tisztaságán javítanak, akkor készen is van a terápiás készítmény, és felhasználható kis szériás gyártásra, amely egy esetleges új járvány idején gyorsan felhasználhatóvá válik.

Kutatásaikat eddig tizenöt különböző tudományos lapban publikálták és a világ számos országában levédették. Térdízületi kopásban szenvedők saját vérplazmájából készítettek 15-20 perc alatt hiperakutszérumot, a kutatásban a betegek háromszor kaptak ízületbe beadott hiperakutvérszérum-injekciót, hat hónappal később pedig a fájdalmuk csökkent, a funkció javult. Mindez azt mutatja, hogy a vérszérum-terápia előtt számos kiaknázatlan terület és óriási lehetőség áll. Ezt a szérumot nemcsak a beteg plazmájából lehet használni, hanem egy szűretlen, szárított, egyfajta instant formában is.

Magyarországon a plazmagyűjtési aktivitás eljutott arra a szintre, aminek komoly nemzetgazdasági súlya van, itthon pedig ennek van egy erős innovatív alapja. Ezek a fejlesztések olyan szakaszba értek, ami még két éve nem volt

– mondta el Lacza Zsombor a biológiai terápiás vérszérumkészítményekről. Mint fogalmazott, minden megvan itthon, a tudás és a technológia rendelkezésre áll ahhoz, hogy ezzel az innovatív terápiával hamar az unió élvonalába kerüljünk.

(Borítókép: Dr. Lacza Zsombor. Fotó: OrthoSera Medical Zrt.)

Ezt a szerkesztőségi tartalmat az Ivedo Kft. támogatta.