Érettségi: hétfőn egy korszak lezárult, jövőre jön a „lelketlen húsdarálás”?

Mint megírtuk, hétfőn magyar nyelv és irodalom tárggyal megkezdődött a 2022/2023-as tanév érettségi-időszakának kötelező része, kora délután a középszintű vizsga nem hivatalos megoldásait is közzétette az Eduline.

Középszinten a diákok az első feladatrészben egy szövegértési és egy szövegalkotási feladatot kaptak. Előbbinél egy kortárs magyar írónő, Máté Andrea borokról szóló ismeretterjesztő szövegével találkoztak a tanulók, míg a gyakorlati szövegalkotásnál két opció közül választhattak: vagy a Bringázz a suliban! kampánnyal kapcsolatban érveltek, vagy megfogalmaznak egy levelet, amelyben társukat ajánlották jó tanuló-jó sportoló címre.

Arató László az első feladatlapot – melyen 90 percig dolgozhattak a tanulók – kiválónak találta.

„A bikavér legendája igényes, komplex, mégis nagyon rendezett, jól érthető szöveg, a hozzá tartozó feladatokat pedig a változatos szóval jellemezném. Megkockáztatom, hogy ez volt az elmúlt évek legjobb szövegértési feladata” – jelentette ki Arató László, hozzátéve, hogy az érvelésről és az ajánlólevélről is jó véleménnyel van, mindkét opciót korrektnek tartja.

Volt olyan feladat, amit tanárként sem tudott volna megoldani

A hagyományoknak megfelelően az írásbeli vizsga második részében a műelemzés állt fókuszban. A végzősök itt szintén választhattak, vagy egy Lázár Ervin-novellát elemeztek, vagy összehasonlítottak egy Petőfi Sándor- és egy Tóth Árpád-verset.

A Magyartanárok Egyesületének elnöke szerint a novellaelemzés lehetett a népszerű választás, Lázár Ervin A kovács című művéről ugyanis nem nehéz írni, azt ugyanakkor nem tartja szerencsésnek, hogy a feladatmegjelölésben túl sok szempontot (ötöt) adtak meg, ráadásul ezek közül az egyik – az ördög szándékának mélyebb értelmezése – olyan kérés volt, ami még neki is feladná a leckét.

„Ezzel a szemponttal nem tudtam volna mit kezdeni, ahogy jó néhány más kollégám sem. A novellaválasztást ugyanakkor ennek ellenére is jónak tartom” – jegyezte meg Arató László, aki a másik lehetőségről, az összehasonlító elemzésről már nem tudott pozitívan nyilatkozni, mint mondta: a két versben csak annyi volt a közös, hogy mindkettőben szerepelt Csokonai neve. Ennek megfelelően az instrukcióban egyik szempontnál sem szerepelt a „vesse össze” felszólítás.

„Ilyen rossz, elhibázott összehasonlító elemzésre az elmúlt harminc évben nem volt példa – mondta a pedagógus, majd megjegyezte: – Természetesen fontos, hogy milyen feladatok voltak a mostani magyarérettségin, az viszont, hogy mi lesz jövőre, talán még lényegesebb.”

Egy korszak lezárult, és jön egy sötétebb?

2024-től teljesen megújul a magyarérettségi, a változásokról 2021 nyarán Kásler Miklós egykori emberierőforrás-miniszter számolt be egy részletes dokumentumban, amely alapján a jövőben

• a szövegértésnél nyelvtani kérdések is lesznek;
• a gyakorlati szövegalkotástól, így például az érveléstől is elbúcsúzhatnak a diákok, lesz azonban helyette egy irodalmi-műveltségi teszt;
• változik továbbá a szóbeli is, az eddigi hat kötelező életműtétel (Kosztolányi Dezső, Babits Mihály, József Attila, Arany János, Petőfi Sándor, Ady Endre) újabb írókkal, költőkkel bővül, felkerül a listára Jókai Mór, Mikszáth Kálmán, Vörösmarty Mihály és Herczeg Ferenc is.

A változásokkal a Magyartanárok Egyesületének elnöke nem ért egyet.

„Nem szerencsés, hogy már az írásbelin előjönnek nyelvtani kérdések, ez a jövőben csak tovább növeli a tantárgy népszerűtlenségét. A társadalmi sikerességre felkészítő, kommunikáció-központú szövegalkotási feladat pedig – amely egy kifejezetten modern eleme a vizsgának – kikerül. Ez egyértelmű visszalépés, amely hatalmas kárt okoz a tanulóknak” – fejtette ki az egyesületi vezető, aki szintén erős kritikát fogalmazott meg arról, hogy a szövegalkotás helyett bekerül egy műveltségi teszt, „amely Damoklész kardjaként leng majd a diákok és a tanárok feje felett”.

Ez a lépés azt szolgálja, hogy ne lehessen eltérni a Nemzeti alaptantervtől. Az új elemnek köszönhetően a jövőben az ismeret kerül középpontba a készség és az értés helyett. Mindez ráadásul a nemzeti hagyomány elevenen tartásának is kifejezetten rosszat tesz, adatbiflázást csinál a szövegek, művek megértését gyakoroltató, gondolkozni és beszélni tanító tantárgyból

– hangsúlyozta Arató László, kitérve a szóbelit érintő változásokra is, amelyeket egyenesen borzalmasnak nevezett.

„Azzal, hogy tízre nő az életműtételek száma, azt érik el, hogy a tanároknak a világon semmilyen mozgásterük ne legyen, ellehetetlenítik, hogy az adott osztályhoz igazodva lehessen tanítani, az órák nem szólnak majd másról, csak arról, hogy végigrohanjunk a tananyagon. Minden eddiginél több pedagógus kerül majd lelkiismereti válságba, mindenkinek fel kell majd tennie a kérdést, hogy úgy tanítson-e, ahogy azt az irodalom és a diákjai szempontjából jónak tartja, vagy úgy, hogy tanítványait felkészítse az érettségi szintre” – mutatott rá az egyesületi vezető.

Végül hozzátette: „Sok kollégám jelezte már, hogy ha valóban ez lesz az érettségikövetelmény, akkor inkább abbahagyja a tanítást, vagy átmegy általános iskolába”, ahol ezek a kérdések még kevésbé nyomasztják, a jelenleg ismert terv ugyanis „egy lelketlen, húsdaráló oktatást” kíván.

Kedden matematikából bizonyíthatnak a diákok

Ezen a héten további vizsgák várnak a diákokra, kedden matematikával, szerdán történelemmel, csütörtökön angollal, pénteken pedig némettel folytatódik a sor. A részletes menetrend az Oktatási Hivatal weboldalán is elérhető.

A hivatal tájékoztatása szerint ezekben a hetekben 1163 helyszínen várhatóan több mint 111 100-an érettségiznek, a megmérettetést idén is a kormányhivatalok koordinálják 3171 bizottság közreműködésével. Az írásbeli vizsgákat május 5. és május 26. között rendezik meg, míg a szóbeliket június 7. és június 30. között.

(Borítókép: Diákok a magyar nyelv és irodalom írásbeli érettségi vizsgán 2023. május 8-án. Fotó: Bruzák Noémi / MTI)