A szittya gondolkodásmód főszerepet kap a honvédségben

Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter javaslatára Novák Katalin köztársasági elnök április 27-én mentette fel Ruszin-Szendi Romulusz altábornagyot, a Honvéd Vezérkar korábbi főnökét. Ruszin-Szendi Romulusz helyére Böröndi Gábor altábornagyot nevezték ki. A honvédség korábbi vezetőjének leváltásának okairól számos magyarázat látott napvilágot. A honvédelmi miniszter elsődlegesen azzal magyarázta a döntést, hogy szemléletváltásra van szükség a honvédségnél. 

A Szabad Európa információi  szerint Ruszin-Szendi Romulusz vezérkari főnökként időnként „nem megfelelő stílusban” beszélt a köztársasági elnökkel. „Ez ráadásul mások jelenlétében is előfordult, nyilván elég hamar végigfutott a vezérkar körében, és megütközést keltett. Mégiscsak Novák Katalin a Magyar Honvédség főparancsnoka az alkotmány szerint” – mondta a portálnak egy minisztériumi forrás. A lap forrása úgy tudja, hogy ezt Novák Katalin később sehol nem tette szóvá, de az eset „nyilván nem növelte Szalay-Bobrovniczky Kristóf rokonszenvét a vezérkari főnök felé”.

Minden héten van egy miniszteri értekezlet a HM-ben, amin a vezérkari főnök is ott van. Többen azt mondták a résztvevők közül, hogy ezeken is lehetett érezni, hogy nincs meg a közös hang a két vezető között. Utólag már világosnak tűnik, hogy a miniszter csak kivárta az időt, amíg kiismeri magát annyira a honvédségen belül, hogy megtalálja a megfelelő utódot. Ehhez a jelek szerint kellett szűk egy év, de most meglépte azt, amit valószínűleg régebb óta tervezett már

– mondta a Szabad Európa forrása. 

Böröndi Gábor kinevezésével jön a szittya szemlélet

Szalay-Bobrovniczky Kristóf szerint „harcászatiról hadműveleti szintre kell emelni a Magyar Honvédség képességeit”. Egy hadsereg működésének három szintjét különböztetik meg. Az első a harcászati-taktikai. Ez azt jelenti, hogy kisebb létszámú egységekkel korlátozott műveleteket hajtanak végre. A magyar hadsereget eddig valóban jellemzően ilyen működés jellemezte itthon és külföldön egyaránt. A hadműveleti szint egy ennél magasabb minőség, ez sok alegység vagy akár egy teljes hadsereg együttműködését jelenti.

Az új vezérkari főnök, Böröndi Gábor parlamenti meghallgatásán két megjegyzése keltett szélesebb visszhangot. Az egyik, hogy szerinte a honvédségnek a „szittya gondolkodásmódot” kell elsajátítania, a másik pedig, hogy visszahozná a katonai oktatásba a nukleáris elrettentést.

A Szabad Európa minisztériumi forrása szerint éppen Ukrajna példája mutatja a legjobban, hogy egy ilyen felállás, ha jól csinálják, milyen hatékony védelmet képes biztosítani még egy elvileg erősebb ellenféllel szemben is. A Magyar Honvédség tartalékos állományának fejlesztése már évek óta napirenden van, Böröndi Gábor feladata lesz ennek felpörgetése is.

(Borítókép: Böröndi Gábor altábornagy a kinevezése előtti meghallgatásán az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottságának ülésén 2023. május 2-án. Az előtérben Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter. Fotó: Illyés Tibor / MTI)