A bíróságról jelentkezünk, jönnek az újabb részletek a tanárok kirúgásáról

12:30-ra hirdették meg a Fővárosi Törvényszék Munkaügyi Kollégiumán a Karinthy Frigyes Gimnáziumból elbocsátott pedagógusok perfelvételi tárgyalásának harmadik fordulóját. A jogi vita amiatt indult el, mert a tanárok szerint aránytalan és eltúlzott volt az a jogkövetkezmény, amit a tankerület alkalmazott velük szemben azért, mert a polgári engedetlenség eszközével tiltakoznak.

Mint arról korábban beszámoltunk, az első, március végi tárgyaláson a bírónő felkínálta az egyezség lehetőségét, a tanárok ügyvédje, Sziklai Tamás pedig ismertetett egy ajánlatot, ami úgy szólt, hogy ha azonnali hatállyal visszahelyezik a tanárokat a pozíciójukba, kifizetnek nekik fejenként 1 millió forintot, és az alperes kiad egy nyilatkozatot, amelyben elnézést kér, a kereseti kérelmet nem tartják fenn.

Mivel az alperes jogi képviselőjének nem volt felhatalmazása arra, hogy választ adjon az ajánlatra, Sziklai Tamás jelezte: ügyfelei ebben az esetben inkább nem is kérik a pedagógusok visszahelyezését, a sérelemdíjra, valamint a végkielégítésre ugyanakkor továbbra is igényt tartanak.

A korábbi tárgyalásokon három tanár, Horváth Brigitta, Nemes Mária és Ősi Judit személyes meghallgatása már lezárult, további három pedagógusnak ugyanakkor még válaszolnia kell a bíró által feltett kérdésekre.

Pfeiffer Norbert szerint a tankerület rossz stratégiát folytat

A bírónő első körben Pfeiffer Norbertet hallgatta meg, és arról kérdezte, miként tájékoztatta az intézményvezetőt arról, hogy polgári engedetlenségbe kezd. A biológia szakos tanár közölte: szóban és írásban is jelezték szándékukat Hutai Lászlónak, aki nem ellenezte, ugyanakkor nem is támogatta tettüket. Arra a kérdésre, hogy a tankerületi vezetőt hogyan tájékoztatták, úgy felelt: „nincs vele közvetlen kapcsolatunk, és nem is éreztük, hogy ez a mi feladatunk lenne”.

Pfeiffer Norbert meghallgatásában kitért arra is, hogy bár tudta, tette következménye akár a kirúgás is lehet, azt remélte, nem jut el idáig a történet.

„Bíztam benne, hogy a tankerület a megoldási lehetőséget fogja keresni, megkérdez bennünket arról, miért csináljuk, mi a probléma. A mindenki által ismert országos pedagógushiány közepette nagyon rossz stratégia nem a munkaerő megtartását, hanem épp annak az eltávolítását kezdeményezni” – jelentette ki, majd megjegyezte: a történtek ellenére ismét jelentkezett a Karinthy Frigyes Gimnáziumba, az iskola ugyanis németül biológiát tanítót keresett.

„Bár úgy tudom, hogy én voltam az egyetlen jelentkező, máig nem kaptam választ. Úgy gondolom, hogy ezt a helyzetet a gyerekek sínylik meg a leginkább, amikor engem felmentettek, ez szempont is volt, azóta ugyanakkor nem az. Ez egy egyértelmű ellentmondás az ügyben” – fejtette ki. Hozzátette: egyébként más intézményekbe is beküldte az önéletrajzát, többek között egy olyan iskolába is, ami a Cinege utcában van, ahol Orbán Viktor lakik, de választ máig nem kapott. 

A megtorlás eredménye

Rövid szünet után Rábai János meghallgatásával folytatódott a tárgyalás. A pedagógus – aki magyar nyelv és irodalmat, illetve médiát tanított a gimnáziumban – többek között arról beszélt: ismerték a tankerület álláspontját, tudták, hogy a sztrájk részükről rendben van, míg a polgári engedetlenséget elítélik.

A tankerület jelezte, hogy először egy figyelmeztető levelet kapunk, és ha ezután sem fejezzük be, megtorlás következik. Szerintem már önmagában ez a megtorlás szó is sokat elárul a kommunikációról

– hangsúlyozta Rábai János, aki felhívta a figyelmet arra, hogy a polgári engedetlenséget amiatt vállalták, mert a munkabeszüntetés már nem alkalmas érdekérvényesítésre.

Hangsúlyozta továbbá: fiatal pedagógusként megdöbbentő számára, hogy milyen állapotok uralkodnak az iskolákban. Amellett hogy a tanárok leterheltek és a bérek alacsonyak, az épületek elavultak, még az elit gimnáziumokban is rendszeresek az egészségre káros beázások, a penészfoltok, gombásodások, de nemegyszer állmennyezetek szakadnak be, és mindezekre az oktatásirányítás egyáltalán nem figyel. Hozzátette, hogy a tananyag mértéke és elavultsága is sajnálatos.

„Az elmúlt években rengeteg ígéretet kaptunk, de ennél nagyobb előrelépés soha nem történt" – jegyezte meg. 

Könnyek között nyilatkozott Velényi Dóra

Végül Velényi Dórát is meghallgatták. A pedagógus 22 éven át tanított a Karinthy gimnáziumban, személyes meghallgatásán elmondta: a 2022–es őszi tanévben több alkalommal vállaltak egynapos polgári engedetlenséget, amit mindig jeleztek az igazgatónak és rajta keresztül a tankerületnek. Ám miután ő semmilyen reakciót, figyelmeztetést nem kapott, megfogalmazódott a gondolat, hogy egy hosszabb, egyhetes akcióba is beleálljon.

„Hátha azt észreveszik, hátha az majd számít, hátha megkérdezik tőlünk, hogy miért csináljuk. Ebben bíztunk” – mondta Velényi Dóra, aki beszámolt arról is, hogy miként értesült az elbocsátásáról.

Egy kollégám mesélte, hogy nyolc embert kirúgtak, azt kérdezte tőlem, ugye én nem vagyok közöttük. Mondtam neki, hogy nem, dehogy, hiszen még semmilyen figyelmeztetést, tájékoztatást nem kaptam. Aztán odamentem egy másik tanárnőhöz, akinek szintén elmeséltem a történteket. Erre közölte, hogy ő az egyik, de ne aggódjak, én is köztük vagyok

–  idézte fel a pedagógus. Végül kitért arra, hogy kirúgása után januárban kapott egy lehetőséget, de amikor megtudta, hogy korábbi diákjainak november vége óta még mindig nem lett megoldva a taníttatása, képtelen volt az új állást elvállalni. Elcsukló hangon, könnyek között hozzátette: pedig év közben spanyoltanári állást találni kicsit sem egyszerű.

Emellett kollégái korábbi felszólalásaihoz kapcsolódva megjegyezte: ő is elfogadhatatlannak tartja mindazt, ami a mai magyar oktatást jellemzi.

„A tankerület még a beázással sem tudott mit kezdeni, csak nekem négy edény volt az asztalomnál, amibe csöpögött a víz, így kellett dolgozni” – emelte ki.

„A jogszabályokat mindenkinek be kell tartania” – vagy mégsem?

Egy áprilisi Kormányinfón Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető minisztert kérdeztük arról, hogy a kormány álláspontja szerint a tankerületek joggal mentették-e fel a munkavégzés alól a polgári engedetlenkedő pedagógusokat. A politikus válaszában hangsúlyozta: a jogszabályokat mindenkinek be kell tartania, a tiltakozásnak vannak törvényes formái, aki ezen túllép, az jogellenes módon jár el.

A miniszternek jeleztük, hogy valójában több száz pedagógus választotta a tiltakozásnak ezt a formáját, így ha a szabályok mindenkire vonatkoznak, akkor nem csak 13-14 tanártól kellett volna megválni, hanem ennél sokkal többtől. Felvetésünkre a politikus kifejtette, az egyik szabály az volt, hogy amikor valaki első alkalommal nem teljesítette a munkavégzési kötelezettségét, akkor felhívták a figyelmét az elbocsátás lehetőségére. Amikor ez ismételten előfordult, akkor alkalmazták a szigorúbb büntetést.

Ez azonban csak részben igaz, az egyik kirúgott tanár, Ősi Judit a személyes meghallgatásán ugyanis arról beszélt, hogy bár Rábel Krisztina tankerületi vezető neki is küldött első körben egy figyelmeztetést, azt végül vissza is vonta, rájött ugyanis, hogy neki aznap nem is volt órája. Ezért is lepte meg végül a pedagógust a felmentésről szóló levél, ekkor ugyanis még csak egy figyelmeztetésre számított.

Gulyás Gergely Ősi Judit esetére reagálva elmondta: őt alapvetően máshogy tájékoztatták, de azért van a bíróság, hogy ezeket a részleteket megvizsgálja, és döntést hozzon az ügyben.

(Borítókép: A  Karinthy Frigyes Gimnáziumból elbocsátott pedagógusok perfelvételi tárgyalásának harmadik fordulója 2023. május 9-én. Fotó:  Szollár Zsófi / Index)