Lovász László: A túlterhelt tanároknak sokszor nincs idejük, energiájuk erre

Lovász László volt MTA-elnök az ELTE-n rendezendő nemzetközi konferencián arról fog előadni, hogy mitől szép a matematika. Ebből az alkalomból ugyanezt a kérdést tette fel a világhírű matematikusnak a hvg.hu.

A matematika szépségének az egyik forrása: a logikája. Sajnos az oktatás erre nem mindig mutat rá. Sokkal nagyobb erőfeszítést igényel ugyanis egy tanártól, hogy rávezesse a gyerekeket a matematika mögötti logikára, mint hogy azt mondja, tessék összeszorozni ennyi meg annyi számot. A túlterhelt tanároknak sokszor nincs idejük, energiájuk erre

– jelentette ki az interjúban Lovász László, hozzátéve, hogy szerinte időt kellene hagyni az egyszerű számolások mögötti logika felfedeztetésére.

A volt MTA-elnök azt is problémásnak tartja, hogy egy 30 fős osztályban a gyerekek egy része az épp tanult problémára még nem fogékony, másik része már nem fogékony.

„Ilyen nagy tömeget egyszerre tanítani nagyon nehéz. Úgyhogy marad az egyszerűbb megoldás: az, hogy betanulják, hogy kell szorozni, osztani, lineáris egyenletet átrendezni, és begyakorolnak néhány más ilyen alapvető technikát, de közben elvész ez a megvilágosodási élmény. Pedig a matematika szépsége az, amit ezen az »aha-élményen« keresztül lehet meglátni” – mutatott rá.

Arra a kérdésre, hogy mi lenne a problémára a megoldás, esetleg a kisebb tanulócsoport vagy a differenciált oktatásé lehet-e a jövő, úgy felelt:

Kisebb csoportra szükség volna minden tárgyból, nemcsak matematikából. De hozzáteszem, nagyon izgalmas kísérletek zajlanak, hogyan lehetne erre a modern infokommunikációs technikákat használni. Ezek meg tudnak tanítani nagyon sok mindent a gyerekeknek, és akkor a tanár tényleg csak a legfontosabb részek megerősítésével foglalkozhatna, vagy azzal, hogy ellenőrizze, nem értenek-e valamit félre a gyerekek. Segítenie kellene csak, és nem neki kellene kiállni, elmondani a tananyagot, ami – valljuk be – tényleg unalmas tud lenni

– fejtette ki.

„Én ezen lazítanék”

Lovász László amellett, hogy az ELTE-n ad órákat, korábban több külföldi egyetemen is tanított. Emiatt beszélt arról is, hogy mi a különbség a magyar és az amerikai oktatási rendszer között.

„Nálunk korábban kezdik el a komolyabb matematika tanítását, gondoljunk például a Fazekas gimnázium (ahová én is jártam) vagy más hasonló, matematika tagozatos osztályokat indító iskolákra. Az egyetemen pedig már biztosan rögtön az első évtől a komoly matematikára fókuszálnak. Én ezen lazítanék. Túlságosan ráfókuszál a képzés az adott szakirányokra a szélesebb látókör rovására” – emelte ki a matematikus, megjegyezve, hogy Amerikában épp ennek az ellenkezője történik.