Megkongatta a vészharangot az államtitkár: túlzsúfoltak a börtönök, szabadon engednek rabokat
További Belföld cikkek
-
Diákokat csaphattak be egy portugáliai tanulmányúttal, többen meg is sérültek
- Csökken a forróság, de még nem lélegezhetünk fel a hétvégén
- Épp az ellenkezőjére sült el a Hitler elleni merénylet 1944. július 20-án
- RTL: A miskolci és debreceni kórházakban is megszűnt a klíma
- Döntött a karateszövetség, örökös eltiltást kapott a kalandparkban rugdosódó karateedző
A politikus tájékoztatóját azzal kezdte, hogy Magyarország védi az Európai Unió külső határait, Brüsszel pedig 650 milliárd forinttal, azaz több mint 1,5 milliárd euróval tartozik hazánknak, ugyanis ennyit költöttünk határvédelemre 2015 óta.
Ennek a hihetetlenül nagy összegnek eddig mindössze az 1 százalékát térítették meg. Az Európába érkező illegális bevándorlókat a déli határon mi állítjuk meg, az embercsempészeket mi fogjuk el és tartjuk fogva. A mi határvadászaink és rendőreink állnak a határon télen és nyáron, és erőn felül dolgoznak azért, hogy a magyar és európai családok biztonságban legyenek
– hangsúlyozta, hozzátéve, hogy az EU nem ad pénzt Magyarországnak sem az embercsempészek fogva tartási költségeire, sem börtönök építésére, azt viszont elvárják, hogy a határokon elfogott külföldi embercsempészeket hazai börtönökben, a magyar adófizetők pénzéből tartsuk fogva.
A hazai börtönök azonban az elfogott több mint kétezer embercsempész miatt túlzsúfolttá váltak. Magyarországgal szemben korábban eljárásokat indítottak, arra hivatkozva, hogy embertelenek a körülmények a túlzsúfoltság miatt
– mutatott rá.
Rétvári Bence kitért arra is, hogy az embercsempészettel kapcsolatos bűncselekmények miatt fogva tartottak eltartásának éves költsége több milliárd forint. Egy elítélt embercsempész átlagosan csaknem 5 millió forintjába kerül a magyar adófizetőknek.
A Belügyminisztérium parlamenti államtitkára kiemelte továbbá, hogy a reintegrációs őrizet kiterjesztésével az elítélt és Magyarországról jogerősen kiutasított embercsempészeknek 72 órán belül el kell hagyniuk az ország területét, ám ez nem a büntetés eltörlését jelenti.
Amennyiben nem hagyják el az országot, visszakerülnek a börtönbe.
„Az intézkedés célja, hogy az embercsempészek büntetésének költségeit ne a magyar adófizetők állják. Az intézkedés 808 fogvatartottat, többségében a Magyarországgal szomszédos államok polgárait érinti. Magyarországnak azért kellett meghoznia ezt a döntést, mert Brüsszel nem járul hozzá a határvédelem költségeihez, viszont megbünteti hazánkat, ha túlzsúfoltak a börtönök – nyomatékosította.