Völner Pál a bíróság előtt: Mindig munkából kerestem meg a jövedelmemet

Kedd reggel kilenc órakor a másodrendű vádlott, Völner Pál korábbi igazságügyi államtitkár meghallgatásával folytatódott a Fővárosi Törvényszéken az elmúlt évek legnagyobb korrupciós ügyének, a Schadl–Völner-pernek a bírósági tárgyalása. Dr. Tóth Erzsébet tanácsvezető bíró ma sem felejtette el figyelmeztetni a sajtót: nem engedélyezi, hogy a tárgyalóteremből percről percre tudósításokat küldjenek az online hírportálok, ahogy a livestream közvetítést is megtiltotta.

Libákat, teheneket legeltetett otthon

Völner Pál, aki az eddigi két tárgyalási napon (május 16-án és 18-án) nem jelent meg a bíróságon, a februári előkészítő ülésekhez hasonlóan ezúttal is elegánsan, fehér ingben és sötét öltönyben jelent meg. A múlt héten egyébként a bírónő is sérelmezte, hogy az egykori államtitkár nem jelent meg a tárgyaláson, holott kellett volna. Völner most is hozzájárult ahhoz, hogy a sajtó kép- és hangfelvételt készíthessen róla.

Schadl Györgyöt, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar április végén lemondott elnökét kéz- és lábbilincsben, vezetőszáron kísérték a tárgyalóterembe. 

Völner Pál a bírónő kérdésére megerősítette, hogy vallomást kíván tenni. Ügyvédje, Papp Gábor ehhez hozzátette, hogy vallomásában a személyi körülményeiről és személyes adatairól nem szeretne beszélni.

A volt igazságügyi államtitkár vallomását azzal kezdte: továbbra is fenntartja, hogy nem követett el bűncselekményt. Nem tett semmilyen jogellenes tevékenységet, nem fogadott el készpénzt.

Egész életemben tisztességesen dolgoztam, feddhetetlenül végeztem a munkámat.

Gyerekkorom óta dolgoztam, libákat és teheneket legeltettem otthon. Mindig munkából kerestem meg a jövedelmemet

– állította a volt igazságügyi államtitkár, aki egyetemi évei alatt építkezéseken dolgozott, hogy eltarthassa édesanyját. Azt is hangsúlyozta, hogy életvitelével, felfogásával ellentétesek a vádiratban megfogalmazott állítások.

Schadlt kivéve egy vádlottat sem ismert

Völner vallomásában arról is beszélt, hogyan indította pályafutását, hogyan kereste a rendszerváltozás környékén a kenyerét. Mint mondta, városi képviselő volt, majd 2006-tól a Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés elnöke. Szerinte a nyomozati anyagok több valótlan információt közöltek vele kapcsolatosan. Így többek között leszögezte, hogy Schadl Györgyöt kivéve egyik vádlottat sem ismerte.

Ezt követően kitért a Magyar Bírósági Végrehajtói Karra. Elmondása szerint a kar ügyeit, a végrehajtók kinevezését 2019-ig Molnár Zoltán miniszteri biztos látta el. Ezt követően vette át a miniszteri biztosi feladatokat.

Egyetlen olyan esetre sem emlékszem, hogy miniszteri biztosként a felterjesztéseket megváltoztattam volna. Megbeszéléseim jogkörömnek megfelelően zajlottak

– hangoztatta. 2018-ban Schadl György lett a kar vezetője, hogy – fogalmazott Völner – megújítsa a szervezet addigi zavaros működését. Az előfordult, hogy hivatalában fogadta a kar nemzetközi vendégét, de – hangsúlyozta – Schadl Györgytől semmilyen jogtalan előnyt nem kért és nem is kapott.

A volt államtitkár szeretné, ha ügyében több tanút is meghallgatna a bíróság.

Ugyanígy kezdeményezte Trócsányi László korábbi igazságügyi miniszter, Molnár Zoltán volt miniszteri biztos, valamint Hajas Barnabás és Vízkelety Mariann egykori államtitkárok tanúkénti meghallgatását is.

A vallomástétel után a tanácsvezető bíró keresztkérdéseket tett fel a vádlottnak, hogy milyen kapcsolatot ápolt Schadl Györggyel, R. Róberttel és P. Béla Istvánnal, a végrehajtói kar volt hivatalvezetőjével. Utóbbi kettővel kapcsolatban kijelentette, hogy nem ismerte őket. A bírónő ezután átadta volna a szót az ügyészség képviselőjének, csakhogy Völner közölte, nem kíván az ügyészség kérdéseire válaszolni.

Tíz ítélet már született

A nagy érdeklődéssel kísért korrupciós ügy február 17-én kezdődött meg a Fővárosi Törvényszéken. Az első három előkészítő ülésen a huszonkét vádlott nyilatkozott arról, lemond-e a tárgyalásról és elfogadja-e az ügyészség javaslatát. Tíz vádlott – köztük hat bírósági végrehajtó – döntött úgy, hogy beismeri a bűnösségét. A bíróság az esetükben május 4-én ítéletet hozott, miután elfogadta a beismerő nyilatkozatokat. Dr. Tóth Erzsébet büntetőtanácsa 

A többi vádlott – köztük a két fővádlott, Schadl György és Völner Pál – a februári előkészítő ülésen tagadta bűnösségét. Míg Schadl azt állította, hogy soha nem fizetett jogellenesen Völnernek, addig a volt államtitkár azt is tagadta, hogy egyáltalán pénzt fogadott volna el az elsőrendű vádlottól. Február 23-án Völner nem fogadta el az ügyészség javaslatát, és egyúttal közölte, hogy nyilatkozatot akar tenni. Elmondása szerint nem követett el bűncselekményt, a vádak ellene manipuláltak és alaptalanok. Mint mondta, nem élt vissza hivatalával, hogy bírósági végrehajtókat nevezzenek ki. Az igazságügyi tárca korábbi parlamenti államtitkára vagyonának zár alá vételét is törvénytelennek nevezte.

Ami pedig a vádiratot illeti, Schadl György elsőrendű vádlott 2018 májusa előtt a másodrendű vádlottal, Völner Pállal korrupciós kapcsolatot alakított ki, amelynek keretében Schadl jogtalan előnyként rendszeresen készpénzt – 2021 júliusáig 2–5 millió forintot, összesen legalább 83 millió forintot – adott át a politikusnak, aki ezért pozíciójából eredő befolyását az őt vesztegető személy érdekeinek megfelelően gyakorolta. Schadl hét társával abban állapodott meg, hogy önálló bírósági végrehajtói kinevezést kapnak, amiért cserébe a végrehajtói irodájuk működéséből őket illető osztalékot részben vagy teljes egészében visszakérte tőlük. Schadl több mint 924 millió forint illegális jövedelemre tett szert. 

A per május 25-én folytatódik, amikor az ügy harmadrendű vádlottja, R. Róbert áll a bíróság elé.

(Borítókép: Völner Pál a bíróság előtt 2023. május 23-án. Fotó: Papajcsik Péter / Index)