A Helsinki Bizottság kifejtette álláspontját a magyarországi börtönökről
További Belföld cikkek
- Viharos széllel tör be Magyarországra a hóesés
- Magyar Péter váratlanul megszólalt az „agyhalottakról”, ezzel magyarázza mondatait
- Botrányt kiáltott a Fidesz Erzsébetvárosban: Önkormányzati lakást adott saját jegyzőjének a polgármester
- Nemi erőszak miatt elfogatóparancsot adtak ki a TV2 sztárjával szemben
- Emberölés miatt köröz a rendőrség egy 16 éves lányt
Mint megírtuk, a kormány szerint az embercsempészek miatt nő a fogvatartottak száma idehaza, ezért szabadon engedik a rabokat. Az Eurostat adatai szerint az Európai Unión belül a 100 ezer főre jutó fogvatartottak aránya Magyarországon és Lengyelországban volt a legmagasabb 2021-ben, mindkét országban 191 fő. A KSH és a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága adatai alapján tavaly decemberben egy több évtizedes rekord dőlt meg, ugyanis
1990 óta nem voltak ennyien börtönben Magyarországon.
A külföldi rabok száma kifejezetten megugrott idehaza, az embercsempészek szabadon engedésével azonban drasztikus csökkenés várható.
Az RTL Híradó beszámolója szerint a Helsinki Bizottság a következő okokra vezeti vissza a börtönök túlzsúfoltságát:
- A kiszabott börtönbüntetések hossza európai összehasonlításban magas, 2020-ban átlagosan 13,4 hónap volt.
- Más EU-s országokhoz képest ritkábban alkalmaznak szabadságvesztéssel nem járó, enyhébb büntetéseket Magyarországon, mint más európai országokban, miközben nőtt az előzetes letartóztatottak száma is.
- Továbbra is sokan vannak szabálysértési elzárásban, aminek egyik oka a rengeteg eljárás és kiszabott szankció, a másik pedig, hogy a meg nem fizetett pénzbírságokat rendre elzárásokra váltják át.
- A bekerülők száma egyre nagyobb, kikerülni pedig egyre nehezebb. De csökken az úgynevezett reintegrációs őrizetesek aránya is, vagyis amikor a szabadságvesztés vége előtt az arra jogosult és érdemes személyek hazamehetnek, büntetésük hátralévő részét távfelügyelet mellett otthonukban tölthetik le.
- Egyre kevesebb rabot engednek ki feltételesen, hiszen amíg 2019-ben tíz kérelmezőből csaknem nyolc szabadulhatott így, addig a járvány első évében már csak 62 százalékuk, 2021-ben pedig mindössze 55 százalékuk.
Magyarország álláspontja
Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára nemrég kijelentette, hogy Magyarországnak azért kellett meghoznia ezt a döntést az embercsempészekkel kapcsolatban, mert Brüsszel nem járul hozzá a határvédelem költségeihez, viszont megbünteti hazánkat, ha túlzsúfoltak a börtönök.
Azt is elmondta, az embercsempészettel kapcsolatos bűncselekmények miatt fogvatartottak eltartásának éves költsége több milliárd forint. Egy elítélt embercsempész átlagosan csaknem 5 millió forintjába kerül a magyar adófizetőknek.