A szakértő szerint 2024-ben is lesz nyugdíjkorrekció
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!További Belföld cikkek
-
Botrányt kiáltott a Fidesz Erzsébetvárosban: Önkormányzati lakást adott saját jegyzőjének a polgármester - Nemi erőszak miatt elfogatóparancsot adtak ki a TV2 sztárjával szemben
- Emberölés miatt köröz a rendőrség egy 16 éves lányt
- Több autópályán balesetek okoztak torlódást, Budapesten felborult egy autó
- A Bimbó utcai anyagyilkos azt állítja, hogy muszáj volt elkövetnie a gyilkosságot
Sebestyén Géza beszámolt róla, hogy 2010 óta – gazdasági válságok ellenére is – mintegy húsz százalékkal növekedett a magyar nyugdíjak reálértéke, vásárlóértéke a kormány intézkedéseinek, így a nyugdíjemeléseknek, a tizenharmadik havi nyugdíj bevezetésének, a nyugdíjprémiumoknak köszönhetően.
A jövő évi költségvetésbe a becsült infláció mértékével megegyezően hat százalékkal emelkedő mértékű nyugdíjak kifizetését és az ugyanilyen mértékben emelkedő 13. nyugdíj kifizetését tervezte be a kormány, valamint – amennyiben 2024-ben a GDP-növekedés is a várt négy százalék környékén lesz – nyugdíjprémiumra is számíthatnak az ellátásra jogosultak – emelte ki.
A szakértő felhívta a figyelmet arra, hogy amennyiben az infláció jövőre magasabb lesz a most vártnál, akkor ezt visszamenőleges hatályú korrekció követi majd, azaz a kormány biztosítani fogja az infláció mértékével megegyező emeléseket a nyugdíjasok számára – mondta.
Sebestyén Géza szerint a magyar nyugdíjasok szegénységi mutatói sokat javultak 2010 óta, s ma már európai viszonylatban a második helyen áll e tekintetben az ország.
Míg Németországban minden ötödik, a balti államok némelyikében pedig minden második nyugdíjast fenyeget az elszegényedés, addig Magyarországon nyolcból csak egyet – emelte ki.
A műsorban utaltak Orbán Viktor miniszterelnöknek a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában pénteken elhangzott szavaira is, amelyek szerint Brüsszelből azt javasolják, hogy „ne vegyük el a bankoktól és a nagy cégektől” az extraprofitot, a nyugdíjasoknak, a családoknak kelljen kifizetniük a teljes energiaköltséget.
A nemzeti költségvetés kialakítása mindig az adott kormányzat hatáskörébe tartozik, a magyar gazdaság mutatóinak – így a tartható költségvetési hiány, a várhatóan csökkenő államadósság – fényében pedig nincs is semmilyen indok szigorúbb költségvetésre – szögezte le a szakértő.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
