Mi az a státusztörvény? Elmagyarázzuk!

Mi az a státusztörvény?

Egy új jogállási törvény, mely alaposan átírná a köznevelésben dolgozók munkajogi helyzetét, valamint a szakszervezetek és az oktatási intézmények működését. A tervezetet március 2-án tette közzé a kormány, majd a végleges javaslatot június 6-án nyújtották be az országgyűlésnek, így a törvény sorsáról hamarosan a parlamentben döntenek. A tervezet címe egyébként így szól: „a pedagógusok új életpályájáról”, de a közbeszédben az új szabályozást mindenki státusztörvényként emlegeti.

Volt erről bármi egyeztetés? Megkérdezték a tanárokat arról, hogy akarják-e ezt?

A kormány álláspontja szerint igen. A beterjesztés napján közölték: összesen húsz alkalommal egyeztettek a témában a pedagógusokkal, az őket képviselő szakszervezetekkel, de a tervezetről szakértők, sőt ellenzéki politikusok véleményét is kikérték.

A megkérdezettek közül sokan ugyanakkor csak látszategyeztetésekről beszélnek, a PDSZ lapunknak például azt mondta, hogy 33 olyan elem került bele a végső javaslatba, amelyről nem vagy nem abban a formában esett szó a tárgyalásokon. Szerintük a párbeszéd nem működött, a konzultáció nem tekinthető érdeminek.

Az új szabályozás előnyös vagy hátrányos helyzetet teremt a pedagógusoknak?

A törvény beterjesztői szerint egyértelműen előnyöset. Gulyás Gergely egy korábbi Kormányinfón az Index kérdésére úgy fogalmazott: egy jó státusztörvénynek az oktatást, annak színvonalát és a gyerekek érdekeit kell szolgálnia, ez jó, ha összhangban áll a pedagógusok érdekeivel. Kiemelte azt is: bár a bérek kapcsán jogos kritikák hangzottak el a tanárok részéről, azon dolgoznak, hogy jó körülményeket teremtsenek az oktatásban dolgozóknak, és ehhez az új szabályozás is nagyban hozzájárul.

A pedagógus-szakszervezetek, illetve a tüntetéseken részt vevő szülők, diákok, civilek ugyanakkor úgy látják, hogy ennek épp az ellenkezője igaz. A tiltakozók szerint a tervezet „18-as karikát érdemelne”, annyira súlyos tévedéseket tartalmaz. Indoklásuk szerint a szabályozás rendkívül rugalmatlan, a szakma vonzerejét tovább csökkenti. Egy, az aHang oldalán indított petícióban már közel 5 ezer pedagógus jelezte, hogy felmond, ha bevezetik a törvényt.

Mikor lépne életbe az új jogállás?

A beterjesztett tervezet szerint a jogállásváltásra 2024. január 1-jén kerül sor, de az erről szóló tájékoztatást 2023. szeptember 15-ig kapják meg az érintettek. A tanárok a jogviszonyváltás el nem fogadásáról 2023. szeptember 15. és 2023. szeptember 29. napja között nyilatkozhatnak. A nyilatkozatot írásba kell foglalni, a határidő elmulasztása jogvesztéssel jár. A jogviszony, illetve munkaviszony 2023. november 30-ával szűnik meg úgy, hogy előtte egy hónap a felmentési idő. Egyházi és magánintézményekben felmondási idő van, amely alatt munkavégzési kötelezettség nincs.

Végkielégítést kaphatnak a tanárok?

Ez változó:

• kevesebb mint 20 évnél 1 havit,
• 20 és 30 év között 2 havit,
• 30 év után 3 havit.
• Ha valaki 30 napon belül új jogviszonyt vagy munkaviszonyt létesít, akkor végkielégítésre nem jogosult.
• Amennyiben az érintett a 31. és 60. nap közötti időszakban létesít új jogviszonyt vagy munkaviszonyt, 1 havi végkielégítésre jogosult,
• míg ha csak a 61. és 90. nap közötti időszakban jár el így, megkaphatja a kéthavit.

A váltás a szabadságokat is érintené?

A pedagógusok alapszabadsága 46 napról 50 napra emelkedik, ebből az igazgató 15 nappal rendelkezhet. A szülői szabadság összesen 44 nap – a gyermek hároméves koráig.

Azt hallottam, hogy akár nyár közepéig is tarthat a tanév? Ez igaz?

A javaslat szerint a tanév egy hónappal meghosszabbítható, tehát akár július középig is tarthat. Erre azonban csak akkor nyílik lehetőség, ha tanév közben felmerült valamilyen el nem hárítható ok, ami miatt a tanítás országosan ellehetetlenül, és ebből következően nem valósul meg a 180 tanítási nap.

Az átvezényelhetőség is nagy port kavart. Tényleg ide-oda pakolgathatják a tanárokat?

A tervezet kimondja, hogy a pedagógus átvezényelhető, annyi kitétellel, hogy erre csak az adott járáson belül van lehetőség, és meghatározott élethelyzetben a pedagógus hozzájárulása is kell hozzá.

És az ellenőrzéssel mi a helyzet?

A sajtóban megjelentekkel összhangban a munkáltató valóban betekinthet a tanárok laptopjába, táblagépébe, számítógépébe, Pintér Sándor ezzel kapcsolatban ugyanakkor arra hívta fel a pedagógusok figyelmét, hogy „ez így van minden munkahelyen”.

Ez a sok változás fizetésemeléssel is járna?

A javaslat alapján a havi illetmény összege az alábbiak szerint alakul:

• Gyakornok esetén: a kormány által rendeletben megállapított összeg, 
• Pedagógus I. esetén 410 000 Ft-tól 1 065 000 Ft-ig terjedhet,
• Pedagógus II. esetén 430 000 Ft-tól 1 135 000 Ft-ig terjedhet,
• Mesterpedagógus esetén 520 000 Ft-tól 1 365 000 Ft-ig terjedhet,
• Kutató tanár esetén 640 000 Ft-tól 1 470 000 Ft-ig terjedhet.

Az illetményemelést július 1-jéig visszamenőleg kell megállapítani, az új bért szeptember 15-éig kell közölni, és az novembertől járna a tanároknak, így az első emelt bér csak decemberben érkezne. A terv szerint ehhez csapnák hozzá a július 1. és. november 1. közötti illetménykülönbözetet is.

A teljesítményt figyelembe veszik?

A munkáltató minden évben köteles a köznevelésért felelős miniszter rendeletében meghatározott szabályok szerint értékelni a pedagógus- és a pedagógus szakképzettséggel rendelkező, nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatott teljesítményét. A munkáltató a teljesítményértékelés eredményének figyelembevételével a pedagógus havi illetményét a fenti bérsávok alapján állapítja meg.

(Borítókép: Szollár Zsófi / Index)